Vágólapra másolva!
Magyarország nemcsak tízmillió szövetségi kapitány hazája, de a megrögzött reménykedőké is. A húsz éve szakadatlan csalódássorozat még mindig nem törte le a szurkolók lelkesedését, a 2008-as Eb-selejtezők nyitányán 13 ezer néző buzdította a helyszínen, majd adott hangot elkeseredettségének, miután a norvégok tönkreverték az amatőröktől is kínosnak számító hibákat elkövető válogatottat. A máltai zakót már megmagyarázni sem lehet... A drukkereknek sikerek híján marad a kritizálás joga, és bár a bírálatok szólhatnak akár taktikáról, motiváltságról vagy a válogatott felkészítéséről, a slágertéma azért mindig az aktuális csapatösszeállítás marad. Cikkünkben sorra veszzük, milyen játékosok beválogatásával borzolták a kedélyeket az elmúlt idők kapitányai.

Magyarország a válogatott játékosok Kánaánja. Talán a Földön nincs olyan nemzet, amelynek élvonalbeli bajnokságában annyi, nemzeti csapatban megfordult játékos lépett már pályára, mint hazánkban. Légy az aktuális kapitány/edző/masszőr/elnök barátja, üzlettársa, kezeltesd magad eladandó árucikként, esetleg legyél jókor, jó helyen! - máshogy nem tudjuk elképzelni, miként fordulhat elő, a labdát edzéseken még lekezelni sem tudó futballista (mert azért a Málta elleni zakó után a labdarúgó szót tartsuk meg az arra érdemesek számára!) nemzeti mezt öltsön magára.

Hiszen az eddigi Eb-selejtezők azt bizonyították: nemhogy 100, de még 18 válogatott szintű labdarúgónk sincsen! 2012-ben Európa-bajnoki rendezésre készülünk, amelyre a házigazda jogán "kvalifikálódnánk". Belegondolni is szörnyű, hogy hat év múlva úgy fogadhatnánk a kontinens legjobbjait, hogy jelenlegi csapatunk még a miniállamok Eb-jén se lenne dobogóesélyes...

Összeállításunkban áttekintettük - a teljesség igénye nélkül -, mely kapitányok okozták a legmeglepőbb válogatási elveket, s kik azok a játékosok, akik egyszer-egyszer megfordulhattak a válogatottban, s elérték azt, ami 20-40 évvel ezelőtt csak az arra érdemeseknek adatott meg: bemutatkoztak a nemzeti csapatban.