Társoldalunk:

Nem gyengült az Auxerre, mégis bukdácsol

Az AJ Auxerre mestere, Guy Roux nem a nagy változások embere, ugyanakkor a szakvezetőnek a klubnál eltöltött több mint 40 év alatt hozzá kellett szoknia ahhoz, hogy időről időre teljesen új csapatot kell építenie, köszönhetően annak, hogy a sztárklubok rendre lecsapnak az egyesület tehetségesebb focistáira. Az idén nyáron némi meglepetésre a klubnak sikerült megtartania értékei nagy részét, ám ennek ellenére az együttes csak bukdácsol a bajnokságban.

Ha a legutóbbi pontvadászat vége előtt fogadni lehetett volna arra, hogy az AJ Auxerre meghatározó játékosai közül ki marad a klubnál, akkor Philippe Mexesre, Jean-Alain Boumsongra, Olivier Kapóra vagy éppen Djibril Cissére kevesen tették volna tétjeiket, annyira biztosnak tűnt, hogy a 2003-2004-es pontvadászatban mindannyian máshol keresik majd kenyerüket. Végül aztán némi meglepetésre mind a négyen maradtak az egyesületnél.

A legnagyobb port talán Mexes esete kavarta, a középhátvéd tudniillik jogi vitába keveredett az egyesülettel. Történt ugyanis, hogy a bekk még tavaly decemberben meghosszabbította eredetileg 2005-ig szóló szerződését 2006-ig, ám ügynöke az új kontraktusba egy záradékot is belevett, amely lehetővé tette volna, hogy Mexes az idény végén bizonyos feltételek mellett (megszabott lelépési ár) távozzon. Guy Roux ebbe persze nem ment volna bele, ha tud róla, azonban a szerződést a vezetőség a szakmai stáb megkérdezése nélkül szignózta.

Az idős mester persze azonnal megvétózta a dolgot, a klub fellebbezett a Francia Labdarúgó Szövetségnél, amely az egyesületnek adott igazat, és a szerződéshosszabbítás érvényét veszítette. Erre aztán Mexes jogi útra terelte az esetet, s azt szerette volna elérni, hogy kontraktusát bontsák fel, és a nyáron ingyen távozhasson - az Arsenal FC rögtön lesben is állt, hogy lecsaphasson rá. Az ügy máig nem ért véget, és ennek köszönhetően Mexes maradt Auxerre-ben, de könnyen elképzelhető, hogy nem sokáig.

Szíve szerint már az együttes első számú támadója, Djibril Cissé sem az Auxerre-ben kergetné a labdát; a csatár minden vágya az, hogy az angol Liverpool FC-be szerződjön, és a Vörösök szívesen is látták volna őt a csapatban, de Roux még idejekorán kijelentette: ragaszkodik Cisséhez, és amennyiben a gólzsákot a nyáron eladják, ő lemond a posztjáról. Ez utóbbi valósággal elképzelhetetlen a klubnál, és mivel Roux jó barátja a 'Pool mesterének, Gérard Houllier-nek, így Cissé maradt - a pletykák szerint azonban csak a szezon végéig, jövő nyáron szinte bizonyosan aláír a Vörösökhöz.

Ami Boumsongot és Kapót illeti, irántuk is nagy volt az érdeklődés a holtszezonban, különösen az utóbbi futballista iránt (állítólag a Manchester United és az Arsenal FC is felvette a kapcsolatot az ügynökével), de végül ők is maradtak - Kapo esetében ebben az is közrejátszhatott, hogy a szélső szerződése az idény végén lejár, és a nyáron így ingyen távozhat majd.

A gárda magja tehát végül együtt maradt, de két meghatározó ember azért így is távozott: a szenegáli szélső, Khalilou Fadiga némi huzavona után (először ugyanis nem felelt meg az orvosi vizsgálaton) az Internazionaléhoz szerződött, míg honfitársa, a védekező középpályás Amdy Faye az angol Portsmouth FC játékosa lett. Előbbi helyére tulajdonképpen senki sem érkezett, és Faye posztjára is csak az átigazolási időszak utolsó napjaiban sikerült szerezni valakit: az AJA akkor igazolta le az Olympique Lyon rutinos középpályását, Philippe Violeau-t, aki korábban négy éven keresztül futballozott Roux keze alatt.

A holtszezon egyetlen komolyabb erősítését az elefántcsontparti Bonaventure Kalou megszerzése jelentette, akit a holland Feyenoordtól vett meg a klub, érdekesség azonban, hogy őt elsősorban azért szerződtették, mert Kapo távozása szinte biztosnak tűnt: Kalou ugyanis pontosan ugyanabban a szerepkörben képes a legjobb teljesítményre, mint Kapo.

A fenti előzmények ellenére (mivel a játékoskeret csak minimálisan változott) a francia közvélemény és maga Roux is azt várta, hogy a csapat ismét ott lesz a bajnokság élmezőnyében. Ehhez képest rögtön az első fordulóban hideg zuhany érte a gárdát, hiszen az OGC Nice az Abbé Deschamps stadionból is el tudta vinni a három pontot. Azóta ugyan minden hazai mérkőzését megnyerte az együttes, de idegenben eddig csupán egy pontot ért el, márpedig ez édeskevés egy nemzetközi porondra törő csapattól.

Különösen a védelem gyengélkedése szembetűnő: az előző idényben a legstabilabb csapatrésznek számító hátsó alakzat nyolc összecsapáson 11 gólt szedett össze, aminél többet csak az utolsó három helyezett kapott. Pedig itt aztán tényleg nem történt változás: ugyanúgy a Radet-Mexes-Boumsong-Jaurés kvartett próbálja útját állni az ellenfelek rohamainak, mint egy évvel korábban. Könnyen lehet azonban, hogy Mexes és Boumsong is fejben már máshol jár, és ez jelentősen befolyásolja teljesítményüket.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK