Vágólapra másolva!
Az öreg kontinensen 13 olyan ország akad, amelyben nem őszi-tavaszi rendszerben küzdenek a csapatok a bajnoki pontokért, hanem naptéri év szerint, így aztán a Bajnokok Ligája következő idényének résztvevői közül 13 klub kiléte már ismert. Akad közöttük néhány váratlan név is, hiszen a szinte örökös bajnoknak tartott norvég Rosenborg BK és lett Skonto Riga sem tudta megnyerni hazája pontvadászatát.

Az önálló észt pontvadászat történetében először tíz klub indult a bajnokságban, ami azt jelentette, hogy a szezon majd egy hónappal hosszabb lett, és az együtteseknek több találkozón kellett pályára lépniük - nem csoda, hogy megdőlt a bajnokság gólrekordja is.

Az aranyérmet megszerzett Tallinna VMK azonban olyan teljesítményt nyújtott, amellyel valószínűleg a nyolccsapatos pontvadászatban is csúcsot állított volna fel: a gárda ugyanis a 36 találkozón összesen 138 alkalommal volt eredményes, ami majdnem eléri a mérkőzésenkénti négyes átlagot!

A bajnokcsapat 13 találkozón szerzett négynél több gólt, ezek között akadt 8-1-es, 9-0-s, sőt, 12-0-s diadal is, ugyanakkor csupán két olyan összecsapás akadt, amelyen a TVMK nem volt eredményes. Ami az egyéni teljesítményeket illeti, a tallinniak támadója, Tarmo Neemelo rekordot javított azzal, hogy 41 találattal szerezte meg a gólkirályi címet.

Ezzel akár még az ESM Aranycipő-versenyében is előkelő helyen végezhet, hiszen ahhoz, hogy ezt a teljesítményt utolérje egy topligás támadó, legalább 22 gólt kell szereznie - Neemelo tehát valószínűleg ott lesz az első tízben a kontinens legeredményesebb játékosai között. A tallinniak bajnoki címe ugyan nem jelentett nagy meglepetést, hiszen a csapat az előző négy esztendőben háromszor volt ezüstérmes, de így is kevesen gondolták volna, hogy a klub ilyen simán végez majd az élen.

A diadal első számú letéteményese a klub szakvezetője, Vjacseszlav Bulavin volt, aki az év elején érkezett az egyesülethez az orosz Zenit Szankt-Petyerszburgtól, ahol a szakmai stáb tagjaként dolgozott, és hivatalosan nem is vehette fel a vezetőedzői titulust, mert hiányzott az ehhez szükséges licence - így aztán papíron az asszisztense, Sergei Ratnikov vezette a csapatot (ismerős szisztéma...).

Bulavin kemény edzéseiről híresült el, de a rengeteg munka megtette a hatását, hiszen a csapat az idény során mindössze egy vereséget szenvedett, a 13. fordulóban a címvédő és legnagyobb rivális FC Levadia Tallinntól kapott ki, de azt követően már nem hibázott, és a rangadó "visszavágóján" október elején idegenben verte a Levadiát 2-1-re, és ezzel tulajdonképpen bebiztosította elsőségét. A csapatban mindössze három légiós kapott helyet, mindhárman Litvániából érkeztek: Egidius Juska a csatársort, Tomas Rimas a védelmet, Gintas Sirmelis pedig a középpályát erősítette.

A Levadia rögtön az első fordulóban lépéshátrányba került, amikor vereséget szenvedett a JK Narva Transtól, és onnantól kezdve csak az volt a kérdés, hogy a csapat a második, vagy a harmadik helyet szerzi meg - végül az ezüstérem lett az övé, pedig a Narva is rekordot döntött a szezon közben.

A klub augusztus 14. és október 26. között, összesen 889 percen keresztül (vagyis több mint kilenc mérkőzésen át) nem kapott gólt, és ezzel új észt rekordot állított fel. A csapat kapusa, Sergei Ussoltsev már csak azért is büszke lehet ezen teljesítményére, hiszen a minden idők legjobb észt játékosának tartott Mart Poom csúcsát döntötte meg.

A 2001 és 2003 között három aranyérmet ünnepelt FC Flora Tallinn csupán a negyedik helyen végzett, és ezzel története legrosszabb szezonját futotta: a hétszeres bajnokcsapat az ország önállósodása óta sohasem szorult le a dobogóról. A csapatot nem segítette, hogy első számú támadója, Vjatseslas Zahovaiko még júniusban megsérült, és a szezon további részében nem léphetett pályára: a csatár még így is házi gólkirály lett 19 találattal! A klub elnöke mindenesetre máris bejelentette, hogy a Flora 2006-ban a játékos-pályafutása során a Bundesligában is megfordult finn Pasi Rautiainen vezérletével próbál majd javítani.

A bajnokság végeredménye:

mgydvgkp
1.Tallinna VMK363051138-2195
2.FC Levadia Tallinn36285397-2589
3.JK Narva Trans36236799-3475
4.FC Flora Tallinn36216981-3669
5.JK Viljandi Tulevik3612111346-4847
6.JK Merkuur Tartu361171852-8640
7.JK Tammeka Tartu36852350-8829
8.FC Valga 3636842438-7828
9.

FC Kuressaare

36762340-9627
10.JK Dinamo Tallinn36333028-15712

Osztályozó:
FC Kuressaare - Ajax Lasnamäe (0-1, 2-1)

Kiesett a JK Dinamo Tallinn.

A góllövőlista élmezőnye:
41 gólos: Neemelo (Tallinna VMK)
30 gólos: Gruznov (JK Narva Trans)
19 gólos: Zahovaiko (FC Flora Tallinn), Teever (Tallinna VMK)
18 gólos: Zelinski (FC Levadia Tallinn)
17 gólos: Juska (Tallinna VMK).

A bajnokcsapat névjegykártyája
alapítási éve: 1951
címe: Pärnu mnt. 69b, 10 134 Tallinn
telefonszáma: 00-372-6-261502
telefaxszáma: 00-372-6-261622
internetcíme: www.fctvmk.ee
elnök: Pjotr Sedin
színe: kék-fehér
stadion: Kadriorg
edző: Vjacseszlav Bulavin
eddigi sikerei: bajnok (2005), kupagyőztes (2003).

Tovább folytatódott azon sorozat, hogy 1996 óta egyetlen klub sem tudta megvédeni bajnoki címét az országban, sőt, 2000 óta mindig más együttes végzett az élen, vagyis hat év alatt immár a hatodik gárda ünnepelhette az elsőséget.

Ezúttal az a Sahtar Szoligorszk lett a bajnok, amelynek eddigi egyetlen komolyabb sikere a 2004-es kupagyőzelem volt, a pontvadászatban korábban csak kétszer végzett dobogón: 2002-ben és 2004-ben is harmadik lett. Érdekesség egyébként, hogy 2000 óta a Sahtar vagy harmadikként, vagy ötödikként zárta az idényt, így aztán a mostani elsőség üdítő változatosságot jelentett a klub fanatikusai számára.

Pedig a gárda nem a legjobban kezdte a pontvadászatot, első négy mérkőzéséből mindössze egyet tudott megnyerni három döntetlen mellett, de ezt egy hét találkozóból álló győzelmi sorozat követte, és ennek köszönhetően az élre is ugrott az együttes - ahonnan már nem is adta alább. Miután három fordulóval a zárás előtt bebiztosította aranyérmét, már csak az volt a kérdés, hogy a szoligorszkiaknak sikerül-e veretlenül befejezniük a bajnokságot - ez korábban egyetlen csapatnak sem adatott meg Fehéroroszországban.

Nos, ezt a bravúrt a Sahtar sem tudta végrehajtani, mert az utolsó előtti körben 1-0-ra kikapott a címvédő, és végül a második helyre befutott Dinamo Minszk otthonában, de a bajnokcsapat így is 13 pontos előnnyel fejezte be a bajnokságot. A nyári erősítések közül a Szlavia Mozirtól megvett csatár, Alekszandr Klimenko remek vételnek bizonyult, hiszen a 22 esztendős futballista 14 találattal második lett a góllövőlistán, de nem lehetett panasz a Torpedo Minszktől szerződtetett Mihail Martinovicsra sem, aki hét találattal járult hozzá az elsőséghez.

A bajnokcsapat egyébként a liga legfiatalabb mesterét alkalmazta a mindössze 37 esztendős Jurij Vergejcsik személyében, akinek ez már a harmadik idénye volt az együttes élén. Az edző jobbkeze a pályán a csapatkapitány Anatolij Budajev volt, aki mindössze egy évvel fiatalabb a mesternél, és már 1998 óta a Sahtar futballistája - a csatár Szergej Nyikiforenkóval együtt ők vannak a legrégebb óta a klubnál.

A szoligorszkiak egyetlen bánata otthonuk pocsék állapota: a Sztroityel-stadionban máris megkezdődtek a felújítási munkálatok, hogy az együttes jövő nyáron hazai pályán játszhasson a Bajnokok Ligája selejtezőjében. A Sahtar tehát kiemelkedett a mezőnyből, de mögötte hatalmas volt a küzdelem az európai kupaszereplést érő második helyért, amelyet végül a Dinamo Minszk szerzett meg: a címvédő tíz forduló után még csak a 12. helyen állt, vagyis ez a végeredmény mindenképpen jónak mondható.

A minszkiek a szezon közben kétszer is edzőt váltottak: a bajnokságot Jurij Sukanovval kezdték, akinek a helyére májusban Alekszandr Basmakov érkezett, majd őt másfél hónappal később az ukrán Olekszandr Rjabokon váltotta, akinek asszisztense az egykori ukrán válogatott, Jurij Makszimov volt. A klub a játékoskeretét is erősítette az idény közben, hazacsábítva a sokszoros válogatott Alekszandr Hackevicset a Dinamo Kijevtől.

Nem ő volt az egyetlen ismert labdarúgó, aki hazatért Fehéroroszországba: Roman Vasziljuk a Szpartak Moszkvától igazolt az FK Gomelbe, míg a Hamburger SV csatára, Vjacseszlav Hleb az MTZ-RIPO Minszket választotta. Utóbbi klub a magyar szurkolók számára is ismerős lehet, hiszen az UEFA-kupából a minszkiek verték ki a Ferencvárost.

Az MTZ-RIPO egyébként története legeredményesebb évét zárta, hiszen megnyerte a kupát (aminek köszönhetően elindulhatott a nemzetközi porondon), majd a bajnokságban bronzérmes lett, így aztán ha a következő kupasorozatot a Sahtar Szoligorszk vagy a Dinamo Minszk nyeri (a két együttes egymás ellen játszik majd a negyeddöntőben, amelyre csak jövő áprilisban kerül sor), akkor 2006 nyarán is szerepelhet majd az UEFA-kupában.

A bajnokság végeredménye:

mgydvgkp
1.Sahtar Szoligorszk26196159-1463
2.Dinamo Minszk26155650-2650
3.MTZ-RIPO Minszk26161943-3049
4.Torpedo Zsodino26145740-2547
5.BATE Boriszov261211342-2747
6.Dnyepr-Transzmas26127748-3643
7.FK Gomel261231134-3239
8.Dinamo Breszt261131239-3336
9.Naftan Novopolock261031343-4433
10.Darida Minszkij Rajon26781130-3629
11.Lokomotiv Minszk26751430-4326
12.Neman Grodno26731620-5024
13.Zvezda-BGU Minszk26351824-6014
14.Szlavia Mozir26251914-6011


Kiesett a Zvezda-BGU Minszk és a Szlavia Mozir. Feljutott a Belsina Bobrujszk és a Lokomotiv Vityebszk.

A góllövőlista élmezőnye:
16 gólos: Stripeikis (Naftan Novopolock)
14 gólos: Klimenko (Sahtar Szoligorszk), Csumacsenko (Naftan Novopolock)
13 gólos: Radzivonov (Torpedo Zsodino), Vasziljuk (FK Gomel)
12 gólos: Nyikiforenko (Sahtar Szoligorszk), Bojko (Dinamo Breszt)

A bajnokcsapat névjegykártyája
alapítási éve: 1963
címe: Ul. Maxim Gorkiy 5, 223 710 Soligorsk
telefonszáma: 00-375-1710-20621
telefaxszáma: 00-375-1710-20123
internetcíme: www.fcshakhter.by
elnök: Andrej Baranovszkij
stadion: Sztroityel (5000 férőhelyes)
edző: Jurij Vergejcsik
eddigi sikerei: bajnok (2005), kupagyőztes (2004).

Fehéroroszország: hét év után megint a Dinamohttp://www.origo.hu/sport/focivilag/20050110marbefejezodott.html?pIdx=1