A világkiállítást is felülmúlta az UEFA-kupa döntője

Az 1992. évi világkiállítás óta gyaníthatóan nem volt akkora fölfordulás és vendégjárás az andalúz fővárosban, mint kedden és szerdán. Az ok: Sevilla adott otthont a labdarúgó UEFA-kupa döntőjének, amely több tízezer külföldi szurkolót vonzott a Guadalquivir folyó partjára.

A nagy érdeklődéssel várt összecsapáson a Porto hosszabbítás után 3-2-re legyőzte a Celticet. A két csapat rajongói már kedden elözönlötték a várost: a Madridból érkező AVE szuperexpresszen éppúgy ültek skót szurkolók, mint a sevillai repülőtéren óránként leszálló glasgow-i charterjáratokon. A helyi sajtó szerint 55 ezer skót és 30 ezer portugál érkezett Sevillába.

Az időt azonban a találkozóig is agyon kellett ütni valamivel - és a szurkolóknak ez nem okozott fejfájást. A sevillai óvárost kedden délután birtokba vették a zöld-fehér csíkos mezbe öltözött, Celtic-sapkát viselő és klubzászlókat lengető skót rajongók. A világhírű székesegyház nyugati és déli oldala, a környező utcákkal együtt, szilárdan "skót kézre" került.

Az ivókban, kocsmákban és "bodeguitákban" patakokban folyt a sör (alkalmi árakkal: egy korsó spanyol árpalé 6 euróba, azaz 1500 forintba került), így számos szurkolónak délutánra már jártányi ereje sem maradt. A rekkenő (35 fokos) hőségre való tekintettel sokan egy szál shortban vagy alsónadrágban parádéztak az utcán. Jó néhány glasgow-i szurkoló zöld-fekete kockás skót szoknyában (kilt) és hozzá való szőrös erszénnyel (sporran) forgolódott a szűk utcákon. Egyikük pedig merész mozdulattal igazolta azt az évszázados gyanút, amely szerint az igazi skót férfi nem visel semmit a kilt alatt.

A számbeli fölényben lévő skótok hangerőben is lepipálták ellenfelüket. A belvárost és az MTI tudósítóinak otthont adó Macarena-szállodát még éjjel is fölverték a "Hail, hail Celtic!" csatakiáltások és a "The Fields of Athenry", valamint a "For it's a grand old team to play for" refrénű Celtic-indulók.

A portugálok főhadiszállása a katedrális keleti oldalán, egy Mária-oszlop körül volt: itt indulószerű, ütemes dobpergéssel és "Porto, Porto - campeao európeo!" csatakiáltással hangolták fel magukat az esti összecsapásra. A két tábor persze állandó mozgásban maradt, így törvényszerűen találkoztak egymással - akár a Guadalquivir folyó felső rakparti sétányán, akár a zegzugos óvárosi utcákban. Szerda délig e találkozók abszolút békés légkörben zajlottak, gyakran lehetett látni egymással parolázó, együtt kurjongató portugál és skót szurkolókat.