Nimni neve éveken keresztül összeforrott a Maccabi Tel-Avivéval, hiszen hazájában egészen a legutóbbi ideig csak ebben az egyesületben fordult meg. Itt kezdte el pályafutását, és mutatkozott be még tizenévesen az élvonalban, de még akkor sem volt húsz esztendős, amikor 1992-ben a válogatottban debütálhatott (azóta 64 alkalommal húzhatta fel a címeres mezt).
A kilencvenes évek közepén három bajnoki címre vezette a klubot, majd kétszer is kipróbálta magát külföldön, de egyik alkalom sem tartott sokáig. Az 1997-98-as szezonban az Atlético Madrid vette meg, ám itt többnyire csak a kispadon kapott helyet, és fél év elteltével vissza is tért a Szentföldre. A második alkalom már több sikerrel kecsegtetett: a Derby County 1999-ben először három hónapra vette őt kölcsön, és a Kosok elégedettek is voltak a teljesítményével (Nimny még gólt is szerzett a Premiershipben), ám az angol klub hiába akarta végleg megvenni, a játékos inkább a visszatérés mellett döntött.
A Maccabinál ezt követően a csapatkapitányi karszalagot is megkapta, 2001-ben pedig középpályás létére 25 találattal gólkirályi címet szerzett, ám az előző idényben összekülönbözött a trénerrel, és a cserepadra került. A bajnokság második felében aztán a sérülések miatt ismét stabil csapattag lett, és nagy szerepe volt abban, hogy a Maccabi hét év után ismét megnyerte a bajnokságot, ám az edzővel, Nir Klingerrel továbbra is feszült volt a viszonya. Amikor aztán a tel-avivi gárda a BL selejtezőjében kiesett az MSK Zilina ellen (az izraeli csapat a "hazai" mérkőzést a Megyeri úton játszotta), a Maccabi tulajdonosa váratlan lépésre szánta el magát: Nimnyt, valamint a klub másik rutinos, sokszoros válogatott játékosát, Tal Banint is kirúgta a klubtól, mondván, bomlasztják a csapategységet, és rossz befolyással vannak a többi játékosra. Mindkét focistának élő szerződése volt (Baniné 2004-ben, Nimnyé 2005-ben járt volna le), és míg előbbivel gyorsan sikerült megegyezni - a középpályás azóta már a Bnei Yehuda játékosa -, addig Nimnyvel ez sehogyan sem jött össze.
A focista ugyanis beperelte a klubot, mondván, az egyesület 22 millió sékellel (körülbelül ötmillió dollár) tartozik neki: szerinte a Maccabi háromhavi fizetését nem adta meg, és több, szerződésben foglalt kötelezettségének sem tett eleget. Mindeközben Nimny szintén talált magának új klubot, a mostanában gyengébben szereplő Beitar Jerusalemhez írt alá, és első mérkőzésén rögtön győztes gólt is szerzett, amivel persze azonnal közönségkedvenccé vált.
Az ügy az izraeli szövetség elé került, ám a minap újabb fordulat állt be, mivel a Maccabi Tel-Aviv is feljelentette Nimnyt. Az egyesület állítása szerint a játékos szándékosan semmibe vette a tréner, Nir Klinger utasításait, arrogáns magatartása károkat okozott a klub imidzsének, sőt, a Maccabi odáig ment, hogy egy személyben Nimnyt tette felelőssé, mert a gárda az előző idényben nem nyerte meg a Toto-kupát (ezért 375 ezer sékelt követelnek), kikapott az izraeli kupa elődöntőjében (ennek "ára" a klub szerint félmillió sékel), és természetesen a BL-ből való kiesésnek is csak és kizárólag a középpályás volt az oka. Mindez meglehetősen érdekesen hangzik, és a focista jogi képviselői ki is fejtették ebbéli nézeteiket. "Amikor tudomást szereztünk a dologról, nem tudtuk eldönteni, hogy karácsony vagy április elseje van-e" - nyilatkozták.