Vágólapra másolva!
Az első három helyezett ugyan meglépett a többiektől a Premiershipben, de a vezető trió mögött hatalmas a tülekedés az európai kupaszereplést jelentő helyekért, és az aspiránsok között bizony néhány olyan klub is található, amelyet szinte senki sem várt ilyen előkelő helyre. A legnagyobb meglepetést talán a Birmingham City okozta, hiszen az együttes egy évvel korábban éppen hogy csak elkerülte a kiesést, most pedig akár még a BL-szereplést is kiharcolhatja.

A Birmingham City 2002 nyarán hosszú idő után került fel ismét a legjobbak közé, és eleinte úgy tűnt, hogy a klub csak átszállójegyet váltott, ám a téli átigazolási időszakban sikerült úgy megerősíteni a keretet, hogy az együttes végül megőrizte élvonalbeli tagságát, és a 13. helyen fejezte be a pontvadászatot. A klubnál mindenesetre megtanulták a leckét, így már a szezon kezdete előtt igyekeztek bevásárolni: ennek megfelelően érkezett Birminghambe a nyáron az U21-es válogatott csapatkapitánya, David Dunn (akiért klubrekordnak számító összeget, 5,5 millió fontot fizettek), illetve az argentin támadó, Luciano Figueroa, és az addig kölcsönben lévő Christophe Dugarryt is végleg megszerezték.

És ha mindez nem lett volna elegendő, közvetlenül a bajnokság megkezdése után újabb labdarúgó érkezett a klubhoz a finn Mikael Forssell személyében, akit a Chelsea FC adott kölcsön a szezon végéig. Összességében véve tehát a Birmingham City alaposan megerősödött, de még maguk a szurkolók sem számítottak arra, hogy a gárda ilyen pazarul rajtol majd a bajnokságban. A Kékek ugyanis hat fordulón keresztül veretlenek maradtak, a kilencedik játéknapon pedig a negyedik pozíciót foglalták el a tabellán! Ezt ugyan egy kisebb hullámvölgy követte, ám a csapat a tizedik helynél így sem szorult hátrább (ennyire "lentre" is csak egyszer került az együttes), vagyis szinte biztosnak tűnt, hogy javít az egy évvel korábbi eredményén. A kérdés csak az volt, hogy mennyivel.

Ami a nyári szerzeményeket illeti, közülük egyedül az argentin támadó nem igazolta jó hírét. Figueroa nem tudta felvenni a Premiership ritmusát: mindössze egy bajnokin vetették be három perc erejéig, és a télen közös megegyezéssel fel is bontották a szerződését. A többiek viszont egytől egyig telitalálatnak bizonyultak: Dunn ugyanazt az energikus játékot nyújtja, amit az előző szezonban a Blackburn Roversben is mutatott, Forssell pedig futószalagon szállítja a gólokat. A finn támadó 28 forduló után 12 találatnál jár, amire nagy szükség van, hiszen a többi csatár bizony adós a jó teljesítménnyel. Figueroa szomorú sorsáról már írtunk, Dugarry pedig sérülése miatt az utóbbi időben már nem is játszhat.

A francia játékosnak augusztusban megműtötték a térdét, majd ősszel injekciókúrán esett át, de ez sem segített rajta, így ismét meg kellett operálni, aminek köszönhetően könnyen elképzelhető, hogy ebben a szezonban már nem léphet pályára. Ennek ellenére a klub vezetősége vátig állította: egy szó sem igaz abból a pletykából, amely szerint a nyáron felbontják 2005-ig szóló szerződését. Így is történt: a francia csatár már márciusban távozott a klubtól... Forssell megtartása viszont már sokkal nehezebb lesz, hiszen a finn gólvágó sorsa a Chelsea FC szakvezetésétől függ, hiszen a finn tavaly nyáron hosszabbított szerződést, egészen 2007-ig. A Birmingham Citynél abban bíznak, hogy Roman Abramovics inkább egy világsztár csatárt vesz majd, és nem tart igényt Forssellre, akit így végleg meg tudnának venni.

A sérülések egyébként nem kerülték el a klubot a szezon során, nem Dugarry volt az egyetlen alapember, aki hosszabb-rövidebb időre kidőlt a sorból. A középhátvéd Matthew Upsonnak hat hetet kellett kihagynia, mivel bokaszalag-húzódást szenvedett, az ausztrál balhátvéd, Stan Lazaridis jelenleg is a maródiak listáján van, akárcsak Dunn, aki már hetek óta nem léphetett pályára. Így aztán nem csoda, hogy előzetes tervek ide vagy oda, a csapat mestere, Steve Bruce egy játékost mindenképpen akart igazolni a télen, és sikerült is megszereznie fő kiszemeltjét. A City 1,25 millió fontot utalt át a Blackburn Roversnek a védő Martin Taylorért, aki három és fél éves kontraktust kötött az egyesülettel. Taylort egyébként egykori csapattársa és jó barátja, Dunn már régóta kapacitálta, hogy igazoljon Birminghambe.

A klub előkelő pozíciója mindenesetre nem jelenti azt, hogy Bruce ne nézné reálisan a helyzetet, a szakvezető szeme előtt az Ipswich Town példája lebeg. A suffolki klub nem is olyan régen, két évvel a feljutását követően az ötödik helyen végzett a Premiershipben, és így indulhatott az UEFA-kupában, ám utána kiesett a legjobbak közül, és a másodosztályban kis híján csődbe ment.