Keressük az elmúlt húsz év legjobb magyar válogatottját

Egy ország átkozta el a Mezey György-féle 1986-os válogatottat mexikói leszereplésekor, ma azonban már tudjuk, a 21 évvel ezelőtti világbajnoki részvétel a magyar foci utolsó valamirevaló sikere volt. Azóta jött 18 szövetségi kapitány, a felfokozott várakozást és a nagy ígéreteket azonban legfeljebb aprócska fellángolások követték, és végül valamennyien kudarcot vallottak. Jelenleg éppen Várhidi Péter próbál fiatalítani, ám mert a szövetség szerint "letért az útról", a jövőben Mészöly Kálmán, Bicskei Bertalan és Dunai Antal szakmai felügyelete próbálja majd visszatéríteni oda. A kiöregedettnek titulált focistáknak persze nem tetszik a mellőzés, nemrégiben ki is akarták hívni egy meccsre Várhidi csapatát. Ez adta az ötletet: ha már a világ, illetve Európa jobb csapataival nem vagyunk pariban, érdekesebb lenne saját korszakaink csúcstizenegyeit megversenyeztetni egymással. Vajon mit kezdene Disztl Péter Kenesei Krisztián lövéseivel? Ki tudná-e cselezni Priskin Tamás Pintér Attilát? Az első körben önök dönthetik el, az elmúlt húsz év melyik négy csapata kerüljön be az elődöntőbe.

Szövetségi kapitány: Garami József (1987, 2 győzelem, 1 döntetlen, 2 vereség)

A mexikói világbajnokság, illetve Mezey György távozása után 1986 őszén Komora Imre, 1987 túlnyomó részében Verebes József volt a szövetségi kapitány, ám egyiküknek sem volt sokáig maradása a kispadon. Az év hátralévő meccseire a Pécsett ezüstérmes csapatot építő Garami József megbízott kapitányként, klubedzői állását is megtartva vette át a válogatottat. A már korábban elpárolgott Eb-reményeket neki sem sikerült megmentenie, a skóciai barátságos után a varsói selejtezőn is kikapott az együttese, viszont az utolsó három meccsén, Görögország és Ciprus legyőzésével, valamint az NSZK elleni iksszel sikerült kipofoznia a mérlegét.

A Garami vezette válogatott legdicsőbb tette egyértelűen a görögök kétvállra fektetése volt, Détáriék negyedóra alatt beállították a 3-0-s végeredményt. Júniusban láthattuk, hová fejlődött, illetve hanyatlott azóta a két ország labdarúgása, de azért akkoriban sem volt magától értetődő a győzelem, hiszen a görögök Garami-csapat sikere előtt és után is elpáholtak minket. (1986. 11. 12., Athén: Görögország-Magyarország 2-1; 1988. 11. 15., Athén: Görögország-Magyarország 3-0)

Garami Verebestől vette át a stafétát

Garami két pécsi játékosát "vitte magával" a válogatottba, a kissé mackós mozgású, egyszerű, de megbízható megoldásokkal operáló Toma Árpád masszív bástya volt a védelem tengelyében, míg a bal oldalon az újpesti Herédi Attila kapott helyet. A támadósort Kiprich József mellett - a másik pécsi - Mészáros Ferenc, és a győri cselezőgép, Hajszán Gyula alkotta.

1987. 10. 14., Budapest, Népstadion, 15 000 néző, Eb-selejtező:
Magyarország - Görögország 3-0 (3-0)
A magyar kezdőcsapat: Disztl P. - Sallai, Toma, Péter Z., Herédi - Bognár Gy., Détári, Garaba - Kiprich, Mészáros, Hajszán
gól: Détári (4.), Bognár (12.), Mészáros (15.)

Szövetségi kapitány: Mészöly Kálmán (1990-91, 8 győzelem, 3 döntetlen, 7 vereség)

A mi midőnk lejárt - mondta 1969-ben Mészöly Kálmán, 1980-ban aztán újra eljött, immár szövetségi kapitányként, újabb tíz évre rá pedig másodszor is a Szőke Sziklára bízták a nemzeti csapat irányítását. Mészölytől a korábban csalódást okozó garnitúra megújítását várták, aminek a szakember féltucatnyi újonc beválogatásával próbált megfelelni.

Az Egyesült Államok elleni debütáló mérkőzésén a Brockhauser - Mónos, Pintér, Limperger, Palaczky - Máriási, Bognár Gy., Mészöly, Duró - Jován, Petres összeállításban bízott, a későbbiekben azonban sokat változtatott a csapaton.

A kapuban pár meccs után Brockhausert Petry Zsoltra cserélte, de védett nála Gáspár József is, irányítóként Bücs Zsoltot és Balog Tibort próbálgatta, a csatársort illetően pedig idővel belátta, hogy a korábban sokat bírált Kiprich Józseffel és Kovács Kálmánnal azért nagyobb eséllyel juthatunk ki egy világversenyre, mint a Jován, Petres párossal.

Nem jutottunk, ennek ellenére Mészöly második kapitánykodása idején azért összejött néhány jó eredmény, mint például a vébére készülő Kolumbia 3-1-es legyőzése, vagy az olaszok és a szovjetek elleni döntetlen. Az éra csúcsmeccse azonban kétségtelenül a Spanyolországban aratott 4-2-es siker volt.

Lőrincz Emil két gólt lőtt Santanderben

1991. 03. 27., Santander, 35 000 néző
Spanyolország - Magyarország 2-4 (1-1)
A magyar kezdőcsapat: Petry - Disztl L. - Mónos, Garaba, Limperger, Szalma - Nagy T., Bognár Gy., Lőrincz - Kiprich, Kovács K.
gól: Manolo (45., 11-esből), Carlos (84.), illetve Kiprich (43., 60.), Lőrincz (55., 89.)

1994-ben Mészölyből harmadszor is szövetségi kapitány lett, és bár akkori csapata bravúros győzelmet aratott a vb-bronzérmes Svédország ellen, a korszak inkább az izlandi zakó, a kispadhoz - másodszor is - túl közel lévő zajmikrofon és a lefejelt kamionsofőr miatt maradt emlékezetes.