Vágólapra másolva!
A nyári világbajnokság második legjobb játékosa, az aranyérmes olasz válogatott kapitánya a másodosztályba visszasorolt Juventus FC-től szerződött a Real Madridhoz, amelynek híresen szellős védelmét kellene olyan áthatolhatatlan fallá formálnia, mint amilyenné korábban az AC Parma, a Juventus FC, illetve az olasz válogatott hátsó alakzatát is tette.

Cannavaro 1973. szeptember 13-án született Nápoly Fuorigrotta nevű kerületében. A meglehetősen szegény környék gyermekeinek zöméhez hasonlóan a kis Fabio is naphosszat rúgta a labdát az utcákon, tereken, vagyis mindenhol, ahol csak egy pici hely is kínálkozott erre. Szülei nyolcéves korában vitték le először egy egyesülethez, az Italsider nevű gyerekcsapathoz. Három évig kergette ott a labdát, majd 1984-ben a város első számú klubjához, az SSC Napolihoz került. A kékekkel nyerte élete első trófeáját, az országos iskolai bajnoki címet 1987-ben.

Mivel a felnőttcsapat akkoriban élte fénykorát (a nápolyiak Diego Maradona vezérletével 1987-ben és 1990-ben olasz bajnokok, 1989-ben pedig UEFA-kupa-győztesek lettek), a városban tombolt a futball-láz. Fabiót minden barátja irigyelte, hiszen a fiatal védő labdaszedőként hétről hétre testközelből láthatta a sztárokat a rendre csordultig telt San Paolo stadionban. Cannavaro rengeteget dolgozott az edzéseken, hogy valóra válthassa álmát, azaz felkerülhessen a nagycsapat keretéhez.

Ez 1992 tavaszán, tizennyolc és fél éves korában sikerült neki. Arra, hogy Fabio bajnoki mérkőzésen szerephez juthasson, még egy évet kellett várnia, hiszen első Serie A-s találkozóját csak 1993 márciusában játszotta.

A Juventus FC elleni összecsapás nemcsak számára maradt emlékezetes, hiszen a két gárda egészen kiváló 90 percet produkált, melynek végén 4-3-ra a torinóiak nyertek. A négy kapott gól egyikéért sem hibáztatták az újoncot, de a bajnokság hátralévő részében éreztették vele, hogy még nem jött el az ő ideje: csupán egyszer került pályára a szezon végéig.

A következő idényben viszont már szinte kihagyhatatlan volt Cannavaro a Napoliból, a bajnokság java részében gyerekkori példaképével, Ciro Ferrarával játszhatott együtt a védelem tengelyében. 1994 nyarán azonban Ferrara elszerződött a Juventushoz, így az alig 21 éves Fabio lett a védelem vezére. A fiatalember elbírta a vállára rakott terhet, 29 találkozón szerepelt a szezon során, és nem kis része volt abban, hogy a sztárjai jó részétől az anyagi gondok miatt megválni kényszerült Napoli a hetedik helyen végzett a bajnokságban.