Társoldalunk:

Sheringham negyvenévesen is folytatja

2006.06.20. 14:55

Minden idők egyik legjobb, legkarizmatikusabb csatáraként tartja számon a szakma Teddy Sheringhamet. Az angol válogatott támadó 33 évesen ért pályára csúcsára, amikor 1999-ben a Manchester United színeiben kupát, bajnokságot és Bajnokok Ligája-győzelmet ért el. A Bayern München elleni BL-döntős gólra még évtizedekig emlékezni fognak, de a fanatikusok talán az 1996-os Eb-t sem feledik, ahol a Wembleyben két találattal segítette csapatát a hollandok elleni 4-1-es sikerhez. A negyvenesztendős csatár tavasszal újabb szezonra kötelezte el magát jelenlegi csapatához, a West Ham Unitedhez. Számára már csupán egyetlen vágy maradt a labdarúgás terén, szeretne fiával, a 18 esztendős Charlie-val együtt, egymás ellen futballozni.

Élsport negyven felett

Edward Paul "Teddy" Sheringham 1966. április 2-án született a londoni Highams Parkban. A futball szülőföldjén nem is lehetett más szórakozása, mint napról napra futballozni, szülei így gyorsan el is vitték a főváros keleti részén található Leyton & Ilford nevű klubba. Magas termete és gólérzékenysége révén gyorsan a csatársorban találta magát, ennek köszönhetően figyelt fel rá a Millwall is. A két londoni klub ifjúsági csapatainak barátságos összecsapásán ugyanis a kis Teddy 15 évesen hülyét csinált védőiből.

Egy év sem telt el, tizenhat esztendősen már profi szerződést kapott, második bajnokiján, 1984 januárjában pedig első gólját is megszerezte a Bournemouth ellen. Ennek ellenére a klub vezetői úgy látták, erősödnie kell, először az Aldershot nevű kiscsapatnak, majd ugyancsak 1985-ben a svéd második ligás Djurgaardennek is kölcsönadták.

Egyéves távolléte után szinte azonnal kezdőjátékossá vált a Millwallban, ékpárja, a legendás ír csatár, Tony Cascarino lett. A San Antonio Spurs egykori ikertornyai, David Robinson és Tim Duncan is elbújhattak volna a égimeszelők mellett, az ellenfél védőknek fel kellett kötnie a gatyájukat, ha a Sheringham, Cascarino kettős ellen léptek pályára.

Teddy négy szezonban (1986-87, 1987-88, 1988-89, 1990-91) a csapat legeredményesebb gólszerzője lett, Tonyval való összeszokottságára jellemző, hogy 1986-87-ben és 1990-91-ben a páros egyik tagja sem mulasztott bajnokit! A kiscsapat a második vonalból az elsőbe verekedte magát, meglepetésre egy évre meg is ragadtak a legjobbak között.

A második esztendő rosszabb szériája után azonban ismét jött a remeklés, a gárda az 1990-91-es évadban playoffs-csatában verte a Brighton & Hove Albion együttesét, s visszajutott a legjobbak közé.

Sheringhamért ekkor már a legnagyobb klubok versengtek, 36 góljával a liga legjobbjának számító csatár azonban hiába egyezett meg már majdnem a Liverpoollal, a vezetők úgy látták, Ian Rush mellé inkább Dean Saunders passzolna...

Születési idő:

1966. április 2.

Születési hely:

Highams Park, London, Anglia

Magasság, testsúly:

183 cm, 80 cm

Klubjai:

Leyton&Ilford, Milwall (1983-84, 1985-91), Aldershot (1985), Djurgaarden (1985), Nottingham Forest (1991-92), Tottenham Hotspur (1992-97, 2001-03), Manchester United (1997-2001), Portsmouth (2003-04), West Ham United (2004-)

Bajnoki meccsek, gólok:

860 mérkőzés, 344 gól
Válogatottság: 51 mérkőzés, 11 gól (1993-2002)
Legjobb edzői: Georghe Graham, Brian Clough, Terry Venables, Kevin Keegan, Sir Alex Ferguson, Glenn Hoddle, Harry Redknapp

Legnagyobb sikerei:

 3-szoros angol bajnok (1999, 2000, 2001), FA-kupa-győztes (1999), Bajnokok Ligája-győztes (1999), Világkupa-győztes (1999)

Teddy így 1991 júliusában kétmillió fontért a Nottingham Foresthez szerződött, amellyel az élvonal nyolcadik helyén zárt, ráadásul Ligakupa-döntőt játszott (s bukott) a Manchester Uniteddel. A következő szezonban az átalakult angol ligában Sheringham szerezte a Forest első Premiership-gólját, ám egy héttel később, 1992 augusztusában a Tottenham Hotspur 2,1 millió angol fontot tett le érte. Sheringham távozása úgy megviselte a Nottinghamet, hogy év végén ki is esett.

A csatár viszont bemutatkozott a válogatottban (amelyben két vébén- és egy Eb-n is szerepelt, összesen 51 alkalommal húzta magára a nemzeti mezt), emellett 22 találattal gólkirály lett, olyan társakkal futballozhatott együtt, mint Gordon Durie, Ronny Rosenthal, Chris Armstrong vagy a jelenlegi német kapitány, Jürgen Klinsmann, aki azt nyilatkozta róla, nála intelligensebb csatártárssal nem játszott pályafutása során. Teddynek mindössze egy bánata volt, 1997-re, 31 éves korára, 15 esztendőnyi profi karrierrel a háta mögött nem nyert még semmit.

Forrás: EPA

Nem kellett tehát sokat gondolkodnia a MU ajánlatán: 1997 júniusában a manchesteri vezetés 3,5 millió fontot fizetett érte. Ráadásul az elvárás is magas volt: a visszavonuló Eric Cantonát kellett pótolnia. Kicsit meg is törte a felelősség, ugyan szerzett 14 gólt első szezonjában, ám a MU 1997-98-ban is trófea nélkül maradt. Ráadásul szerződtette az Aston Villa klasszisát, Dwight Yorke-ot, emiatt felmerült a pletyka, Teddy továbbáll. Ám Sheringham ennél okosabb volt, tudta, most jöhet el a csapat és az ő ideje. 1999 tavaszán előbb az FA-kupa döntőjében szerzett két gólt, ezzel segítve sikerhez a MU-t, majd a felejthetetlen BL-döntőben az ő utolsó percben szerzett gólja jelentette a Bayern elleni egyenlítést, amelyet Ole Gunnar Solskjaer győztes találata koronázott meg.

Teddy a csúcsra ért, egy évben mindent megnyert: bajnokságot, kupát, Bajnokok Ligáját. Utolsó manchesteri idényében talán élete legjobb formáját hozta, 35 évesen a United legeredményesebb játékosa lett, ráadásul az angol labdarúgók és a sportújságírók is őt választották a 2000-2001-es év legjobbjának.

Ruud van Nistelrooy érkezésével Sheringham visszatért a Tottenhamhez, amelyet Ligakupa-döntőbe vezetett (ám a Spurs elbukta a Blackburnnel szemben), két év múlva pedig a Portsmouth-hoz szerződött, s tevékeny részt vállalt abban, hogy Harry Redknapp együttese bennmaradjon az első osztályban. Szezon végén azonban búcsút intett a Fratton Parknak, s a másodosztályú West Ham Unitedhez szerződött. A Championshipben aztán húsz találattal a harmadik legjobb gólszerző lett, ismét részese lehetett egy sikerrel megvívott playoffnak, s ha már így hozta a sors, újabb egy évet maradt. S kiválóan szerepel az idei szezonban is, április másodiki születésnapja után ráadásul elmondhatta, hogy a Premiership történetében ő a második mezőnyjátékos Gordon Strachan után, aki a negyvenet betöltve is élvonalbeli meccset játszhatott. S ha nem jön közbe sérülés, akkor a 41-et is a pályán ünnepli, a West Hammel ugyanis újabb egy éves szerződést kötött.

"Hogy meddig futballozom még? Nem tudom. De amikor újabb és újabb szerződéseket tesznek elém, mindig arra gondolok, ezt szeretem, ezt élvezem, miért ne csináljam? A labdarúgástól és az élettől még egy nagy vágyam van: szeretnék a fiammal, a fiam ellen játszani. Charlie 18 éves, a Crystal Palace-nél próbálkozik. Hasonló játékos, mint én, szorítok neki, ez minden, amit tehetek."

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK