Társoldalunk:

Előrehozott döntőkkel folytatódik a Bajnokok Ligája

2006.02.21. 6:48

A nyári világbajnokság miatt idén a bajnokságok és nemzetközi kupasorozatok is előbb fejeződnek be, így fordulhat elő, hogy amíg az időjárás még a telet idézi, a futballvilágban lassan kitavaszodik. Az UEFA-kupában az elmúlt héten már megrendezték a legjobb 16  közé jutásért vívott első mérkőzéseket, február 21-én pedig a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőinek első felvonására is sor kerül.

Amióta december 16-án kiderült, hogy milyen párosítások lesznek a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőiben, kis túlzással mindenki azon csámcsogott, hogy mekkora párharcnak ígérkezik a Barcelona-Chelsea különmeccs.

A két óriás már az előző sorozatban is összeakadt, akkor Barcelonában 2-1-re nyertek a katalánok, úgy, hogy 0-1-ről fordítottak, és Didier Drogba kiállítása miatt több mint félórát emberelőnyben játszottak. Jose Mourinho elég nehezen viselte a vereséget, ment is az üzengetés mind a két oldalon, aztán a visszavágón 20 perc alatt három gólt lőtt a Chelsea, amikor beindult Ronaldinho.

A brazil géniusz előbb bevert egy tizenegyest, aztán spiccel rúgott egy olyan csodagólt, ami azóta is beszédtéma, de az ő remeklése sem volt elég, mert Terry fejese végül a londoniakat juttatta a nyolc közé. A két gárda egyaránt élen áll hazája pontvadászatában, a Chelsea 26 forduló után tizenkét ponttal vezet a Manchester United előtt, a Barcelona pedig 24 mérkőzés után hat egységgel szerzett töbet mint a második helyezett Valencia.

A gránátvörös-kékek elképesztő győzelmi sorozatot hoztak össze, sorozatban tizennyolcszor vonulhattak le diadalittasan a pályáról, de Eto'o hiánya, majd Ronaldinho eltiltása után kissé lefékezett Frank Rijkaard csapata, amely kiesett a Király-kupából, majd két alkalommal is veszített a Primera Divisiónban (Atlético 1-3, Valencia 0-1).

A Chelsea-nek is becsúszott egy-egy betli mostanság, a gyengélkedő Middlesbrough elleni 3-0-s vereség például óriási meglepetés volt, és a Barcához hasonlóan a Mourinho-banda is megsínylette az Afrika-kupát, Drogba távollétében két váratlan döntetlen is becsúszott (Aston Villa, Charlton). Ami közös mindkét csapatban, hogy a csatársorban egy-egy afrikai sztárt foglalkoztatnak, a már említett Drogba, illetve Eto'o személyében, és a párharc azon dőlhet el, hogy a középpályán a két extraklasszis közül Frank Lampard vagy Ronaldinho fog ki jobb napot.

Forrás: EPA
 

Tavaly a Chelsea nyerte a gigászok csatáját


A védelmeket tekintve talán a Chelsea van jobb helyzetben, a Barcelonában Van Bronckhorst és Belletti sokszor elkalandozik, és nagyon otthagyja Puyolt, és a kapusoknál is Cech talán megbízhatóbb, mint Valdes, aki néha elképesztő bakikra képes. Ennek ellenére nem lehet egyértelműen állástfoglalni az esélyeket illetően, annyi bizonyos, hogy két óriási találkozóra van kilátás.

Hasonlóan nagy érdeklődés övezi a Real Madrid-Arsenal és a Bayern München-Milan csatákat. A Real Madrid magára talált Juan Ramón Lopez Caro irányításával, bár a zaragozai kupamérkőzésen elszenvedett 6-1-es vereség egy mélyütéssel érhetett fel a fővárosiak számára, akik a visszavágón aztán 10 perc alatt berámoltak egy hármast, és végül egy góllal maradtak le a továbbjutásról. 2006-ban még veretlen a bajnokságban a királyi gárda, amely nagyot húzott Cicinho leigazolásával, a brazil tökéletes követője a Jorginho, Cafú-vonulatnak, azaz nem csak a hátvédfeladatát látja el, hanem folyamatosan száguldozik a vonal mellett, és a támadásokban is komoly szerepet vállal.

Az sem jött rosszul a Realnak, hogy az ősszel sokszor kritizált Zinedine Zidane magára talált, a francia karmester rúgdosta a gólokat mostanság, és ezúttal a sérülések is elkerülték. A hétvégi Alavés elleni mérkőzésen három hónapos kihagyás után visszatért a csapatkapitány Raúl, és tovább fokozhatja a madridiak önbizalmát, hogy a Bernabéuban még nem szenvedett vereséget angol csapattól.

Az Arsenal az elmúlt évtizedben nem tapasztalt hullámvölgyben van a Premier League-ben, szinte az idény kezdete óta folyamatosan, az Ágyúsok a rangadókat sorra elbukják, és a kötelező feladatokat sem mindig képesek megoldani. A Ligakupából és az FA-kupából már kiestek, a bajnokság már elúszott, így maradt a BL, ahol ősszel egy döntetlen mellett ötször győzött Arsene Wenger csapata, de az Ajax, Thun, Sparta Praha trió társaságában ez elvárható volt.

Nagy kérdés, hogy Thierry Henry-nak lesz -e igazi  társa, illetve, hogy milyen teljesítményt nyújt a középpálya, amely nem heverte ki Patrick Vieira távozását, valamint, hogy a hátvédsorban miként tudják pótolni a beugrók a hiányzó Sol Campbell, Lauren, Ashley Cole triót.

Pár héttel ezelőtt a Milan-drukkerek aggódva figyelték csapatuk teljesítményét, hiszen a vörös-feketék egy sima hármast kaptak Palermóban, és ezzel kiestek az olasz kupából, ráadásul a Sampdoria és a Lazio elleni döntetlennek köszönhetően el is búcsúzhattak az addig sem túl vérmes bajnoki álmoktól. Az elmúlt három fordulóban aztán olyan produkciót nyújtottak Kakáék, amire a drukkerek vágynak, tíz gólt rúgtak és kilenc pontot szereztek, igaz az acélosnak nem mondható Reggina, Treviso és Cagliari hálóját terhelték meg négy, öt, végül egy góllal.

A Bayern München játékosai valószínűleg nem rettentek meg a hírek hallatán, de ez a három győzelem inkább lélektani szempontból jött jókor Carlo Ancelotti csapatának, amely az isztambuli BL-döntő óta sem heverte ki igazán az akkori traumát. A bajorok ugyanakkor eleve duzzadnak az önbizalomtól, toronymagasan vezetik a Bundesligát, az eddigi 22 találkozójukból mindössze ötször nem nyertek, a Ballack, Makaay duó pedig általában a legjobbkor rázza meg magát.

A Milan a 2002/2003-as sorozatban a csoportmeccsek során oda-vissza verte a németeket, van tehát miért visszavágnia a Bayernnek, amely félelmetes az Allianz Arénában, ahol ebben a sorozatban már a Juventus is elvérzett. Mindkét gárdából hiányoznak majd alapemberek, a bajorok Oliver Kahn miatt aggódnak, a kapus combizomhúzódást szenvedett, és elég kevés esély van a szereplésére, így az U21-es válogatott Michael Rensing nézhet farkasszemet Sevcsekóékkal. Ancelotti nem vitte magával az egyaránt térdsérüléssel bajlódó Maldinit és Cafút, távollétükben a Stam, Simic, Nesta, Kaladze, Jankulovski, Serginho hatosból kerülhet ki a hátsó négyes.

Nem csak a Barcelona és a Chelsea repetázik, hiszen a tavalyi negyeddöntő után ismét egymásra talált a PSV és a Lyon. A franciák nyilván vissza akarnak vágni a múltkori kudarc miatt, és a sorsolás pillanatában esélyebbnek is tűnt Gerard Houllier legénysége, amely sokáig utcahosszal vezetett odahaza, de az utóbbi hetekben kissé lelassított, így a Bordeaux lassan "lőtávolságon belülre" került, bár még mindig nem kell remegnie Wiltordéknak. Houllier Cacapa és Réveillére személyében a védelem két fontos tagját kénytelen nélkülözni az első találkozón.

A PSV kiegyensúlyozott teljesítményt nyújt a holland bajnokságban, ennek köszönhető, hogy az őt üldöző Feyenoord ötpontos hátránnyal követi. Guus Hiddink nem az a Mourinho-féle állandó szereplési vágytól hajtott edző, de a holland tréner bárhova megy, mindenhol ütős csapatot hoz össze.

A nyáron három kulcsember is elhagyta Eindhovent (Van Bommel, Park, Li), de így is továbbment a PSV a Milan, Schalke, Fenerbahce összetételű csoportból, érdemes lesz tehát odafigyelni a Phillips-gyáriakra, annak ellenére, hogy Hiddink úgy véli, hogy a Lyon jóval esélyesebb a továbbjutásra. Ezt azzal indokolta, hogy az előző idényben a francia bajnok volt az egyetlen ellenfél a BL-ben, akire nem tudta ráerőltetni az akaratát a PSV, ráadásul a gallok vélhetően kettőzött erővel hajtanak majd a visszavágás miatt.
 
Ami a többi párosítást illeti: az Internazionale kissé visszavett a tempóból a Serie A-ban, de így is esélyesebb az Ajaxnál, a Juventus már-már olasz bajnoknak számít, és a torinóiak idén a BL-ben is tarolni akarnak, amit a Werder Bremen próbál megakadályozni, a címvédő Liverpoolnak nem árt komolyan venni a Benficát, amely a MU-t már kiejtette, a kieséses szakaszba először eljutó Rangers pedig pocsék bajnoki formája ellenére megnehezítheti a Villarreal dolgát, főleg az Ibrox Parkban.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK