Társoldalunk:

1983: brémai nyolcas az Offenbachnak

2004.11.26. 8:11

Focirégész nevű új sorozatunkban leporoljuk a múlt emlékeit, és felidézzük a mai dátum legemlékezetesebb futballeseményeit. Nézzük, mi történt november 26-án!

1982-ben ezen a napon nem kisebb mérkőzést rendeztek Dél-Amerikában, mint a Libertadores-kupa döntőjének első felvonását: Montevideóban Uruguay büszkesége a Penarol meccselt a chilei Cobreloa csapatával. Több szempontból is érdekes találkozót láthatott a Centenario stadion 55 248 nézője, valamint a szubkontinens televíziós készülékek előtt izguló milliói. Esztendővel korábban ugyanebben a stadionban dőlt el a kupa sorsa, akkor ugyanis a brazil Flamengo és a Cobreloa között csak harmadik, semleges pályán vívott mérkőzés döntött - Zicóék javára. A Penarol az előző szakaszban éppen a címvédő Flamengón lépett túl, így nem volt szakíró, aki mert volna tippelni a győztes kilétére.

Az uruknál a remények leginkább a csatár Fernando Morena gólérzékenységére alapoztak, aki hat találatával már akkor is vezette a sorozat góllövőlistáját, mellette talán még Nélson Gutiérrez, Mario Saralegui, Venancio Ramos és Jair Goncalves neve lehet ismerős rovatunk olvasóinak. A chilei Calamából érkezett vendégcsapatból három labdarúgó szerepelt az azévi világbajnokságon, a gárda legnagyobb erőssége a döntőig vezető tíz mérkőzésen mindössze három gólt kapott védelem volt. Nos, a leghátsó csapatrész Montevideóban sem mondott csődött, hiába rohamozott kitartóan a Penarol, a mérkőzés 0-0-s döntetlennel zárult, azaz a döntés a visszavágóra maradt.

1983-ban ezen a napon (szombat lévén) fordulót rendeztek az NSZK bajnokságában. A Bundesliga 15. fordulójában a dobogóra törő Werder Bremen fogadta a kiesés ellen hadakozó, újonc Kickers Offenbach tizenegyét. A hideg idő, a gyenge ellenfél és a tuti két bajnoki pont mindössze 13 000 nézőt csalogatott ki a Weser stadionba. A brémai kispadon "természetesen" Otto Rehhagel ült - de nem sokáig, hiszen játékosai az első félórában úgy gondolhatták, hogy pusztán a pályára lépésért is jár a két bajnoki pont. A 30. percben Michael Kutzop tizenegyesből szerzett gólja talán már jelezte, hogy nem így van. (Kutzop akkor biztosan nem gondolta, hogy a következő év nyarán Brémába szerződik, de alighanem így volt ezzel a Offenbach cserepadján fagyoskodó Oliver Reck is, később mindketten hosszú évekig fociztak a Werderben)

A brémaiak lassan lendültek játékba, Rehhagel később legendássá vált füttyjelei azonban egyre tempósabb támadójátékra ösztönözték a zöld-fehéreket: Wolfgang Sidka egy perccel Kutzop büntetője után máris egyenlített, majd Uwe Reinders (rögzített játékhelyzetből, 11 méteres lövés, 34. perc), Bruno Pezzey (39.) és ismét Reinders (44.) voltak eredményesek. A szünetben a didergő nézők azon tanakodtak, hogy mikor láttak utoljára a brémai stadionban a 30. percben vezetést szerzett csapatot háromgólos hátránnyal pihenőre vonulni. Magam sem tudom, hogy volt-e ilyen gárda, de olyan amelyik 1-0-ról veszített 1-8-ra csak a Kickers Offenbach. Fordulás után ugyanis Rudi Völler (46. perc, a vendégek lélekben talán még a jó meleg öltözőben voltak), az osztrák Pezzey (65.), Jonny Otten (79.) és Völler (81.) góljai valamelyest felforrósították a hideg brémai este hangulatát.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK