Jugoszlávia a focivilág csúcsán lehetne

Az egykori Jugoszlávia feloszlása óta az ország volt tagállamai közül három is szerepelt nagy nemzetközi tornán (Szerbia és Montenegró, Szlovénia és Horvátország), és sokak szerint a kilencvenes évek elején szétbomlott ország nemzeti tizenegye manapság a világ élvonalába tartozna. Az egyik, poszt-jugoszláv labdarúgással foglalkozó weboldal munkatársai összeállították, hogyan nézne most ki egy "nagy" jugoszláv nemzeti tizenegy.

Az egységes jugoszláv válogatott utolsó tétmérkőzését 1991. november 13-án vívta, és Eb-selejtezőn idegenben 2-0-ra verte Ausztriát, amivel ki is jutott az 1992-es kontinensviadalra. Az Európa-bajnokságon azonban a polgárháború miatt a csapat már nem szerepelhetett, helyette a csoportban második helyezett Dánia nemzeti együttese ugrott be, és meg is nyerte az aranyérmet. Akkoriban általános volt a nézet, hogy a plávik az Eb egyik legnagyobb esélyesei lettek volna, hiszen a gárdában olyan labdarúgók játszottak, mint Dejan Savicevic (montenegrói), Darko Pancev (macedón), Faruk Hadzibegic, Mehmed Bazdarevic (mindkettő bosnyák), Dzoni Novak (szlovén), valamint Vladimir Jugovic, Sinisa Mihajlovic, Predrag Mijatovic (mindhárman szerbek). Sőt a kvalifikációs sorozat elején még a horvát Robert Jarni, Robert Prosnecki, Davor Suker és Zvonimir Boban is szerepelt, bár ők az utolsó selejtezőkön már nem játszottak.

Az ország szétesését követően a horvátok érték el a legnagyobb sikert az 1998-as vébén megszerzett bronzéremmel, de ugyanazon a tornán ott volt a Szerbia és Montenegró legjobbjait összegyűjtő jugoszláv válogatott is. 2002-ben a horvátok és a szlovénok, legutóbb pedig a horvátok, valamint Szerbia és Montenegró volt résztvevője a világbajnokságnak. A macedónok és a bosnyákok ugyan egyetlen nagy tornára sem tudtak kijutni, de mindkét válogatott esetében előfordult, hogy nagyon közel állt hozzá.

Nem csoda, hogy időről időre felmerül: hogyan is nézne ki manapság a jugoszláv csapat, ha az ország együtt maradt volna. Nos, a volt jugoszláv tagállamok labdarúgásával foglalkozó honlap, a www.jadransport.org megpróbálta megválaszolni a kérdést. Az oldal Bosznia kivételével mindegyik szóba jövő országból megkérdezte egy-egy sajtóorgánum véleményét, és maga is összeállított egy tizenegyet, vagyis összesen hat voksból állt össze az a csapat.

A kapusposzt az egyik legbizonytalanabb pozíció volt, ami nem meglepő, elvégre a végső győztes, a szerb Vladimir Stojkovic az ősszel nem remekelt az FC Nantes-ban, januárban kölcsön is adták a holland Vitesse Arnhemnek. Ennek ellenére a szerb, a montenegrói és a macedón szavazó is neki adta az egyes mezt - rajta kívül két szavazatot kapott még a horvát Stipe Pletikosa, egyet pedig a szintén horvát, de a nemzeti tizenegyben is csak kispados Vedran Runje.

Aki a Manchesterben kezdő (mint Vidic), az a válogatottból is kihagyhatatlan

A védelemben a jobb oldalon különösen érdekesen alakultak a voksok, itt ugyanis Dario Srna és Nikolce Noveszki is két-két szavazatot kapott - a honlapnál végül azért választották az FSV Mainzban futballozó macedón Noveszkit, mert Srna (mint látni fogjuk) más poszton is szóba jött. A balhátvéd a Sevilla FC szerb labdarúgója, Ivica Dragutinovic lett három vokssal, rajta kívül még a szlován Bostjan Cesar és a bosnyák Sasa Papac volt a jelöltek között. A két középhátvéd közül Nemanja Vidic helye megkérdőjelezhetetlen, a Manchester United szerb bekkje mind a hat voksolónál csapattag volt. Partnerét tekintve azonban megoszlottak a vélemények, de a legtöbben a Juventus FC-ben futballozó, horvát Robert Kovacra szavaztak - az ő három voksával szemben a Hertha BSC horvát focistája, Josip Simunic csak kettőt kapott.

A jobbhátvéd posztjáról lemaradt Dario Srna a középpályán került ismét elő, jobboldali középpályásként hárman is voksoltak rá - figyelembe véve, hogy a védelemben is kapott két szavazatot, vele kapcsolatban is meglehetősen egységes a vélemény: helye lenne egy összjugoszláv gárdában. A bal oldali középpályás pedig a bosnyák Hasan Salihamidzic lett, mert bár ezen a poszton Dejan Stankovic több voksot kapott, a portál szerkesztői úgy vélték, hogy őt inkább középen veszik figyelembe. Az FC Internazionale szerb középpályása egyébként mindkét pozícióban három-három szavazattal rendelkezett, vagyis Vidichez hasonlóan róla is mind a hat voksoló úgy vélte, hogy helye van a gárdában. A másik középső középpályás a védekező feladatokkal ellátott Niko Kovac lett: a nyáron a Red Bull Salzburgba szerződött focistát hárman tették be az álomcsapatba. Csak egy szavazattal maradt le, és került a képzeletbeli kispadra a horvát labdarúgás egyik legnagyobb tehetségének tartott Luka Modric - igaz, ha ő is bekerült volna, akkor a középpályán nem maradt volna védekező ember, így viszont egy reálisnak mondható csapatrész alakult ki.

A csatárok közül a legtöbb szavazatot egy olyan focista kapta, aki sohasem járt az egykori Jugoszláviában (a többiek legalább gyermekkorukat ott töltötték): a horvát válogatott Eduardo da Silva ugyanis csak 1997-ben került Zágrábba. Jelenleg viszont ő a kroátok első számú támadója, és 2006-ban rendkívül eredményes is volt, amiért négy szavazatot kapott (azon ne lepődjünk meg, hogy éppen a szerbek és a montenegróiak nem voksoltak rá). A másik támadó pozíciójáért nagy volt a küzdelem a két szerb, Marko Pantelic és Nikola Zigic között, akikre egyaránt hárman voksoltak, és a honlap készítői Pantelicet választották ki kettejük közül.

Stankovic az Inter vezéregyénisége - egy jugoszláv válogatottban is az lenne

A jadransport a lehetséges szövetségi kapitányról is megkérdezte a voksolókat, és érdekes módon a nyári vébén a ghánaiakat irányított szerb Ratmilo Dujkovicra ketten is gondoltak. Mégsem ő lett a képzeletbeli jugoszláv együttes mestere, hanem a horvát Slaven Bilic, aki három voksot kapott: a fiatal mester a nyáron vette át a kroátok irányítását, és azóta már az olaszok és az angolok ellen is győzelemre vezette az együttest.