Társoldalunk:

2000: chilei diadal a brazilok ellen

2005.08.15. 15:12

Focirégész nevű sorozatunkban leporoljuk a múlt emlékeit, és felidézzük a mai dátum legemlékezetesebb futballeseményeit. Nézzük, mi történt augusztus 15-én!

2000-ben ezen a napon két mérkőzést játszottak a dél-amerikai vb-selejtező hetedik fordulójában, Santiago de Chilében Chile fogadta Brazília válogatottját. (A nap másik összecsapásán Kolumbia 1-0-ra legyőzte Uruguayt.) A brazilok három héttel korábban hazai pályán 3-1-re verték a selejtezősorozatban élen álló ősi rivális Argentínát, így a szurkolók különösebb félelem nélkül várták a Chile elleni 90 percet.

Az első meglepetés akkor érte a közvéleményt, amikor Wanderley Luxemburgo kihirdette keretét a mérkőzésre, hiszen abban a csatárok korábbi vészes eredménytelensége ellenére sem kapott helyet a Vasco da Gamában sérülése után megint egyre jobban futballozó Romário, ott volt viszont Luizao a Corinthiansból és Márques az Atlético Mineiróból.

A chilei fővárosban, Santiagóban Luxemburgo tovább keverte a kártyákat, hiszen Márcio Amoroso mellett Rivaldót jelölte a másik csatárnak, a tizenegyben pedig négy ballábas játékos kapott helyet. Az eltiltását letöltött Cafú viszont nem került vissza a csapatba, Evanílson játszott helyette, a két középső hátvéd pedig Antonio Carlos, azaz Zago és Edmílson volt, nyolc mérkőzésen ez volt a negyedik védelem, amit Luxemburgo kipróbált. Eltiltása miatt nem játszhatott viszont az argentin meccs két hőse, Ronaldinho és Vampeta.

A chilei válogatott ezzel szemben a lehető legjobb összeállításban várhatta a nagy derbit, hiszen Nelson Acosta szövetségi kapitány végre bevethette az Iván Zamorano-Marcelo Salas csatárkettőst, mivel a Lazio támadója letöltötte eltiltását. Noha az ő játéka sérülés miatt kérdéses volt, azt senki sem gondolta komolyan, hogy nem vállalja a brazilok elleni mérkőzést. Az első perctől látszott rajta - mint ahogy valamennyi chilei játékoson -, hogy kettőzőtt erőfeszítéssel veti magát a küzdelembe.

Rögtön a találkozó elején Salas két védőn is átkígyózva ment el a jobb szélen, de beadása pontatlan volt. Ezután hosszú percek teltek el helyzetek nélkül: többnyire a brazilok támadtak, ám taktikájuk rendkívül veszélyes volt, hiszen gyakran csak két-három játékos maradt hátul. Mindkét oldalon egy-egy kapufa jelezte a bátor támadójátékot, majd a 25. percben megszületett az első hazai gól: Salas ugratta ki Fabián Estayt, aki nem vette le tökéletesen a labdát, de az így éppen jól perdült elé, lövését pedig a kicsit rosszul helyezkedett Dida nem tudta hárítani.

A találat nem változtatta meg a játék képét, a brazilok meddő mezőnyfölényben voltak ugyan, de ötlettelenül játszottak. Chile ezzel szemben könyörtelen volt: Zago hibáját kihasználva - a védő rálépett a labdára, majd hanyatt esett - David Pizarro adott be, Salas ügyesen elengedte a bőrt, Zamorano pedig laposan a hálóba lőtt. Luxemburgo a szünetben behozta Djalminhát, és a brazil csapat játéka fel is javult valamelyest, hiszen a selecao ezután eljutott helyzetekig, de azokat képtelen volt kihasználni.

A hazai gárda viszont továbbra is tökéletesen értékesítette lehetőségeit: a 73. percben Salas vett át egy beadást az ötös sarkánál, majd közvetlen közelről a letérdelt Dida felett a rövid felső sarokba bombázott. A vendégeknél a menet közben beállt Luizao (aki a tizenkettedik csatár volt a selecaóban a hét vb-selejtező során) és Márques egymást múlta felül a helyzetek elpuskázásában, így az eredmény nem változott.

Miközben a találkozó után Chilében hatalmas fieszta vette kezdetét, addig Brazíliában ismét felerősödtek a Luxemburgót kritizáló hangok. Noha a szövetségi kapitány megpróbálta megmagyarázni a megmagyarázhatatlant ("Ha nem tévedek, Brazília eddig összesen 44 vb-selejtezőt játszott, egy vereséggel. Most két esztendő alatt kell 18-at játszanunk, így jóval nagyobb az esély a vereségre" - nyilatkozta), ez nem nagyon sikerült neki.

Chile - Brazília 3-0 (2-0)
Santiago de Chile, Nacional-stadion, 60 000 néző
vezette: González Epifanio (paraguayi)
Chile: N. Tapia - Fuentes, R. Rojas, Reyes, F. Rojas, Galdames, Villaseca (Pizarro, 13.), Estay, Tello, Zamorano (H. Tapia, 82.), Salas (Villarroel, 85.) Szövetségi kapitány: Acosta.
Brazília: Dida - Evanílson, Zago, Edmílson, Roberto Carlos, Emerson, Marcos Assuncao (Djalminha, 46.), Alex (Márques, 62.), Ricardinho, Rivaldo, Amoroso (Luizao, 46.). Szövetségi kapitány: Luxemburgo
gól: Estay (25.), Zamorano (44.), Salas (73.)
kiállítva: Pizarro (90.)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK