Társoldalunk:

David Villa a 2006-os év gólkirálya

2007.01.04. 9:48

A labdarúgás ugyan a legtöbb helyen nem naptári év szerint, hanem őszi-tavaszi rendszerben "működik", ennek ellenére az egyéni díajk nagy részét az évi teljesítmény alapján szerint osztják - gondoljunk csak az Aranylabdára vagy a FIFA World Player-trófeára. Az Aranycipőt azonban szezon szerint ítélik oda, mi viszont kiszámoltuk, hogy ha ezt is naptári év szerint adnák, akkor ki végezne az élen.

Az European Sports Magazines nevű szervezet által "feltámasztott" Aranycipő-versenyben az sem mindegy, hogy az adott futballista melyik bajnokságban szerepel, hiszen az öt topligában szerzett találatok duplán számítanak - így aztán rendre a legerősebb európai pontvadászatokban végeznek az élen. Az egyszerűség kedvéért így aztán mi is csak ezt az öt bajnokságot (angol, francia, német, olasz és spanyol) vettük figyelembe - ugyanakkor nem csak a  bajnoki találatokat, hanem az összes, tétmeccsen elért gólt összeszámoltuk, hogy megtaláljuk, ki volt a 2006-os év gólkirálya.

Tavaly az olasz támadónak, Luca Toninak 38 találatra volt szüksége a végső győzelemre, és érdekes módon idén is ugyanennyi gólt ért el az a játékos, aki a 2006-ban a legtöbbször volt eredményes. Ezúttal azonban nem egy olasz labdarúgó végzett az élen, hanem egy spanyol, a Valencia CF támadója, David Villa. A válogatott csatár rögtön az év második mérkőzésén betalált, és tavasszal valósággal ontotta a gólokat a Primera Divisiónban, 15 alkalommal volt eredményes, be is gyűjtötte a gólkirályi címet, ráadásul a Spanyol Kupában is vágott három gólt. Ennek köszönhetően a nemzeti tizenegyben is stabilizálta a helyét, és a vébére már alapembernek számított. A tornán három alkalommal is beköszönt, de a barátságos mérkőzéseken sem fukarkodott a gólokkal. Ősszel már nem ment neki olyan jól a játék, de a bajnokságban így is jó volt nyolc dugóra, a Bajnokok Ligájában pedig négyre - összesen tehát 38 találattal zárta az esztendőt, amit a topligás focisták közül senki sem tudott felülmúlni.

A második helyen holtverseny született, hiszen két labdarúgó is 34 találatot ért el. Közös még bennük, hogy mindketten Angliában futballoznak, és ott voltak a világbajnokságon is, ám míg egyikük döntőt játszhatott, a másik már a csoportmérkőzések során elvérzett együttesével. Thierry Henryról és Didier Drogbáról van szó, akik közül a francia inkább tavasszal, az elefántcsontparti pedig főleg ősszel remekelt. Henry az év első felében ellenállhatatlanul futballozott, tavasszal 16 gólt szerzett a Premier League-ben (az egész év során nem akadt még egy olyan labdarúgó, aki fél év alatt ennyiszer lett volna eredményes valamelyik topligában), ezen kívül kétszer betalált a BL-ben, és a döntőig vezette az Arsenalt. A válogatottban már a vébé előtti barátságos mérkőzéseken is elemében volt, és az Eb-selejtezőkön is betalált párszor - hamarosan meg is döntheti Michel Platini francia válogatottsági gólrekordját. Az ősz végén azonban sérülés miatt két hónapot ki kellett hagynia, így "csak" 34 gólig jutott - igaz, a 2007-es esztendőt rögtön góllal kezdte.

Forrás: EPA

Villa a vébén is villogott


Drogba éppen ellenkező utat járt be, hiszen neki tavasszal ment kevésbé a játék - persze ez a kijelentés is fenntartásokkal kezelendő, hiszen azért az év első felében is jó volt hat bajnoki találatra, ráadásul több meccsről is hiányzott az Afrikai Nemzetek Kupája miatt. A kontinensviadalon egyébként három gólt is szerzett, majd a vébén is betalált egyszer. Az ősszel aztán egészen elképesztően futballozott: mesterhármast vágott a BL-ben a Levszki Szófia ellen, két meccsen kettőt rúgott a Barcelonának, a bajnokságban pedig 13 alkalommal volt eredményes, és ezzel utolérte Henryt az éves összesítétett listán.

A negyedik pozíciót egy olyan labdarúgó gyűjtötte be, aki a tavalyi év legfontosabb eseményén, a világbajnokságon gólkirályi címet szerzett, és a jelek szerint az év többi részében is érezte a kaput. Miroslav Klose alighanem azért nem végzett még előkelőbb helyen, mert az év elején sérülés miatt pár meccset ki kellett hagynia, és érdekes módon a nemzetközi kupában sem talált be - sem tavasszal, sem pedig ősszel. Címeres mezben viszont senki sem ért el nála több találatot 2006-ban: a világbajnokságon szerzett öt mellé további nyolc gólt ért el a Nationalelf színeiben.

A hatodik helyet megszerző Luca Toni Kloséhez hasonlóan csak a válogatottban, illetve a bajnokságban volt eredményes - viszont a naptári évet nézve csak a topligákban senki sem szerzett nála több gólt. Toni tavasszal 15, ősszel pedig kilenc gólt jegyzett a Serie A-ban, ehhez még négyet tett hozzá a nemzeti tizenegyben, így érte el a 28-as számot, amivel az összesített listán hatodik - a portugál Pauleta mögé szorulva.

A PSG csatára elsősorban a Francia Kupában történt remeklésének köszönheti, hogy 30 gól fölé jutott, hiszen ebben a sorozatban hétszer volt eredményes. Persze azért nem lehetett rá panasz más tornákon sem: a francia bajnokságban, az UEFA-kupában és a vébén is betalált. Ráadásul a nyáron visszavonult a válogatottól - lehet, hogy ha az Eb-selejtezőkön is játszik, akkor még előrébb végez.

Az élmezőnyben találhatjuk még a Real Zaragoza argentin csatárát, Diego Militót is, aki úgy volt képes 26 találatra, hogy csak a spanyol bajnokságban és kupában bizonyíthatott - egyszer ugyan az argentin válogatottban is pályára lépett, de a horvátok elleni barátságos meccsen csak negyedórát kapott. A klubjában azonban alaposan kitett magáért, legemlékezetesebb meccsét a kupában produkálta, amikor mesternégyest vágott a Real Madridnak.

Forrás: MTI

C. Ronaldo és Pauleta egyaránt az első tízben végzett


Milito eggyel előzte meg a Manchester United portugál focistáját, Cristiano Ronaldót, aki a maga 25 góljával kiérdemelte 2006 leggólerősebb középpályásának címét - a portugál eggyel többször volt eredményes, mint a Barcelona sztárja, Ronaldinho, aki 2006-ban egyetlen gólt sem lőtt a selecaóban...

A legmeglepőbb név az élmezőnyben talán az AS Roma brazil középpályásáé, Mancinié, aki 24 alkalommal vette be az ellenfelek hálóját (ugyanannyiszor, mint Ronaldinho), ennek ellenére sem kapott lehetőséget a brazil válogatottban. Eggyel kevesebb gólt ért el még a Livorno csatára, Cristiano Lucarelli, vagy éppen Ruud van Nistelrooy is - utóbbi úgy, hogy tavasszal már nem sok lehetőséget kapott Sir Alex Fergusontól. Húsz felett termelt még két olyan futballista is, akik pedig hónapokat hagytak ki sérülés miatt: Francesco Totti tavasszal, Samuel Eto'o pedig az ősszel hiányzott sok meccsről.

A nagy nevek közül Frank Lampard, Roy Makaay (18-18), Hernán Crespo vagy Wayne Rooney (17-17) a "még belefér" kategóriába tartozik, de akadt néhány olyan támadó, aki nem lehet büszke tavalyi teljesítményére, legalábbis ha a szerzett gólok számát tekintjük. Az FC Internazionale különösen rosszul jött ki a dologból: Zlazan Ibramhimovic például mindössze 11-szer csöngetett (igaz, ő elsősorban a nemzeti tizenegyben nyújott pocsék teljesítménye miatt szorult ennyire hátra, hiszen egyszer sem talált be!), de a leghalványabb teljesítmény kétségtelenül Adriano nevéhez fűződik. A brazil klasszis ugyanis mindössze hat gólra volt képes 2006-ban: kettőre a bajnokságban, egyre a BL-ben, és háromra a selecaóban...

38 David Villa (Valencia) 23 4 3 3 5
34 Thierry Henry (Arsenal) 22 3 1 3 5
34 Didier Drogba (Chelsea) 19 5 3 1 6
32 Miroslav Klose (Werder) 19 0 0 5 8
31 Pauleta (PSG) 16 4 7 1 3
28 Luca Toni (Fiorentina) 24 0 0 2 2
26 Diego Milito (Zaragoza) 20 0 6 0 0
25 Cristiano Ronaldo (MU) 18 0 1 1 5
24 Louis Saha (MU) 13 4 5 0 2
24 Ronaldinho (Barcelona) 19 4 1 0 0
24 Mancini (Roma) 17 3 4 0 0
23 Ruud van Nistelrooy (MU, Real) 13 4 3 1 2
23 Cristiano Lucarelli (Livorno) 18 5 0 0 0
23 Frédéric Kanouté (Sevilla) 18 3 2 0 0
22 Francesco Totti (Roma) 18 3 0 1 0
22 Samuel Eto'o (Barcelona) 13 4 0 0 5

(A gólok, a játékos neve és klubja után a számadatok sorrendben a bajnokságban, a nemzetközi kupában, a hazai kupában, a vébén, illetve a többi válogatottban szerzett gólokat jelölik.)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK