Wenger a pénz helyett a munkában és a tehetségben hisz - de meddig?

2009.08.04. 12:58

Az angol cím évek óta négy klub különbajnokságán dől el, amelyek közül a szakemberek most az Arsenalt tartják a legkevésbé esélyesnek, sőt, sokak szerint a piros-fehéreket ezúttal más csapatok is megelőzhetik a Manchester Uniteden, a Chlesea-n és a Liverpoolon kívül. A londoniak edzőjének, Arsene Wengernek unikumnak számító szakmai meglátásai, játékospolitikája eddig még mindig elégséges volt, hogy az Arsenal megőrizze helyét az elitben, miközben a klub anyagi szempontból sem járt rosszul. Vannak azonban olyan hangok is, melyek szerint az edző nem hallgat az idők szavára.

Az Arsenal a 2003-2004-es szezonban egyedülálló bravúrt hajtott végre azzal, hogy veretlenül nyerte meg a Premier League-et, a következő idényben pedig csak kevéssel maradt le az aranyéremről, miközben elhódította az FA-kupát. Az igazi sikerkorszak ezzel le is zárult, 2006-ban ugyan nagy meglepetésre BL-döntőt játszott a csapat, azóta viszont majd' minden szezon kezdete előtt mást sem hallani, mint hogy a londoniak alaposan meggyengültek, és könnyen lehet, hogy nem végeznek az első négy között. Márpedig ez katasztrófát jelentene a klub számára, hiszen ebben az esetben a Bajnokok Ligájában sem indulhatna el.

Kritikus hangok ide vagy oda, az Arsenal az előző három szezonban is megőrizte a helyét a Premier League élcsapatai között, és a Bajnokok Ligájában is megállta a helyét. Miközben a Real Madrid évek óta képtelen bejutni a legjobb nyolc közé a BL-ben, addig a londoniak 2008-ban negyed-, idén pedig elődöntőt játszottak a sorozatban. Tették mindezt úgy, hogy Arsene Wenger következetesen ragaszkodott játékospolitikájához, amelynek lényege, hogy a francia szakember nem megy bele a költekezési versenybe, és megfelelő ajánlat esetén szívfájdalom nélkül hajlandó megválni kulcsembereitől is.

A csapatkapitány Patrick Vieirát 2005-ben 20 millió euróért adta el a Juventusnak, két évvel később Thierry Henry 24 millióért távozott Barcelonába, tavaly a katalánok Alekszandr Hlebért fizettek ki 15 milliót, idén pedig a Manchester City Kolo Tourét 18,7 millióért, Emmanuel Adebayort pedig 29 millió euróért vásárolta meg. Ugyanezen idő alatt az Arsenal legdrágább szerzeménye az idén januárban szerződtetett Andrej Arsavin volt, akiért 16,5 milliót fizettek a Zenit Szankt-Petyerszburgnak - és az orosz ezzel a klub történetének második legdrágább futballistája lett. Wenger londoni karrierje során csak egyetlen játékosra áldooztt ennél is többet: még 2004 januárjában 35 millió euróért vette meg José Antonio Reyest. A spanyol szélső nem tudott beilleszkedni a csapatba, 2006-ban távozott.

Forrás: AFP
Touré szerint sztárok nélkül nem lehet sikeres az Arsenal

Amikor július végén kiderült, hogy Adebayor után Touré is a Manchester Cityben folytatja, és kettőjükért a klub közel 48 millió eurót kap (az eddigi egyetlen nyári szerzemény az Ajax Amsterdam belga középhátvédje, Thomas Vermaelen, aki csak tízmillió euróba került), rögtön mindenki azt kezdte találgatni, hogy Wenger kit igazol le. Repkedtek a nevek az angol sajtóban - Daniele de Rossi, Salomon Kalou, Klaas-Jan Huntelaar, Mirko Vucinic -, de egyikük sem érkezett , és valószínűleg nem is fog.

"Úgy érzem, elég erősek vagyunk, de persze ha megfelelő kondíciókkal tudunk valakit szerződtetni, akkor meg fogjuk tenni. Angliában a szurkolók azt hiszik, hogy a problémák megoldhatók egy játékos megvételével, én viszont úgy vélem, hogy a céljaink elérhetőek azzal, ha keményen dolgozunk az edzésen, fejlődünk abban, amiben lehetséges, és hiszünk a meglévő játékosokban" - fejtette ki Wenger az elveit, amelyekkel évek óta egyedülálló utat jár a nemzetközi sztárklubok mesterei között. 

Az Arsenal  átigazolásait nézve elsősorban a gazdasági oldalt szokták kiemelni (általában olcsón vesz, és drágán ad el), ami a közgazdászi diplomával is rendelkező edző számára alighanem fontos szempont, de alighanem tévednénk, ha nem tartanánk legalább ennyire fontosnak Wenger szakmai hitvallását. Igyekszik olyan fiatal játékosokat szerződtetni (akár tizenévesen is), akikben látja az előrelépés lehetőségét - és az esetek többségében nem is téved. Francesc Fabregas 16 évesen került Barcelonából Londonba, Nicolas Anelkát 17 évesen hozta el a Paris Saint-Germaintől, Theo Walcott is 17 esztendősen érkezett Southamptonból - ők valamennyire ismert futballisták voltak, de vajon hányan vették volna meg a Cannes-tól az akkor 18 éves Gael Clichyt?

Az előző szezonban a ligakupában vitézkedő fiatalok az új idényben alighanem sokkal több lehetőséget kapnak, a felkészülési mérkőzések alapján az Arsenal hívei elsősorban a 17 esztendős középpályástól, Jack Wilshere-től várnak nagyon sokat.

Forrás: AFP
Wenger a médiától is próbálja megóvni Wilshere-t

A gyakran a csapat egykori klasszisához, Liam Bradyhez hasonlított játékos az Emirates-kupán a Rangers ellen két gólt szerzett, mire az angol sportsajtó rögtön azt kezdte taglalni, hogy ha így folytatja, akár már a 2010-es vébére is utazhat a válogatottal. Wenger azonban rá jellemző módon lehűtötte a kedélyeket: "Két mérkőzés alapján nem lesz sztár senkiből. Tisztelni kell a játékos fejlődését, de az angol futballközeget ismerve a legnehezebb éppen az lesz, hogy ez a fejlődés a megfelelő ütemben folytatódjon. Nehéz megmondani, hogy hány mérkőzésen játszik majd Wilshere a bajnokságban, igyekszem fokozatosan terhelni őt. Az előző idény során már a felnőttekkel edzett, és ez a speciális bánásmód sokat használt neki" - mondta a francia, akinek a jelek szerint a koncepció sokszor még az eredményességnél is fontosabb. Legalábbis egy bizonyos szint felett.

A szurkolók persze, bár tisztelik Wengert, egyre nehezebben viselik a trófea nélküli szezonokat, így a menedzseren alkalmasint minden eddiginél nagyobb lesz a nyomás, hogy végre nyerjen valamit a csapatával. Az angol szakértők szerint Wenger a taktikai váltásban látja a megújulás zálogát, a felkészülési időszakban gyakran alkalmazta a 4-3-3-as szerkezetet, amivel meglepheti a Premier League mezőnyét. A támadó részlegben olyan remek játékosok állnak Wenger rendelkezésére, mint Arsavin, Robin van Persie, Walcott, Nicklas Bendtner, Eduardo vagy Carlos Vela - mindannyian alapemberei hazájuk válogatottjának. A gondok inkább a védelemben, illetve a középpálya védekező szekciójában jelentkezhetnek, nem csoda, hogy Wengerben felmerült Patrick Vieira visszaigazolásának gondolata - pedig ezzel saját maga szerint is szakítana koncepciójával.

Adebayor és Touré eladásával mindenesetre csökkent a feszültség az öltözőn belül (a csatárnak Bendtnerrel volt emlékezetes afférja, a védő pedig William Gallasszal nem ápolt túl jó viszonyt), ráadásul Wenger alighanem arra is gondolt, hogy januárban, az Afrika-kupa idején ők amúgy sem állnának a csapat rendelkezésére.

Noha Wenger kivételes  szakmai tudását senki sem vonhatja kétségbe, az utóbbi időben - eslősorban korábbi játékosai részéről -  több kritika is érte amiatt, hogy nem hallgat az idők szavára. Vasárnap a Manchester Cityhez szerződött Touré jelentette ki, hogy a tréner játékospolitikája manapság már tarthatatlan. "A klub túl sok vezéregyéniséget veszített el az elmúlt években, Vieira és Henry is távozott. A legjobb csapatok azért szerepelnek a tabella elején, mert náluk játszanak a legjobb játékosok, és az ő megszerzésükhöz sok pénzt kell költeni. Pénz nélkül a futballban nem lehet sikereket elérni" - mondta az elefántcsontparti védő.

Hamarosan kiderül, melyiküknek van igaza.

www.global-soccer.eu

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK