Vágólapra másolva!
A Sevilla FC az idén olyan bravúrt hajtott végre, amire korábban csak a Real Madrid volt képes: az andalúziai együttes egymás után kétszer is megnyerte az UEFA-kupát. A sevillaiak emellett a Spanyol Kupát is elhódították, vagyis történelmük legsikeresebb időszakát élik, ami nagyban köszönhető a csapat mali csatárának, Frédéric Kanouténak: a Sevilla FC históriájának második legdrágább futballistája mind a két UEFA-kupa-döntőn eredményes volt. Sztárportré.

Kanouté édesapja Maliban született, és 21 esztendősen költözött Franciaországba, egészen pontosan Párizsba, ahol mérnöki diplomát szerzett, és itt ismerkedett meg a feleségével is, aki tanárnőként dolgozott.

Frédéric két bátyja még a francia fővárosban jött a világra, de a család legfiatalabb tagja már nem ott, hanem Lyon egyik külvárosában, Sainte-Foy-les-Lyonban látta meg a napvilágot 1977. szeptember 2-án.

A papa nagy sportkedvelő volt, amatőr szinten bokszolt, illetve egy gyermekcsapatot is edzett, nem csoda, hogy a labda szeretetét belenevelte fiaiba, akik közül Frédéric volt a legtehetségesebb. A kis Fredy amikor csak tehette, a város legnagyobb parkjában kergette a labdát, és gyakran előfordult, hogy a vacsorát is kihagyta, csak hogy tovább futballozhasson.

Szobájának falát két nagy kedvencének, Diego Maradonának és Abedi Pelének a posztere díszítette, és arról álmodott, hogy egyszer ő is profi futballista lesz.

Ennek érdekében már ötesztendősen jelentkezett az egyik helyi kölyökklubnál, a Charcotnál, és első mérkőzésére ma is szívesen emlékszik vissza, bár elmondása szerint akkor még a szabályokat sem ismerte rendesen. "Az édesanyám elmondása szerint csak összevissza szaladgáltam a pályán, és azt sem tudtam, hogy melyik kapura támadunk, de végül én szereztem a győztes gólt" - meséli mind a mai napig nevetve.

Hamarosan persze a szabályokat is megismerte, és az sem jelentett problémát a számára, hogy melyik kapuba kell betalálni. Tálentumának köszönhetően rendre az idősebbek között szerepelt, és 11 esztendősen az Olympique Lyon egyik tehetségkutatója fel is figyelt az ifjú csatárra.

Kanouté bekerült a patinás egyesület utánpótláscsapatába, ahol már rendszeresen edzett, és heti egy mérkőzése volt. Az első sérülés sem kerülte el, 14 esztendősen egy hónapra kidőlt a sorból, és akkor még annak a lehetősége is felmerült, hogy elküldik Lyonból. A klub végül azonban úgy döntött, hogy igényt tart Frédéricre, aki így egy évvel később bekerült az OL utánpótlás-akadémiájára.

Kanoutét a futball mellett a kosárlabda és a kungfu is érdekelte, az iskola viszont kevésbé, és rossz tanulmányi eredményei miatt megint veszélybe került a sportpályafutása. Mivel azonban édesanyja tanár volt, így az egyesület engedélyezte, hogy Fredy magántanulóként fejezze be az iskolát, vagyis maradhatott a klubnál.

Sokáig azonban csak az amatőrök között kapott lehetőséget, és már majdnem 20 esztendős volt, amikor felkerült az A-csapathoz. Mivel azonban az 1997-1998-as szezon elején a Lyon Florian Maurice és Franck Gava eladása miatt csatárhiányban szenvedett, így Kanouté rögtön a bajnokság első fordulójában bemutatkozhatott a bajnokságban, és a folytatásban is viszonylag sok játéklehetőséget kapott. Szeptemberben az RC Strasbourg ellen már gólt is szerzett a legjobbak között, pár héttel később a Paris-SG ellen ért el győztes gólt, majd a Stade Rennes ellen duplázni tudott.