Imádják saját térfelüket a nizzaiak

Az OGC Nice mérkőzései már az előző szezonban sem voltak valami közönségvonzóak, hiszen a nizzai együttes pazar védelméhez viszonylag eredménytelen támadósor párosult, és ez a helyzet a jelenlegi pontvadászatban sem változott. A gárda 15 forduló alatt ugyan csak 13 gólt kapott, ám mindössze ugyanennyit rúgott, ami viszont tökéletesen elegendő ahhoz, hogy a csapat a középmezőnyben foglaljon helyet.

A nizzaiak az előző idényben újoncként sokáig az élen álltak, és bár a szezon végére kissé visszaesett a teljesítményük, a végül megszerzett tizedik pozíció nagy sikernek számított, különösen, hogy egy évvel korábban anyagi problémák miatt még az sem volt biztos, hogy a klub egyáltalán indulhat a legjobbak között.

A pénzügyi helyzet azóta rendeződött, sőt, a tervek szerint 2005-re egy vadonatúj stadiont is építenek a városban, vagyis a körülmények sokkal jobbak lettek, a csapat játékáról azonban ugyanez nem mondható el. Jobban mondva Gernot Rohr együttese továbbra is rendkívül hatékonyan és célratörően, ugyanakkor nem valami látványosan futballozik, utóbbi persze a szakembert egyáltalán nem zavarja.

A német mesternek a nyáron annyiból nem volt nehéz dolga, hogy a várakozásokkal ellentétben kulcsemberei közül egyedül a csatár Kaba Diawara távozott, a többi kölcsönjátékost sikerült megtartani. Sőt, a Stade Rennes-től kölcsönkapott Yoann Bigné, valamint az Olympique Marseille által kölcsönadott Damien Grégorini végleg az OGC-é lett, vagyis miattuk a továbbiakban nem kell izgulnia a vezetőségnek. A szintén az OM által kikölcsönzött védő, Jacques Abaradonado viszont ismét csak egy szezonra került a nizzaiakhoz, vagyis az ő további megtartása érdekében a nyáron ismét le kell majd ülni a tárgyalóasztalhoz.

Túl sok erősítésre persze nem volt pénze a klubnak, de az előző szezonban a csapat találatainak több mint egyharmadát szerző Diawarát mindenképpen pótolni kellett, és ezt sikerült is megoldania az együttesnek. A Nice ugyanis leigazolta a rutinos Lilian Laslandes-ot, ráadásul teljesen ingyen, ami mindenképpen nagy fogásnak számított. A támadót a Sunderland FC engedte el, ám az elmúlt másfél évben egyetlen találkozót sem játszott Angliában, hiszen előbb az 1. FC Kölnnek, majd az SC Bastiának adták kölcsön, és a legutóbbi szezonban nyolc gólt ért el Korzikán.

Az ő csapatba kerülésével némiképpen módosult a gárda taktikája is: akárcsak az előző idényben, most is a biztonságos védekezés volt az alap, ám a támadásokban ezúttal nem a gyors kontrákra építettek (ami Diawara miatt kézenfekvő volt), hanem inkább a magasan előreívelt labdákat preferálták, elvégre Laslandes a maga 186 centijével kiválóan fejel, de a gárda másik támadója, az algériai Abdelmalek Cserrad is ugyanilyen magasra nőtt.

Rohrnak az Intertotó-kupában volt lehetősége arra, hogy finomítson a csapat játékát, és a svéd Örgrytén túl is jutott a gárda, a harmadik fordulóban azonban a Werder Bremen kiverte a nizzaiakat. A két párviadalból ennek ellenére az utóbbi volt a jellemzőbb a gárdára, hiszen míg a svédek ellen 4-4-es összesítéssel mentek tovább, addig a németek ellen 0-1-gyel estek ki...

A bajnokság első fordulóiban a nizzaiak aztán folytatták remeklésüket, hiszen négy fordulón keresztül veretlenek maradtak, majd az RC Lens elleni vereséget is két győzelem követte. A védelemmel ezt követően sem akadt probléma, azonban a csatársor még a korábbinál is eredménytelenebb volt, Nizza büszkeségei négy egymást követő összecsapáson sem tudtak betalálni. Ebből három alkalommal így is pontot szerzett az együttes, hiszen a hátsó alakzat tökéletesen zárt, az Olympique Lyon ellen azonban teljesen váratlanul és minden előzmény nélkül beütött a krach: a francia élvonal legjobb védelme, amely azt megelőzően 11 mérkőzésen csak hét gólt kapott, most kilencven perc alatt ötször kapitulált!

Azóta már nyilvánvalóvá vált, hogy ez az eredmény csak kisiklás volt, hiszen a következő három találkozón összesen egy alkalommal került a labda a délfranciák hálójába, vagyis az együttes fő erőssége továbbra is a védekezés. A gárda általában három védővel fut ki a pályára, José Cobos, Abardonado és Noé Pamarot jelentik a standard hátsó alakzatot, de szükség esetén azonnal váltani tudnak a négy hátvédes felállásra: ilyenkor a jobb oldali középpályás, Cédric Varrault húzódik vissza.

Ha a támadójátékon javítani tudna az együttes, akár még a nemzetközi szereplésért is harcba szállhatna, persze lehet, hogy az offenzívabb taktika mellett több gólt kapna a gárda. Az viszont biztos, hogy jelenleg az OGC Nice mérkőzései a legunalmasabbak a francia élvonalban, a France Football kimutatása alapján a nizzai gárda tartózkodik a legtöbbet a saját térfelén és tölti a legkevesebb időt az ellenfél tizenhatosánál.