Társoldalunk:

1998: Dombi nagy napja a szlovénok ellen

2005.08.19. 18:44

Focirégész nevű sorozatunkban leporoljuk a múlt emlékeit, és felidézzük a mai dátum legemlékezetesebb futballeseményeit. Nézzük, mi történt augusztus 19-án!

1998-ban ezen a napon Magyarország Szlovénia válogatottját fogadta barátságos mérkőzésen. Az egyetlen korábbi magyar-szlovén összecsapásra 1994. április 6-án, Szombathelyen került sor, és arra a találkozóra a vendégek emlékezhetnek vissza jobb szájízzel, hiszen nagy meglepetésre 1-0-ra legyőzték a magyar válogatottat.

Győztes góljukat az a Katanec szerezte, aki négy esztendővel később ellenünk debütált a válogatott élén, mint szövetségi kapitány. Az akkori magyar csapatból 1998-ra csupán Halmai Gábor és Szekeres Tamás maradt hírmondónak, míg a szlovénektől öten is tagjai voltak az akkori és a jelenlegi kezdőcsapatnak.

A Magyar Labdarúgó Szövetség nem is olyan új kezdeményezése, mely szerint a barátságos válogatott találkozókat a vidéki nagyvárosokban rendezik meg, már Nyíregyházán is sikert aratott, amikor is a litvánok elleni találkozón telt ház fogadta a csapatokat.

A szlovénok elleni összecsapás megrendezésére önként jelentkeztek a zalaegerszegiek. Válogatott mérkőzést korábban csupán egyszer rendeztek a városban, mégpedig 1974. március 31-én, amikor is a magyar válogatott a bolgárok ellen mérkőzött, és Fazekas László két, illetve Bene Ferenc góljaival 3-1-re diadalmaskodott.

Akkor nem volt helyi játékos a címeres mezben, most Sebők József lehetőséget kapott, így a telt ház tehát már előzetesen garantálva volt. A nézőkre nem is lehetett panasz, este fél nyolcra, a mérkőzés kezdetére már teljesen megtelt a zalaegerszegi stadion, a mintegy 17 ezer néző remek hangulatot teremtett. A magyar B-közép kartonlapokból egy hatalmas magyar zászlót rakott ki, míg a vendégeket körülbelül ötszáz igen lelkes szurkoló buzdította. A magyar válogatott igyekezett lendületesen kezdeni, de a szlovének meglepően jól játszották meg a labdákat a középpályán, töbször percekre is eldugva a labdát a magyarok elén.

Különösen a tízes számmal játszó Zlatko Zahovic villogott, aki egyébként az FC Portóban Fehér Miklósnak és Lipcsei Péternek is csapattársa volt. Nálunk Illés Béla próbálta összefogni az együttest és jó labdákkal indítani Horváth Ferencet, akit többször is csak szabályalanul tudtak megállítani. A legnagyobb veszélyt a szlovén kapura két ilyen szabadrúgás jelentette, előbb Hrutka János lapos lövését védte a szlovén kapus, majd megint az 1. FC Kaiserslautern védője lőtt, alig fölé.

Jó volt az iram, és a magyar játékosokon érezni lehetett a hatalmas elszántságot, ami néha túlzott keménységben csúcsosodott ki. Fehér Csaba kapott sárgát kapott egy hátulról történő becsúszás után, majd Király Gábor jött ki hajmeresztően egy beadásra, úgy, hogy a lába magasabban volt, mint keze! A félidő vége előtt aztán kiváló képességeit is bizonyította a Hertha BSC kapusa, amikor egy kijátszott szlovén támadás után hatalmas bravúrral hárított.

A játékrész legutolsó percében Horváth Ferenc startolt egy indításra, és méterekről becsúszva próbálta elérni a labdát, de olyan balszerencsés módon ütközött a kapussal, hogy azt le kellett cserélni. A gól nélküli első félidő után mindkét szövetségi kapitány számos cserére határozta el magát. Bicskei Bertalan lehozta a középpályáról Illés Bélát, valamint Lisztes Krisztiánt, aki meglehetősen gyengén játszott, és a helyükre beküldte Dárdai Pált és Tóth Norbertet.

Elől Horváth Ferencet Kovács Zoltán váltotta. A középpályán azonnal érezni lehetett a változást, hiszen jóval hajtósabb, küzdőbb lett a magyar csapat játéka. Valamennyire fölénybe is kerültek a mieink, de Hamar István egy megkerülős csel után közelről mellé emelt. A félidő közepén aztán a helyi kedvenc Sebőköt Dombi Tibor váltotta fel, akinek beállásával szinte azonnal megélénkült a magyar csapat.

A szélvészgyors debreceni előbb az ötös sarkáról lőtt a kapusba, majd egy röviden hazafejelt labdát elérve átemelt a már kimozduló kapuson. Ezzel Dombi már a harmadik gólját szerezte a válogatott 1998-as találkozóin, ami korábbi teljesítményét tekintve meglehetősen szokatlan tőle. Vezetett tehát a magyar csapat, és Dombit egész egyszerűen nem tudták tartani a szlovének. Öt perccel a találkozó vége előtt egy remek kiugratás után már a kapus mellett is elhúzta a labdát, aki inkább az ő lábával tette ugyanez.

Eredménye egy tizenegyes és egy kiállítás lett. Mivel már nem volt cserekapusuk a szlovénoknak, Marinko Galic húzta magár a kapusmezt, és első labdaérintésként a hálóból kotorhatta ki a játékszert Sebők Vilmos büntetője nyomán. Az utolsó utáni percben jött a szokásos koncentrációhiány és a kapott gól egy beívelés után, de ez már csak a szépítésre volt elegendő a vendégeknek.

Magyarország - Szlovénia 2-1 (0-0)
Zalaegerszeg, 17 000 néző
vezette: Schüttengruber (osztrák)
Magyarország: Király - Fehér Cs., Sebők V., Hrutka (Szilveszter, 89.), Mátyus, Lisztes (Dárdai, 46.), Halmai (Szekeres, 86.), Illés (Tóth N., 46.), Sebők J. (Dombi, 60.), Horváth F. (Kovács Z., 46.), Hamar. Szövetségi kapitány: Bicskei.
Szlovénia: Simeunovic (Dabanovic, 46.) - Englaro (Dominko, 46.), Milanic, Galic, Knavs (Milinovic, 70), Ceh, Zahovic (Pavlovic, 78.), Pavlin (Mitrakovic, 59.), Novak, Osterc (Rudonja, 46.), Udovic (Acimovic, 53.). Szövetségi kapitány: Katanec.
gól: Dombi (69.), Sebők V. (85. - 11-esből), ill. Acimovic (91.)
kiállítva: Dabanovic (85.)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK