Társoldalunk:

Játékos-bt.-k a szemérmes magyar fociban

2009.08.10. 18:30

A labdarúgásban a gazdasági helyzet napjainkban legalább annyira meghatározó, mint a sportág szakmai része, a magyar klubok pedig nem dúskálnak az anyagiakban. Szezonról szezonra hallani olyan csapatokról, amelyek nem vagy csak jelentős késéssel fizetik ki a labdarúgokat, konkrét adatokat azonban szinte soha nem mondanak. Tartozások máshol is előfordulnak, más kérdés, hogy nem mindenhol kezelik ilyen szemérmesen azokat. Kérdés, hogy a magyar futballisták miért nem érvényesítik hatékonyabban az érdekeiket. 

Argentínában nemes egyszerűséggel elhalasztották a bajnoki rajtot a klubok tetemes tartozásai miatt. Az országban eredetileg augusztus 14-én játszották volna az első fordulót, azonban az Argentin Labdarúgó-szövetség elnöke, Julio Humberto Grondona kijelentette: az egyesületek adóssága olyan nagy (a hírek szerint összesen 184 millió dollár), hogy a bajnokság gyakorlatilag ellehetetlenült.

A testület korábban azzal próbálkozott, hogy nem engedte új játékosok leigazolását a kluboknak, ám ez nem járt eredménnyel. Hét élvonalbeli és tíz másodosztályú csapat került kritikus helyzetbe, és bár a döntés karakán, kérdés, hogy önmagában a bajnokság rajtjának elhalasztása miben hozhat javulást.

Spanyolországban nem ilyen vészes a helyzet, de azért ott is előfordul, hogy a klubok nem fizetnek idejében a játékosoknak. Mindezt onnan tudni, hogy a Hivatásos Labdarúgók Szervezete (Asociación de Futbolistas Profesionales, AFE) nyilvánosságra hozta, hogy az első három osztályban az elmúlt szezonban a klubok a futballistákkal szemben milyen tartozást halmoztak fel. A szervezet elnöke, Gerardo González Movilla pontos adatokat közölt, jelentéséből pedig kiderült, hogy az elmúlt szezonban 107 labdarúgó jelentette fel egyesületét, összesen 14 393 712 euró elmaradt járandóságot követelve. Az élvonalbeli csapatok közül kettő érintett: a Mallorcára két panasz érkezett 1 382 050 euró elmaradásáról, míg a Real Valladolid esetében hat futballista jelezte az AFE-nak, hogy a klub tartozik nekik, összesen 994 704 euróval.

Ebből is látható, hogy Spanyolországban kevésbé titkolódznak ebben a kérdésben, mint Magyarországon: bár a játékosok kilétét nem hozták nyilvánosságra, de az egyesületek esetében konkrét összegek jelentek meg. Ezzel szemben nálunk, ha kiderül is, hogy valamelyik egyesület késve fizet vagy tartozik játékosainak, szinte sosem tudjuk meg, hogy pontosan mennyivel. 

"Legális, de érdekes megoldások"

Amikor például tavasszal az Újpestnél jelentkeztek anyagi problémák, a lila-fehérek ügyvezető igazgatója, Csehi István az alábbi - igen jellemző - választ adta az [origo] érdeklődésére: "A pénzügyi kérdéseket belső ügyként kezeljük, és arról részleteiben nem szeretnék nyilatkozni. A játékosok a prémiumukat hiánytalanul megkapták, a fizetéseket tekintve pedig valóban van némi csúszás, de szó sincs négy hónapos elmaradásról, ahogyan a Nemzeti Sport írta."

Megkérdezttk Csehi Istvánt, hogy Magyarországon miért titkolódznak ennyire a klubok, mi az oka annak, hogy bár mindenki tud a pénzügyi gondokról, a részletekről mégis mélyen hallgatnak. A sportvezető első szavai kissé meglepőek voltak: elmondta ugyanis, hogy ő örülne a legjobban annak, ha az ilyen jellegű információk nálunk is nyilvánosságra kerülnének, mert így nem repkednének a valóságos tartozásnál jóval nagyobb összegek a sajtóban. Szerinte azonban a jelenlegi gazdasági és társadalmi környezetben ez nem lehetséges, és ennek okát elsősorban a sportfinanszírozási rendszerben látja.

Csehi úgy gondolja, nem helyes, hogy Magyarországon a sportegyesületeknek ugyanolyan gazdasági formában kell működniük, mint bármilyen más cégnek. Az Újpestnek ennek megfelelően például iparűzési adót kell fizetnie, bevételi lehetőségi kicsik, a közterhek nagyok, és az adókörnyezet miatt az egyesületek bele vannak kényszerítve, hogy kiskapukat keressenek. Ahogy Csehi fogalmaz: törvényes és legális, ám "érdekes" megoldásokat kell alkalmazniuk.

Az újpesti ügyvezető optimista ebben a kérdésben, szerinte javul a helyzet, köszönhetően annak, hogy egyre több hazai egyesületnek van "igazi" tulajdonosa.

Hivatalosan senki sem tartozik

Hogy mik ezek az érdekes megoldások, azt a profi egyesületek tömörítő hazai szervezet, a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga első emberétől, Tarsoly Csabától próbáltuk megtudni, aki egyben a Győri ETO FC tulajdonosa is.

Tarsoly szerint hazánkban hivatalosan nem is lehetséges, hogy egy klub tartozzon valamelyik játékosának, a bajnoki induláshoz szükséges feltétel ugyanis az ilyen jellegű adósság megszüntetése - hogy ez kifizetéssel történik, vagy pedig úgy, hogy a klub megegyezik az adott labdarúgóval az adósság átütemezéséről, az már nem a liga kompetenciája. Abban viszont Tarsoly is egyetértett az újpestiekkel, hogy utóbbi eset egyre ritkábban fordul elő, köszönhetően annak, hogy a klubok egyre felelősségteljesebben gazdálkodnak.

A hazai helyzetet végül a spanyol AFE magyar megfelelőjének, a Hivatásos Labdarúgók Szervezetének (HLSZ) főtitkára, dr. Horváth Gábor tette világossá, aki "a helyzet jó, de nem reménytelen" megjegyzéssel vezette fel magyarázatát.

Mint a játékosok érdekvédelmi szövetségének vezetője elmondta, általában ők is csak informális úton értesülnek arról, ha valamelyik klub elmarad a fizetéssel, és ennek egyszerű oka van. A legtöbb egyesület ugyanis maradéktalanul teljesíti a sporttörvény szerinti, hagyományos munkaszerződésben foglaltakat - a labdarúgók számára azonban nem ez a fő bevételi forrás. A Magyarországon elterjedt szokás szerint ugyanis általában létezik egy másik megállapodás is, amelyet azonban nem a játékos és a klubja köt egymással, hanem egy úgynevezett arculatátviteli szerződés alapján egy külső céggel szerződik a labdarúgó.

ForrA!s: AFP
Beckham sosem volt minimálbérre bejelentve

Horváth úgy tudja, mindez külföldön sem szokatlan, David Beckham is rendelkezik hasonló szerződéssel, az arányok azonban teljesen mások: nálunk általában ez a megállapodás jelenti a focista bevételének nagy részét. A gyakorta minimálbéren bejelentett játékos egyéni vállalkozóként vagy egy gazdasági társaságon keresztül veszi fel a pénzt, amely után a klubnak így nem kell járulékot fizetnie. A béreknek erről a részéről nincsen semmilyen nyilvántartás, nem is tartozik az MLSZ hatáskörébe, és ha valamelyik fél nem teljesíti az arculatátviteli szerződésben foglaltakat, akkor a másik legfeljebb polgári peres eljárásban keresheti az igazát.

A HLSZ vezetője szerint mindez elsősorban a kluboknak kellemes pozíció, és főleg rajtuk múlik a változás - de ez a közeljövőben nem valószínű, még akkor sem, ha Horváth is egyetértett abban: az elmúlt évekhez képest mindenképpen előrelépés történt, és lassan kezdenek tisztulni a viszonyok.

www.global-soccer.eu

KAPCSOLÓDÓ CIKK