Vágólapra másolva!
A madridi AS jelentése szerint már kedden este, a monacói II. Lajos stadion díszpáholyában döntött a madridi vezetőség Carlos Queiróz sorsáról. Jóllehet a Manchester Unitedtől szerződtetett portugál szakembernek további egy évre szól a szerződése, a 2004-2005-ös évadban már nem ő irányítja a kilencszeres BEK-győztes szakmai munkáját. Florentino Pérez klubelnök és Jorge Valdano - amúgy Queiróz mentora, legfőbb védelmezője - nem kívánnak tovább dolgozni a madridi tartózkodása tíz hónapja alatt semmit sem bizonyító edzővel.

A jelöltek között Sven Göran Eriksson (annak ellenére, hogy éppen most hosszabbított szerződést az angol válogatott élén), Arsene Wenger és Claudio Ranieri, valamint két spanyol tréner, Javier Irureta és Víctor Fernández neve bukkan fel a leggyakrabban. Ugyanakkor egyre elképzelhetőbbnek tartják Madridban, hogy Thierry Henry, az Arsenal csatára legyen nyáron a következő "galaktikus" a madridi panoptikumban.

A spanyol sajtó össztűz alá veszi Queirózt, aki már eddig sem tartozott a madridi újságírók kedvencei közé. Azonnal előveszik a kézenfekvő párhuzamot a tavaly méltatlan körülmények között elűzött Vicente del Bosquéval. A klubvezetés által avíttnak, maradinak, a modern edzésmódszereket állítólag nem ismerőnek beállított "ősmadridi" négy év alatt két-két BL-t, spanyol bajnoki címet, továbbá egy Interkontinentális Kupát nyert a csapattal, mégsem kellett Pérezéknek, mert olyasvalakire volt szükségük, aki fiatalabb, jóképű, egyszóval piacképesebb. Ezt a valakit Queirózban, a Manchester United korábbi másodedzőjében vélték megtalálni.

Queiróz számlájára írják, hogy ígéretei közül semmit sem valósított meg. Az edzések ugyanolyan lazák, semmitmondóak, mint - állítólag - Del Bosque alatt voltak, sőt, még silányabbak. A játékosok erőnléte hanyatlott, mert a szezon utolsó harmadára felélték erőtartalékaikat, ugyanis Queiróz egyáltalán nem alkalmazta a rotációt, senkit sem pihentetett a sztárok közül, és az egyetlen cseréje Solari volt, mindig az argentint vette elő.

Nem beszélve arról, hogy a portugált kutyába sem veszik a "galaktikusok", maguk között az első pillanattól "Toni Grandénak" csúfolják, utalva az igazi Toni Grandére, Del Bosque egykori segítőjére. Ezzel burkoltan azt a kapcsolatot gúnyolják ki, amely a Queirózt "kitaláló" Jorge Valdano sportigazgató, a Madrid korlátlan hatalmú szakmai irányítója és a portugál edző között létezik. Queiróz sokak szerint csak egy báb, Valdano meghosszabbított keze, akinek nincs önálló akarata, azt teszi, amit "gazdája" mond.

A Madrid-szerte gyűlölt Queiróz egyetlen "érdeméül" azt említik, hogy faarccal képes tűrni a kritikákat, minden lepereg róla, és még a megmagyarázhatatlan monacói katasztrófa után is azt szajkózza, hogy "most már a Ligára kell tekintenünk, a bajnoki cím jelentheti a vigaszt".

Dehogy jelentheti, írja az AS, ugyanis ezt a sztárcsapatot a Bajnokok Ligája megnyerésére toborozták össze, senkit nem érdekel már a liga, ha meg is nyerné a Madrid, az senkit sem vigasztalna.