A bolgár labdarúgás jelenleg mindenképpen erősebb a magyarnál, még ha nincs is akkora különbség, mint mondjuk az 1990-es évek közepén. Igaz, akkor is inkább a válogatottra voltak büszkék Bulgáriában, a Hriszto Sztoicskov és Kraszimir Balakov (hogy csak a két legnagyobb játékost említsük) nevével fémjelzett aranygeneráció az 1994-es világbajnokságon elődöntős volt. Az ország legjobb labdarúgói azonban már akkor is külföldön futballoztak, ami alapvetően ma is elmondható, ennélfogva a bolgároknak sokáig semmi esélyük nem volt, hogy bejussanak a BL csoportkörébe. A jeget éppen a Levszkinek sikerült megtörnie a 2006-2007-es idényben, más kérdés, hogy akkor alaposan leszerepelt, hiszen mind a hat találkozóját elveszítette egy rendkívül erős csoportban, ahol ellenfelei a Chelsea, a Werder Bremen és az FC Barcelona voltak.
A Levszki a következő két idényben is a BL-ben szerepelt (annak ellenére, hogy 2008-ban a CSZKA Szófia lett a bajnok, azonban pénzügyi problémák miatt a városi rivális nem indulhatott a sorozatban), de rendre elvérzett a selejtezők során. 2008-ban a finn Tampere United kettős győzelemmel ütötte ki a szófiaiakat, tavaly pedig a BATE Boriszov volt a jobb - a jelek szerint tehát nem kedvez nekik, ha ők az esélyesebbek, hiszen 2006-ban az olasz Chievo Veronát búcsúztatva jutottak a főtáblára.
Idén az andorrai Sant Julia és az azeri FK Baki voltak a Levszki ellenfelei, és a bolgár csapat négy mérkőzésen még csak gólt sem kapott. Az andorraiak elleni két találkozón még az az Emil Velev ült a kispadon, akivel a Levszki megnyerte a bajnoki címet, ám a vezetőség a sima (összesítésben 9-0-s) továbbjutás ellenére is úgy döntött, hogy meneszti a szakembert.
Helyére a szerb Ratko Dostanic került, aki a 2002-2003-as idényben már dolgozott a klubnál, mint az akkori vezetőedző, Szlavoljub Muszlin asszisztense. Dostanic az előző idényben a szerb másodosztályú FK Szremnél volt állásban, de korábbi csapatai között találjuk a Crvena Zvezdát és a Vardar Szkopjét is. Az FK Baki ellen már ő irányította a gárdát, amely a vártnál kissé nehezebben lépett túl az azeri bajnokon, hiszen idegenben csak egy gól nélküli döntetlent ért el, és a visszavágón is a 64. percig 0-0 volt az állás.
Még a védekező középpályás is támad
Mindez már csak azért is érdekes, mert a Levszki kifejezetten támadó felfogású futballt játszik. A csapat alaprendszere a 4-5-1-es felállás, amelyben két védekező középpályás kap helyet, de jellemzően az egyik ezek közül is a francia Cédric Bardon, aki inkább támadó szellemű futballista.
Az persze nem segíti a szakvezető dolgát, hogy az egyik legjobb, Bulgáriában szereplő védekező középpályásnak tartott Vladimir Gadzsev júliusban térdszalagszakadást szenvedett, és fél évre kidőlt a sorból. Nem ő az egyetlen sérült a keretben, hiszen a veterán csatár, Georgi Ivanov sem áll a csapat rendelkezésére - sőt elképzelhető, hogy többé nem is fog, mert a Gonzo becenevű futballista a visszavonulását fontolgatja. Legalábbis erre utal, hogy a nyáron kinevezték sportigazgatónak a klubnál.
A Levszkinek azért így is maradtak kiváló támadói: Georgi Hrisztov például (aki nem összekeverendő a hasonló nevű macedón játékossal) 2007-ben gólkirály volt Bulgáriában, és a BL-selejtezők során háromszor is betalált. A két brazil, Zé Soares és Joaozinho amolyan szélsőt játszik, előbbi jobbról, utóbbi pedig balról indulva. A játékot pedig a tízes mezzel futballozó Hriszto Jovov szervezi, aki idén nyáron másodszor tért vissza nevelőegyesületéhez, amely 1998-ban az 1860 Münchennek, tíz évvel később pedig a ciprusi Apollon Limassolnak adta el.
Négy meccsen tizennégy gólt kaptak a magyaroktól
A Levszkinek nem csak brazil légiósai vannak: akad keretében három marokkói (közülük elsősorban a középhátvéd Jusszef Rabeh számít alapembernek), valamint macedón (Darko Tasevszki) és nigériai (Deniran Ortega). A brazil származású balhátvéd, Lúcio Wágner pedig már bolgárnak számít, összesen 11 alkalommal húzta fel a címeres mezt.
A jelenlegi válogatott keretben egyébként csak két Levszki-játékost találunk: a jobbhátvéd Zsivko Milanovot és a középpályás Georgi Szarmovot, de játszott már a nemzeti tizenegyben a kapus Georgi Petkov (ő egyébként a gárda csapatkapitánya), a középhátvéd Elin Topuzakov és a már említett Jovov is.
A Levszki elnök-tulajdonosa, Todor Batkov rendkívül elégedett volt a sorsolással. "Ma bolgár volt az isten, egyáltalán nem szerettem volna, hogy a Salzburgot vagy az Apoelt kapjuk" - nyilatkozta a ring.bg-nek. Batkov szerint már Szófiában el kell döntenie a párharcot, ugyanakkor, mint mondja, a csapatnak koncentrálnia kell, mert a Debrecen nem véletletül jutott el idáig. "Nem engedhetjük meg magunknak, hogy alábecsüljük őket"- tette hozzá a sportvezető. |
Kabát nem rugdosódna
Kabát Péter 2002-ben játszott Levszkiben, tizenöt mérkőzésen ötször volt eredményes, a bajnokságban és a kupában is aranyérmet nyert a csapattal. Az Újpest csapatkapitánya szívesen emlékszik vissza pályafutása szófiai állomására. "A Levszki igazi nagycsapat, a számos bajnoki cím mellett a nemzetközi futballban is ért el sikereket" - mondta az [origo]-nak. "A CSZKA-val hagyományosan uralják a bolgár bajnokságot, de a Levszkinek sokkal több szurkolója van. Ferenczi Istvánnal együtt voltunk kint, és mondhatom, kiemelt bánásmódban részesültünk, ha bementünk egy boltba vagy egy étterembe."
Kabát úgy emlékszik, 8-10 ezer néző akkor is összegyűlt a lelátón, ha a sereghajtó ellen játszottak, míg a fontosabb meccsekre megtelt a 25 ezer férőhelyes Georgi Aszparuhov Stadion. "A szurkolókra jellemző a balkáni fanatizmus, félelmetes hangulatot tudnak teremteni. Mivel az első meccs Szófiában lesz, biztos vagyok benne, hogy a Levszki nekiesik majd a Debrecennek. A bolgár játékosok amúgy is elég durvák, úgyhogy a Lokinak elsősorban arra kell vigyáznia, hogy ne menjen bele a rugdosódásba, ne válaszoljon az esetleges provokációkra, mert annak rossz vége lehet."
Kabát szerint a Levszkinek nagyobb esélye van a továbbjutásra, a Debrecennek negyven százalékot ad. A csatár hozzátette, a bolgár bajnoknál már hét évvel ezelőtt is sokkal jobb körülmények közt készülhettek a labdarúgók, mint jelenleg a magyar kluboknál.
2007-ben nyílt ki a pénzeszsák
A Levszki a Lokihoz hasonlóan részben a legjobbak eladásából igyekszik gazdaságosan működni. A bolgár egyesület tavaly nyáron Valerij Domovcsijszkit, egy évvel korábban pedig Richard Eromoigbét adta el, rajtuk kívül azonban nem ütött nyélbe komoly üzletet - a klubrekordot még mindig Georgi Ivanov 2002-es eladása jelenti.
Ami a vásárlást illeti, a Levszki a 2006-2007-es BL-szereplést követően költött sokat, hiszen az egyesület történetének öt legdrágább labdarúgójából négy ekkor érkezett (közülük hárman most is a keret tagjai). A bolgárok akkor még úgy is 5,4 millió eurót kereshettek a BL-csoportkörrel, hogy mind a hat mérkőzésüket elveszítették.
A Levszki legdrágábban eladott játékosai
Georgi Ivanov | 4,10* | 2002 | Stade Rennes |
Richard Eromoigbe | 1,25 | 2007 | FK Himki |
Valerij Domovcsijszki | 1,00 | 2008 | Hertha BSC |
Daniel Borimirov | 0,80 | 1995 | 1860 München |
Vlagyiszlav Radimov | 0,55 | 2001 | Krilja Szovjetov Szamara |
A Levszki legdrágábban megvett játékosai
Georgi Csilikov | 1,50 | 2001 | Neftohimik Burgasz |
Jean Carlos | 1,00 | 2007 | Figueirense |
Joaozinho | 0,80 | 2007 | Portuguesa |
Jusszef Rabeh | 0,80 | 2007 | FAR Rabat |
Sakib Benzukan | 0,40 | 2007 | Kavkab Marrakes |
* Az összegek millió euróban értendők.
www.global-soccer.eu