Vágólapra másolva!
Az olasz bajnokság hemzseg a kiváló támadóktól, elég, ha csak Francesco Totti, Alessandro del Piero, Filippo Inzaghi vagy Zlatan Ibrahimovic nevét említjük, a Serie A góllövőlistáját azonban jelenleg egy olyan csatár vezeti, akinek ez az első szezonja a Serie A-ban. Az argentin Diego Milito persze nem ismeretlen futballista, hiszen az előző három szezonban a spanyol bajnokságban is ontotta a gólokat - de akkor sem egy sztárcsapatban.

Amikor Don Pedro Bernál a XIX. század első felében farmot hozott létre az argentínai Quilmes megyében, akkor aligha gondolta, hogy a azon a helyen később egy város fejlődik ki, amely ráadásul az ő nevét viseli.

A Buenos Airestől délre fekvő település sokáig csak arról volt ismert, hogy a vasútvonal szinte pontosan kettészeli, azonban manapság lakosai két földijükre is nagyon büszkék lehetnek, hiszen a profi futballistaként világhíressé vált Milito testvérek itt látták meg a napvilágot.

Kettejük közül Diego az idősebb, ő 1979. június 12-én, öccse, Gabriel pedig bő egy évvel később, 1980 szeptemberében született, mégis ő volt az, aki előbb ismert lett az argentin labdarúgásban. A tesó ugyanis már az 1997-98-as idényben bemutatkozott az élvonalban az Independiente színeiben, míg Diegónak erre még közel két esztendőt kellett várnia.

Kettejük pályafutása nagyon sokáig más pályán alakult, hiszen míg Gabi hátvédnek állt, és az Independiente játékosa lett, addig Diego inkább a góllövést, illetve a csatármesterséget választotta - ráadásul éppen az Independiente első számú riválisának számító Racing Clubban.


Egy laza Milito-négyes a Real Madrid ellen

Mind a két egyesület Buenos Aires Avellaneda nevű városrészében található, és évtizedek óta verseng egymással, azonban Diego egyesülete számított a kevésbé sikeresnek. Míg az Independiente hétszer is elhódította a Libertadores-kupát, és a hetvenes, illetve a nyolcvanas években is nyert bajnoki címeket, addig a Racing fénykora az 1960-as évekre esett: a La Académiának becézett gárda 1966-ban megnyerte a bajnokságot, majd a következő évben a Libertadores- és a Világkupát is, ezt követően azonban elkerülték a trófeák.