Társoldalunk:

Esélyt adhat a kiscsapatoknak a BL-reform

2008.12.12. 16:53

A Bajnokok Ligája idei kiírása eddig alátámasztotta a sorozat kritikusainak véleményét, miszerint a kupában évről ugyanazok az európai sztárcsapatok szerepelnek. Az UEFA vezetősége is észleli ezt a veszélyt, és szeretne új impulzust adni a sorozatnak, így aztán a következő idénytől megváltozik a selejtező menetrendje - azonban hogy ez lényegi változást jelentene, az erősen kérdéses.

Amióta Michel Platini az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnöke, igyekszik mindent megtenni, hogy bizonyítsa: a megválasztásakor hangoztatott szlogen, miszerint nem csak a legnagyobb európai futballnemzetekkel törődik, nem csak üres frázis volt. Erre utal az Európa-bajnokság mezőnyének növelése és az UEFA-kupa (illetve a következő idénytől kezdve Európa Liga) átszervezése is, de Platini a Bajnokok Ligájával kapcsolatban is igyekezett változásokat hozni.

A BL-t a legtöbben azért kritizálták, mert a sorozat tulajdonképpen ugyanannak a tucatnyi egyesületnek a játékszere lett, köszönhetően annak, hogy a topligákból három-négy együttes kvalifikálhatta magát a csoportkörbe, miközben jó néhány ország bajnokcsapatának semmi esélye nem volt arra, hogy eljusson a komoly bevételt jelentő szakaszig.

Platini ebből az ördögi körből szeretett volna kitörni, és ennek érdekében még annak a lehetőségét is megvizsgálta, hogy mi lenne, ha visszahoznák a sorozat eredeti jellegét, azaz a kupáért végig egyenes kieséses rendszerben küzdenének.

Ebbe persze a klubok nem mentek bele, de az egykori Aranylabdás mindent megtett annak érdekében, hogy a következő évtől csökkentse a topligás csapatok számát a 32-es mezőnyben, és több lehetőséget biztosítson az alacsonyabban rangsorolt országok bajnokainak arra, hogy eljussanak odáig.

Így aztán a 2009-2010-es idénytől kezdve a BL selejtezőit két külön ágon rendezik: egyikben az UEFA rangsorában első 15 helyen álló országok csapatai szerepelnek majd, a másik ágon pedig a többi nemzet együttesei vetélkednek majd a csoportkörbe jutásért.

Az új kiírás értelmében a 32-es főtáblára 22 együttes jut majd fel anélkül, hogy selejtezőt kellene játszania. A címvédő mellett a három legerősebb bajnokságból (ez a jelenlegi rangsor szerint Anglia, Spanyol- és Olaszország) mindhárom dobogós automatikusan a csoportkörben találja magát; a rangsor következő három helyezettjéből (Franciaország, Német- és Oroszország) az első és a második jut rögtön a csoportkörbe; további hat országból (Románia, Portugália, Hollandia, Skócia, Törökország és Ukrajna) pedig a bajnokcsapat kerül azonnal a legjobb 32 közé. A maradék tíz hely kétfelé oszlik, ötön az UEFA rangsorában az első 15 helyet álló bajnokság képviselői osztoznak, a másik ötöt pedig a többi ország.

Mindez a topligák szempontjából azt jelenti, hogy például az angol vagy a spanyol negyedik helyezett nagyobb eséllyel kaphat nehezebb ellenfelet, mint eddig, hiszen az alacsonyabban rangsorolt országok képviselői külön ágon játszanak majd a csoportkörbe jutásért. Ezen az ágon szerepel majd a magyar bajnok is: Magyarország jelenleg a 26. az UEFA rangsorában (közvetlenül mögöttünk Horvátország és Ciprus áll...), ami azt jelenti, hogy a bajnokcsapatunk a selejtező második körében csatlakozik majd a küzdelmekhez, és három párviadalt kell nyernie ahhoz, hogy bejusson a csoportkörbe.

Viszont egészen biztosan nem kaphat ellenfelet a ranglista első 12 helyén álló, fent felsorolt országokból, és a többi nemzetből is csak olyannal játszhat, amely megnyerte hazája bajnokságát. Az UEFA főtitkára, David Taylor szerint a fenti változtatások kissé felfrissítik a Bajnokok Ligáját, és mindenképpen közelebb hozzák ahhoz, hogy megfeleljen az elnevezésének, és valóban a bajnokcsapatok versengése legyen: az új kiírás szerint a csoportkör 32-es mezőnyében minimum 17 gárda elmondhatja majd magáról, hogy aranyérmes volt hazájában. A mostani kiírásban ez a szám 14 volt.

www.infosport-focivilag.hu

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK