Vágólapra másolva!
Pontosan húsz év után Mezőtúron találkoztak az 1984-ben az akkori Baráti Hadseregek Szpartakiádját Vietnamban megnyert magyar katonaválogatott tagjai. Az eseményt, amely kisebb futballünneppé vált, a csapat hajdani szakvezetője, Földesi János hozta tető alá.

Elsőként a Mezőtúr harmadosztályú együttesével mérkőzött meg kispályán az 1984-es katonaválogatott. Az időközben a Makó FC edzőjévé kinevezett Takács Zoltán két góljával, valamint a mohácsi Hrotkó Nándor és az egykori MTK-s Bognár György találatával sokáig vezetett a nosztalgia-válogatott, végül a fiatalabb hazai gárda nyert 5-4-re.

A helyi önkormányzat köszöntője után a jelenlévők egyperces néma vigyázzállással emlékeztek a katonaválogatott fiatalon elhunyt két tagjára, Papp Istvánra és Adorján Árpádra. A szomorú pillanatokat követően a húsz évvel ezelőtti sikerre emlékeztek a résztvevők, köztük Végh Ferenc vezérezredes (egykori vezérkari főnök), Dénes Sándor ezredes és Szimcsók Pál alezredes, a sikercsapat vezetője, további Búzi Lajos, a gárda szakmai igazgatója.

Földesi János, a katonaválogatott edzője hónapok óta szervezte a találkozót, amelyre az ország másik végéből is nagy örömmel jöttek a meghívottak. Mint például Huták Antal, az egykori kiváló játékvezető, aki húsz évvel ezelőtt a vietnami tornán hat hétig fújta a sípot. A játékosok közül Pecsics Tibor (ZTE), Kónya Mihály, Lehota István, Hrotkó Nándor (mindhárom Pécs), Takács Zoltán (Szeged), Horváth Béla és Nagy Lajos (Debrecen), Nyilas Tibor (Hajdúszoboszló), Hegedűs Béla (Szolnok), Huszár Károly (Gyöngyös), Dávid Tibor (Mezőtúr), Bognár György (MTK) és e sorok írója boldogan ölelkezett össze a viszontlátás örömére, elvégre akadt, aki húsz éve nem látta egymást.

Az összegyűltek felelevenítették a nagy sikert is. Saigonban kezdte a tornát a magyar csapat, méghozzá a későbbi sokszoros válogatott, Trifon Ivanov által vezetett Bulgária 3-0-s legyőzésével, majd Angola, Kuba és a szintén hajdani többszörös válogatott csatár, Luhovy vezette csehszlovákok is kénytelenek voltak gratulálni a piros-fehér-zöld mezeseknek, így következhetett a döntő.

Ott aztán az évekkel később ugyancsak többszörös válogatottságig jutó Higyijatullin vezérelte és előzetesen jóval esélyesebbnek tartott Szovjetunió várt Földesi János együttesére. Az edző így emlékezett vissza a fináléra: "A közel 40 fokos hőségben a csapatnak egy hihetetlenül agresszív ellenféllel kellett felvenni a versenyt, ám Lehota góljával sikerült vezetést szerezni. Még az első félidőben igazságtalan tizenegyeshez jutottak a szovjetek, Horváth Béla azonban bravúrral hárított, nem sokkal később azonban Higyijatullin sokadik provokációja után a játékvezető a kapusunkat állította ki. A Debrecen jelenlegi technikai vezetőjét Gróf Attila, a Vasas volt hálóőre váltotta, aki remekül védett, ráadásként a mindent eldöntő büntetőt is bevágta, így végül a magyar válogatott tiszteletére játszották el a Himnuszt Hanoiban."

Az összejövetel végén a résztvevők megegyeztek abban, hogy öt év múlva újra találkoznak Mezőtúron.

Bánki József