Vágólapra másolva!
Gera Zoltán válaszai a Képes Sport olvasóinak kérdéseire.

- Milyen esélyeket látsz a törökök ellen?
- A török csapat szerintem jobb, mint a magyar, azaz a meccsnek ők az esélyesei. Ezzel együtt természetesen előfordulhat, hogy az esélytelenebb csapat nyer, azaz sikerül meglepetést okoznunk. Ez a célunk, és ha nagyon jól játszunk, nem követünk el hibákat, akkor sikerülhet is elérni ezt a célt. A törököknek nagyon jó játékosaik vannak, éppen ezért rendkívül nehéz dolgunk lesz, de szeretnénk minél jobb eredményt elérni.

- Hogy készültök a válogatottal Törökország ellen?
- Ugyanúgy, mint az előző mérkőzésekre, ahogy Anglia, Ausztria, Norvégia, vagy Bosznia-Hercegovina ellen. Mindenki megpróbálja a lehető legjobb állapotba hozni magát, de nem hiszem, hogy bármi különleges lenne a felkészülésünkben, a korábbi mérkőzésekhez képest. Biztosan gyakorlunk majd egy-két speciális dolgot, ami a törökök várható taktikájára lehet válasz, de szerintem maradunk a sok passzos játék sulykolásánál, mert úgy tűnik az lehet a megoldás a mostani válogatottunk számára.

- Mit éreztél, mielőtt belőtted a tizenegyest a norvégoknak? Rutinmunka? Vagy azért volt lelki teher?
- Nem volt nagy lelki teher, hiszen az ellenfél már 4-0-ra vezetett. Persze annyiban azért rizikós volt a dolog, hogyha kihagyom, akkor még többet kaptunk volna a fejünkre mindannyian, és nyilván különösen én. Addig is kaptunk eleget már, úgyhogy mégis volt egy kis tétje a dolognak, de inkább mondaném rutinmunkának azt a tizenegyest.

- Milyen a hangulat a WBA-nál a másodosztályba jutás és az edzőváltás után?
- Nem kifejezetten jó, hiszen a közelmúltbeli edzőváltás nagyon váratlanul érte a csapatot. Napoknak kellett eltelnie, amíg megemésztettük a dolgot, de lassan mindenki túltette magát a történteken, és lassan kezd oldódni a hangulat, ami azért még messze van az ideálistól.

- Jó-e a West Bromwich Albionban?
- Jó, szeretek itt futballozni. Jó a kapcsolatom a társaimmal, a csapatot körülvevő emberekkel, jól érzem magamat. Az egyetlen komoly probláma az, hogy kiestünk az első osztályból, és ez azt jelenti, hogy ez a kellemes környezet azért nem kárpótol az osztálykülönbségért.

- Mit gondolsz, van esélye a csapatodnak visszakerülni az élvonalba? Ha nem sikerül, el tudsz igazolni a következő szezon előtt?
- Természetesen van esély, főleg, ha az idegenbeli meccseken sikerül jobban szereplnünk annál, mint amit a bajnokság eddigi meccsein mutattunk. A hazai mérlegünk jó, és azzal szerintem nem is lesz baj a jövőben sem. Amennyiben nem sikerülne visszajutnunk, akkor mindenképpen örülnék annak, ha elmehetnék.

- Érdeklődik irántad nagyobb klub?
- Nem tudok erről.

- El fogsz menni a télen? El fognak engedni?
- Nem foglalkozom ezzel. Miután nyáron nem sikerült elszerződnöm lezártam magamban ezt a témát, és arra koncentrálok, hogy a meccseken a lehető legjobb teljesítményt nyújtsam, és hozzá segítsem a csapatomat a feljutáshoz.

- Melyik csapatnál játszanál legszívesebben?
- Sok olyan csapat van, amelyikben szívesen játszanék, de nem tudok kiemelni, és megnevezni egyet sem. Annyit mondhatok, hogyha rajtam múlik, akkor pályafutásom hátralévő részében Angliában futballoznék mindig, mert ez a közeg áll hozzám legközelebb. Itt nagyon jó futballistának lenni.

- Szereted az angol focit! És a Chelsea-t?
- Nagyon szeretem, nagyon örülök, hogy itt focizok, és ha tehetem, csak ebben a bajnokságban játszom majd. A Chelsea? Nincs semmi bajom velük, jó csapatuk van, jó játékosaik vannak, csak kevés a pénzük... A viccet félretéve, remek csapat, remek játékosokkal, de azért nekem nem ők a kedvenceim.

- Szia Zoli! Milyen sztárokkal játszani?
- Jó minél jobb játékosok ellen pályára lépni, mert olyankor az ember mindig meg akarja mutatni magát. Általában elmondhatom a nagynevű játékosokról, hogy ezek a fiúk nagyon rendesek, semmi nagyképűség nem érződik rajtuk. Persze van kivétel, de sokkal több a pozitív példa, mint a negatív. A pályán általában nem csinálnak semmi extrát, mindannyian azt erőltetik, amit legjobban tudnak.

- Milyen volt Henry ellen játszani?
- Jó játszani ellene, hiszen az ő jelenléte is feldobja az embert. Persze az a legjobb, ha nem rúg gólt ellenünk. Rendkívül gyors, jól cselez, és nagyon érzi a kaput. Nem szívesen lennék a védőink helyében, amikor ellene kell játszani.

- Milyen külföldön focizni, élvezetesebb, mint itthon? Arra felé milyenek a bírók? Erre katasztrofálisak!
- Szerintem élvezetesebb, hiszen összehasonlíthatatlanul jobbak a körülmények, ott minden a futballról szól. A játékvezetők felfogása is merőben eltér a hazaiakétól, de szerintem a világ más országában szokásos bírói gyakorlattól is. Nincs rá jobb kifejezés, de az angol bajnokságban a bírók jó fejek. Lazák, akik néha megengednek maguknak vicceket is, sőt azt is, hogy egy-egy szép megoldást hangosan dicsérjenek, vagy egy kacsintással, egy intéssel jelezzék, hogy mondjuk egy átemelős csel, vagy egy kötény még az ő figyelmükre is érdemes volt. Nincsenek allűrjeik, és ha valaki szabálytalankodik, de nem ért egyet az ítéletükkel, akkor nyugodtan hozzájuk lehet szólni. Ha megkérdőjelez egy játékos egy ítéletet, akkor a bíró nem kapja fel a vizet, hanem szépen, nyugodtan elmagyarázza, hogy mit, és miért ítélt. Nem egy olyan eset volt már, hogy egy bíró higgadtan addig érvelt, beszélt, amíg a hőzöngő játékos megnyugodott. Nekem nagyon tetszik ez a stílus.

- Melyik a jobb csapat, a Fradi vagy az MTK?
- Most jelen pillanatban talán az MTK, hiszen az első osztályban is ott van az élen, de lehet, hogy a Fradi is ott tudna lenni, ha indulhatott volna. Az MTK-nál nagyon sok tehetség gyűlt össze egy csapatba, és remek edzőjük van. A Fradinál is vannak ügyes fiatalok, és van pár nagyon jó rutinos játékos is, edzői téren is a legjobbakat mondhatom csak, de sajnos a klub gondban van. Amíg viszont gondok vannak, a világ legjobb edzője és legjobb játékosállománya is kevés. Remélem, jövőre visszatérhetünk erre a kérdésre úgy, hogy mindkét csapat első osztályú lesz, és akkor az örökrangadó után meg tudom majd mondani, hogy melyik csapat a jobb.

- Mit gondolsz, a magyar foci fel tud még jönni? Kijutunk világversenyre? Kérlek, ne azt mondd, amit szokta(to)k!
- Reméljük előbb-utóbb, de most nem úgy néz ki. Sajnos a magyar futball nem lépett előre az elmúlt években. A magam részéről nem tudom, mi lehetne a megoldás, de remélem, az illetékeseknek sikerül majd kitalálniuk valamit.

- Van kedvenc futbalistád?
Igen, Steven Gerrard. Vele nagyon jó lenne egyszer egy csapatban játszani.

- Kik lennének az álomcsapatodban?
- Cech- Alvez, Puyol, Terry, Zambrotta - C. Ronaldo, Gerrard, Kaká, Messi - Ronaldo, Henry.