Társoldalunk:

Ronaldinho helye biztos az álomcsapatban

2007.01.05. 8:22

Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is összeállítottuk Európa öt legerősebb pontvadászatának álomtizenegyét. A válogatásnál (a mutatott teljesítmény mellett persze) mindössze három megszorítást alkalmaztunk: csak azokat a játékosokat vettük figyelembe, akik egész évben ugyanabban a bajnokságban szerepeltek, valamint a csapat hadrendjének lehetőleg az adott liga leggyakoribb vagy legeredményesebb formációját kellett mintáznia, azaz a valóságban is elképzelhető legyen egy ilyen összetételű gárda.

Szinte soha nem látott mértékben változott meg álomcsapatunk a 2005-ös év óta, hiszen mindössze egy futballista, Ronaldinho tudta megőrizni helyét az ideálisnak vélt tizenegyben. A magyarázatok viszonylag egyszerűek, a tavaly legjobbnak találtatott futballisták egy része 2006-ban sérüléssel bajlódott, nem teljesített egyenletesen jól, avagy egyszerűen jelentkezett a posztján egy nála is kiemelkedőbb teljesítményt nyújtott játékos.

Ez utóbbi esett meg Iker Casillasszal, akit a Celta Vigo hálóőre, José Manuel Pinto taszított le trónjáról - a vigói egyes kapta meg a 2005-2006-os szezon végén az idény során legkevesebb gólt kapott portásnak járó Zamora-díjat. Ugyan a Celta, amely az előző szezont a hatodik helyen zárta, manapság valamivel hátrébb foglal helyet a tabellán, Pinto továbbra is egyenletesen jól teljesít, ami elég volt ahhoz, hogy megelőzze a posztra harmadikként pályázó Andrés Palopot, a listavezető Sevilla FC kapusát is.

Rátérve a mezőnyjátékosokra, a felállást tekintve egy kissé megvariált 4-4-2-es felállásban küldenénk pályára elképzelt együttesünket. Ebben a taktikában fontos szerep jutna Daniel Alvesnek, a Sevilla FC jobb oldali védőjének, aki előszeretettel tör előre és remekül ad be amellett, hogy ellátja alapvető feladatait.

Az UEFA-kupa megnyerését követően a nyáron számos kérője akadt a brazil klasszisnak, ő azonban végül maradt a piros-fehéreknél. Nagy szerepe van abban, hogy együttese vezeti a spanyol bajnokságot, az ősszel mindössze egy mérkőzést mulasztott. Nehéz lenne vitatni Sergio Ramos helyét az álomtizenegy védelmének tengelyében, a Real Madrid fiatal középhátvédje ugyanis a királyi gárda egyik legbiztosabb tagja, sőt, az ellenfél kapuja előtt is feltalálja magát, 2006-ban négy gólt ért el a Primera Divisiónban.

A Primera División 2006-os álomcsapata

Pinto (Celta Vigo) - Daniel Alves (Sevilla FC), Sergio Ramos (Real Madrid), Pablo (Atlético Madrid), Antonio López (Atlético Madrid) - Raúl García (CA Osasuna), Deco (FC Barcelona), Borja Oubina (Celta Vigo), Ronaldinho (FC Barcelona) - Villa (Valencia CF), D. Milito (Real Zaragoza).


Párján valamivel többet tanakodtunk, végül Carles Puyollal és Luis Pereával szemben Pablo Ibánezre esett a választásunk. A válogatottban Pabbo Puyollal, az Atlético Madridban pedig a kolumbiai Pereával alkot remek belső védőtandemet, úgy gondoljuk, általunk választott társával is hasonlóan megértené magát - a bekk a Matracosokkal a negyedik pozícióban zárta az évet, az egyik legjobb hispán védőnégyes vezéregyénisége.

Éppen ez az oka annak, hogy kvartettünk bal oldalán is egy Atlético-futballista, a szintén válogatott Antonio López kapott helyet, és gyakorlatilag végigjátszotta 2006-ot Pablo oldalán. A világbajnokság idejére kiszorította őt a valamivel idősebb argentin-spanyol Mariano Pernía, aki a nyáron éppen Antonio López együttesébe igazolt át, de klubszinten már nem tudta "lenyomni" őt.

A középpálya jobb oldalára, igaz, valamivel beljebb vonva (helyet teremtve ezzel Daniel Alvesnek az elfutásokra) a CA Osasuna játékosát, Raúl Garcíát jelöljük. Őt az egyik legtehetségesebb otthon szereplő fiatal spanyol játékosnak tartják, a pamlonaiakkal az előző idényben meglepetésre negyedik lett a Primerában, komoly részt vállalt a pamplonaiak sikeréből. Azt őszt csak a nyolcadik pozícióban zárta a csapat, a középpályás pedig csak egy gólt szerzett, de neki egyébként is elsősorban a mezőnymunkáját szokás értékelni.

Szinte ugyanígy jellemezhetjük a középpályánk közepén inkább védekező feladatokkal megbízott Borja Oubinát, a Celta Vigo játékosát - ők ketten azok, akik stabilitást adnak a képzeletbeli csapatnak, és teret a támadó szellemű játékosoknak a villogásra, merthogy most ők következnek!

Az irányító szerepkörébe nem is jelölhetünk mást, mint az FC Barcelona szárnyalásának egyik fő letéteményesét, a brazil-portugál Decót, a katalánok jelenleg második helyen álló bajnokcsapatának kulcsemberét.

Ugyanolyan varázslatos dolgokat tud művelni a pályán, de gólerősségben lekörözi csapattársát a bal oldalra vezényelt Ronaldinho, akinek beválogatásához úgyszintén nem férhet kétség - a brazil zseni 2006-ban 19 gólt vágott a bajnokságban, ezzel a liga harmadik legjobb góllövője az időszakot tekintve.

Nála csak ketten szereztek több gólt az évben a hispán élvonalban, természetesen ez a két futballista alkotja csatársorunkat. Mi több, a Valencia CF válogatott támadójánál, David Villánál nem akadt különb gólgyáros a topligákban. Tavasszal nem kevesebb, mint 15 alkalommal volt eredményes, amivel begyűjtötte a gólkirályi címet, de ősszel szerzett nyolc találatával is kiemelkedett mostanában gyengélkedő együtteséből.

Villa társa, megelőzve képzeletbeli listánkon az említett labdarúgó válogatottbeli partnerét, Fernando Torrest, az ő névokonát, a brazil Fernando Baianót és a tavasszal haloványabb Frédéric Kanoutét, pedig nem más, mint Diego Milito. A Real Zaragoza támadója 2006-ban 20 gólt ért el, mégpedig tökéletesen egyenletes 10-10-es megoszlásban a tavaszi és az őszi mérkőzések között - hazája válogatottjánál mégsem számolnak vele komolyan.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK