Vágólapra másolva!
Meglepően hangzik, de a nigériai válogatott élén 2000 óta csak hazai szövetségi kapitány dolgozott, egészen mostanáig, februárban ugyanis a német Berti Vogts került a Szuper Sasok élére. A germán szakembernek már a kinevezése sem volt zökkenőmentes, és rögtön az első kerethirdetésével kisebbfajta felfordulást okozott. Meghívót küldött például annak a Toto Tamuznak, aki már az izraeli nagyválogatottban is pályára lépett.

Sokak szerint Nigéria rendelkezik a legjobb játékosanyaggal az afrikai országok közül, és tény, hogy a fekete kontinensről a Szuper Sasok érték el az első jelentős nemzetközi sikert az 1996-os olimpia megnyerésével, ám az utóbbi években a gárda rendszeresen elmaradt a várakozásoktól.

A 2002-es világbajnokságra ugyan még sikerült kijutnia az együttesnek, de ott nem ment tovább csoportjából, a legutóbbi vébére pedig már nem is tudta kvalifikálni magát, és az Afrika-kupán is csak harmadik lett az elmúlt három kiírásban - ami Nigériában egyértelműen csalódást jelentett. A korábban rendre külföldi szakember által irányított nemzeti csapat élén ebben az időszakban végig hazai mester állt: előbb Shaibu Amodu, majd rövid ideig Adegboyega Onigbinde, akit Christian Chukwu követett a kispadon, aztán az egykori válogatott védő, Augustine Eguavoen következett.

A szövetség vezetői joggal gondolhatták tehát, hogy ismét egy nagy nevű, külföldi szakemberre lenne szükség, a keresés pedig már 2006 augusztusában megkezdődött - és több mint fél évig tartott. A döntés január végén született meg, amikor is a nigériaiak a német Berti Vogts mellett döntöttek. A germán mesternek már akkor alá kellett volna írnia három és fél éves szerződését, azonban mégsem utazott el Nigériába, hanem inkább a Szuper Sasok február 6-i, Ghána elleni barátságos mérkőzése előtt szignálta a kontraktust - erre a találkozóra ugyanis Londonban került sor. Vogts egyébként kijelentette, hogy az első számú feladata az lesz, hogy kivezesse a nigériai válogatottat a 2008-as kontinensviadalra, illetve a 2010-es világbajnokságra.

Az első találkozó, amelyen már ő irányítja a Szuper Sasokat, a László Csaba által vezetett Uganda ellen lesz március 24-én, és a minap Vogts kihirdetett egy 37 névből álló keretet - amellyel rögtön a kritikák kereszttüzébe került. Az, hogy három otthon futballozó labdarúgó is bekerült, még nem volt olyan nagy probléma, az viszont már keveseknek tetszett, hogy a listán szerepel az angol Middlesbrough FC-ben légióskodó támadó, Yakubu Aiyegbeni.

Neki nem a játéktudásával van a baj, hanem azzal, hogy még 2005-ben egy alkalommal klubérdekekre hivatkozva nem utazott haza Nigériába egy vb-selejtezőre, amely után száműzték a nemzeti tizenegyből. A jelek szerint Vogts szeretné ezt feloldani, ami a nigériai közvélemény szemében nem valami jó húzás.

Forrás: EPA

Két régi ismerős: Aghahowa gólörömében Kanu osztozik

Az is váratlan lépés volt az új szakvezetőtől, hogy a bő listára több olyan labdarúgót is felvett, aki ugyan rendelkezik nigériai gyökerekkel, de még sohasem játszott a Szuper Sasok színeiben, sőt, már más nemzeti tizenegyekben is pályára lépett. A Manchester City védője, Nedum Onuoha és az Aston Villa csatára, Gabriel Agbonlahor már egyaránt volt korosztályos angol válogatott, és bár az Everton FC-ben futballozó Victor Anichebe ezt nem mondhatja el magáról, ő is Angliában nőtt fel. Közülük utóbbi többször is kifejtette, hogy a mai napig nigériainak érzi magát, és mindig is arról álmodott, hogy egyszer majd a Szuper Sasok színeiben játszik, ám a másik két futballista esetében már nem ilyen egyértelmű a helyzet - ők alighanem Angliát választják.

A legmeglepőbb név azonban a listán kétségtelenül Toto Tamuzé, akinek a története egyébként is egy regénnyel ér fel. A mindössze 19 esztendős támadót, aki a Beitar Jerusalemben futballozik, hatalmas tehetségnek tartják, nigériai válogatott azonban már aligha lehet belőle - ugyanis három alkalommal szerepelt az izraeli nemzeti csapatban, ráadásul ebből kétszer tétmérkőzésen.

Az 1988-as születésű csatár nem más, mint a nyolcvanas évek nigériai válogatott szélsőjének, Clement Temilének a fia, és akkor került Izraelbe, amikor édesapja ott légióskodott. Igen ám, de Temile csak rövid ideig futballozott a Szentföldön, és tulajdonképpen illegálisan tartózkodott az országban, távozásakor pedig "ott felejtette" fiát az egyik csapattársánál. Totót végül egy Irit Tamuz nevű hölgy nevelte fel (anélkül, hogy hivatalosan örökbe fogadta volna), és a srác az ő nevét vette fel - tehetségét viszont a jelek szerint vér szerinti édesapjától örökölte.

Tamuz tavaly robbant be az izraeli labdarúgásba, első élvonali idényében 18 esztendősen 11 gólt ért el a Hapoel Petah-Tikva színeiben, majd a nyáron a Beitar Jerusalembe került, és jelenleg is vezeti a góllövőlistát Izraelben. Ugyan nincsen izraeli állampolgársága, de a FIFA-tól kapott speciális engedéllyel pályára lépett az U21-es válogatottban, majd miután ott remekelt, a nagycsapatban is - és ezzel végleg elkötelezte magát Izrael mellett, ugyanakkor választott hazájától még mindig nem kapott állampolgárságot, sőt, ezen keresetét a bíróság első fokon elutasította! Mindez azt jelenti, hogy hivatalosan továbbra sincs nemzetisége, annak ellenére, hogy háromszoros izraeli válogatott.

További csavart ad az ügynek, hogy Clement Temile másik fia, Omonigho Temile is futballista, azonban ő rendelkezik nigériai állampolgársággal, sőt, a 2001-es U17-es világbajnokságon szerepelt is az afrikai ország korosztályos csapatában.