Vágólapra másolva!
A Stade Rennes gárdája azzal a nem éppen dicsőséges ténnyel dicsekedhet, hogy a klub öt év alatt egészen pontosan négy szakvezetőt fogyasztott el, mégpedig úgy, hogy egyik szakvezető sem tudta megvalósítani a vezetőség elképzeléseit. Ez az ötödik trénerre, Bölöni Lászlóra vár, aki a nyáron érkezett a bretonokhoz, és sok szempontból különbözik a helyzete elődjeiétől, hiszen az egyesület új transzferpolitikát kezdett: immár elsősorban nem drága igazolásokkal, hanem saját nevelésű fiatalokkal akar eredményeket elérni.

Az egyesület 1998-99-es idényben vágott neki először azzal a bajnokságnak, hogy kvalifikálja magát a nemzetközi kupaporondra, és akkor majdnem sikerült is megvalósítani a célt, hiszen a csapat az ötödik helyet szerezte meg. Azóta viszont egyszer sem tudott ilyen közel kerülni Európához a Rennes, sőt, többször is előfordult, hogy a kiesés ellen kellett küzdenie. Mindeközben jöttek-mentek az edzők: Paul le Guen még három éven keresztül húzta, ő 1998 és 2001 között irányította a csapatot, utódja, Christian Gourcoff már csak egy idényen keresztül vezette a csapatot, a 2002 nyarán kinevezett Philippe Bergeroo pedig csak pár hónapig bírta: őt tavaly októberben menesztették. Persze nem véletlenül, hiszen az együttes akkor tökutolsó volt, és úgy tűnt, hogy menthetetlen helyzetben van. Ekkor jött a bosnyák Vahid Halilhodzic, aki benntartotta az együttest, de a bajnokság végén el is köszönt, hiszen a sokkal patinásabb PSG csábította.

A breton egyesület vezetősége valószínűleg számított erre, hiszen rendkívül gyorsan sikerült megtalálni a bosnyák szakember utódját, aki nem lett más, mint Bölöni László. A romániai szakvezető számára nem ismeretlen a francia labdarúgás: játékosként is megfordult Galliában (az Orleans-ban és a Créteilben), edzőként pedig éveken keresztül volt a Nancy mestere, és viszonylag sikeresen is dolgozott a klubnál, hiszen 1998-ban megnyerte a másodosztály küzdelmeit a csapattal, és az első idényben benn is tartotta a gárdát, sőt, a második szezonban is csak rosszabb gólaránya miatt esett ki az együttes. Bölöni ekkor távozott Franciaországból, és előbb a román válogatott szövetségi kapitánya lett, majd újabb egy év elteltével Portugália felé vette az irányt, ahol 2002-ben bajnokságot nyert a Sporting Lisboával. A legutóbbi szezon azonban nem a legjobban sikerült neki a luzitánoknál, így nem hosszabbították meg szerződését, de Franciaországban nem felejtették el a szakembert.

Bölöni ugyanis a Nancynál úgy ért el viszonylagos sikereket, hogy a klub rendkívül alacsony költségvetéssel dolgozott, és nem nagyon volt pénze drága igazolásokra, így elsősorban a saját nevelésű fiatalokra kellett támaszkodnia. A Rennes-nél eddig nem ez volt a helyzet, a klub nem fukarkodott, és több, a nemzetközi porondon is ismert labdarúgót vett meg: tavaly nyáron például a cseh Petr Cech, az argentin Gabriel Loeschbor, az uruguayi Andrés Fleurqín, a bolgár Georgi Ivanov érkezett, szezon közben pedig a svájci Alexander Freit vették meg, ám az eredmények nem érkeztek, és az elnökség úgy döntött, hogy eljött a spórolás ideje. A nyári átigazolási szezonban csupán egyetlen focistáért adtak ki komolyabb összeget, a Montpellier középpályását, Cedric Barbosát 1,5 millió euróért vették meg - ő az előző szezonban négy gólt ért el, és mindössze egy bajnokit hagyott ki. A másik új szerzemény, a marokkói Abdeszlam Oaddu viszont "csak" kölcsönben érkezett az angol Fulhamtől, igaz, őt Bölöni nagyon jól ismeri, hiszen egykoron a Nancyban futballozott a keze alatt. Az ő megszerzésére nagy szükség volt, hiszen a védelem jelentősen meggyengült az utánpótlás-válogatott Julien Escudé eladásával, őt az Ajax Amsterdamnak adták tovább (az átigazolási összeget nem hozták nyilvánosságra), sőt, a legutóbbi idényben kölcsönben a Valenciában szereplő Anthony Reveillere-ért is bezsebeltek 4,8 millió eurót - ő a Lyonba szerződött.

Látható tehát, hogy a költekezés időszaka után most inkább az anyagi helyzet javítására fektették a hangsúlyt, és azt szeretnék, ha a gárda elsősorban a saját nevelésű fiatalokra épülne. Erre meg is van a lehetőség, hiszen a Rennes utánpótlása a legjobbak közé tartozik Franciaországban: az U18-as csapat tavaly megnyerte az egyik legrangosabb korosztályos gall viadalnak számító Gambardella-kupát, és a nyáron több ifjonc is megkapta első profi szerződését. Az 1984-es születésű Jacques Faty és Stéphane Nguéma (utóbbi gaboni születésű) már az előző szezonban bemutatkozott a felnőttek között, és mostantól már az első keret teljes értékű tagjának számítanak, hasonlóan a szintén 1984-ben született Grégory Bourillonhoz, aki a legutóbbi pontvadászat második felében már meghatározó ember volt, illetve az egy évvel idősebb Étienne Didot-hoz, aki hozzájuk képest szinte rutinos profinak számít.

A múlt pénzkidobásaitól azonban nem olyan könnyű megszabadulni: két olyan focista is visszatért a klubhoz, akiket még 2000-ben igazolták irdatlan összegekért, de nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, így kölcsönadták őket. Az argentin támadóért, Mario Turdóért három évvel ezelőtt 12,2 millió eurót fizettek, hogy már fél év elteltével azt kívánják: bárcsak sose vették volna meg! A csatár a legutóbbi szezont a Rennes tartalékjai között töltötte a harmadik vonalban, de Bölöni újabb lehetőséget ad neki, akárcsak a brazil Severino Lucasnak, akit anno 21,5 millió euróért vettek meg. Ő két év alatt hat gólt szerzett a francia élvonalban, a legutóbbi szezonban viszont a Cruzeiróban, illetve a Corinthiansban játszott kölcsönben.