Hiddink és Trapattoni példáját követi Koeman

A 2010-es világbajnokság selejtezője nyolc ország kivételével véget ért Európában, és a sorozat zárása egyfajta mérleg elkészítésére is lehetőséget jelent. A magyar szövetség mindenesetre meghosszabbította Erwin Koeman szerződését, mégpedig két mérkőzéssel a selejtezők vége előtt, ami mindenképpen szokatlan lépés, főleg, ha a nemzetközi trendeket figyelembe vesszük. Magyarország mellett az oroszok és az írek döntöttek úgy, a kapitánykérdés nem a kvalifikációs sorozat függvénye.

Erwin Koeman a selejtezősorozat kezdete előtt szerződött Magyarországra, a válogatott az ő irányítása alatt játszotta végig az összes kvalifikációs mérkőzést, ami már önmagában sem rossz eredmény. Európában ugyanis 11 ország más szövetségi kapitánnyal fejezte be a selejtezőket, mint akivel elkezdte, és sokatmondó adat, hogy többségük kelet-európai.

A kivételt Ausztria, Belgium, Málta és Norvégia jelenti, a négy futballszövetség vezetőin kívül még Örmény-, Lengyel- és Csehországban, Albániában, Romániában, Macedóniában és Kazahsztánban voltak annyira elégedetlenek az eredményekkel, hogy menesztették a kapitányt.

Ráadásul a csehek kivételével mindenhol külföldi szakembert állítottak fel a kispadról: a jelek szerint Kelet-Európában azonnali csodát várnak az idegenből érkezett szövetségi kapitánytól, és ha ez nem történik meg, akkor véges a türelem.

Kérdés persze, hogy hol mi számít jó eredménynek. A fenti országokban közös, hogy nem tudták kiharcolni még csak a pótselejtezőt sem, de akad közöttük több olyan is, ahol ez valószínűleg nem lehetett reális cél. Máltán, Örményországban, Macedóniában, Albániában vagy Kazahsztánban már csak azért sem reménykedettek ebben, mert még sohasem szerepeltek nagy nemzetközi tornán.

A többi válogatott viszont igen, és minden bizonnyal a mostani selejtezőtől is az várták, hogy csapatuk kijut Dél-Afrikába, így a csalódást okozó eredményeket a kapitány menesztése követte - ami persze sehol sem hozott pozitív eredményt. Különösen nagy volt a káosz a cseheknél, akik három szakemberrel teljesítették a kvalifikációs sorozatot, ráadásul az is biztos, hogy az Eb-selejtezőkre kereshetnek újat, mert Ivan Hasek az utolsó, Észak-Írország elleni mérkőzés után lemondott posztjáról.

Csehországban egyébként sohasem dolgozott külföldi edző a válogatott élén - de igaz ez a régió jó néhány országára. Szlovénia, Horvátország, Ukrajna, Románia, Bosznia-Hercegovina és Szlovákia szövetsége sem látta még az előrelépés lehetőségét ebben a megoldásban. Utóbbi két országnál éppen a mostani selejtező hozta meg a várva várt sikert: a szlovákok kijutottak a vébére, a bosnyákok pedig pótselejtezőt játszhatnak, mindkét együttes hazai edzővel.

A magyar válogatott tehát a 2010-es Európa-bajnokság selejtezőit is Ervin Koemannal kezdi majd, pedig nálunk korántsem megszokott, hogy egy szövetségi kapitány ilyen hosszú ideig bizalmat kapjon.

Az utolsó szakvezető, aki egy teljes selejtezőciklust követően további lehetőséget kapott, Bicskei Bertalan volt, aki a 2000-es Eb selejtezői után elkezdhette a 2002-es vébé kvalifikációs sorozatát is - de már nem ő fejezte be. Ha azt a szakembert keressük a magyar válogatott történetében, aki utoljára legalább két selejtezőcikluson keresztül dolgozott, szinte a hőskorig kell visszamennünk időben - egészen pontosan az 1960-as évekig, amikor is Baróti Lajos 1957 és 1966 között irányította legjobbjainkat.

Jelenleg 16 európai országban dolgozik olyan kapitány, aki minimum két ciklust végigdolgozhatott - igaz, ebből kettő, Svéd- és Törökország a 2012-es Eb-selejtezőknek biztosan új edzővel vág majd neki. A türelmesebb szövetségek jellemzően azok, ahol az eredmény gyakorlatilag másodlagos, mert a válogatottnak úgysincsen esélye a kijutásra. Andorra, Liechtenstein, Luxemburg vagy San Marino, azaz az európai labdarúgás törpéi számára már az is siker, ha pontot vagy pontokat szereznek, nem csoda, hogy a szövetségi kapitányok már hosszabb ideje dolgozhatnak. San Marinóban Giampaolo Mazza már 1998 óta irányítja a miniállam csapatát - ezzel ő a legrégebb óta hivatalban lévő szövetségi kapitány Európában.

Egy másik csoportot alkotnak azok az országok, ahol pedig éppen a siker tartja a kispadon a szövetségi kapitányt: a horvát, a francia, a német, a görög vagy az orosz nemzeti tizenegy az elmúlt időszakban jól teljesített, így nem érezték szükségét a cserének. Legalábbis a szövetségben nem, mert például Franciaországban Raymond Domenech állandó kritikák célpontja, és ha Thierry Henryék esetleg elbukják a pótselejtezőt, akkor valószínűleg vele szemben is elfogy a türelem.

Magyar szempontból azok a példák érdekesek, ahol annak ellenére régóta bíznak a szövetségi kapitányban, hogy a válogatott sikertelen - vagy legalábbis Magyarországon biztosan annak neveznék, mivel egyetlen komoly tornára sem jutott ki. Ebbe a körbe sorolható Ciprus, Izrael, Moldova és Wales - Dániában pedig a Morten Olsenbe vetett bizalom éppen most hozta meg eredményét.

A dánok ugyanis azok után, hogy 1996 és 2004 között mindegyik nagy viadalon ott voltak, a 2006-os vébéről és a 2008-as Eb-ről is lemaradtak, ám Olsen maradhatott a helyén, és kivezette a csapatot a dél-afrikai világbajnokágra. A másik négy ország viszont a jelenlegi szakvezetővel (akik közül mindegyik legalább 2006 nyara óta hivatalban van) még csak pótselejtezőig sem jutott el a legutóbbi két sorozatban, a kapitány mégis hivatalban maradhatott.

Walesben és Cipruson 2004 óta dolgozik ugyanaz az edző, a szigetországban 2007 decemberében hosszabbítottak szerződést Angelosz Anasztasziadisszal - vagyis az Eb-selejtezők után.

Utóbbi egyébként általánosan elterjedt módszer Európában, vagyis a szövetségek legtöbbször az adott kvalifikációs sorozat lezárását követően döntenek arról, hogy a szakvezető maradhat-e. Moldovában 2007 decemberében kötöttek új kontraktust Igor Dobrovolszkijjal (igaz, ő azóta lemondott), és az oroszok is 2008 tavaszán ajánlottak új szerződést Guus Hiddinknek.

A kevés kivétel között a magyarok mellett még az íreket találjuk, akik még szeptemberben hosszabbították meg Giovanni Trapattoni szerződését két évvel - amikor még nem lehetett tudni, hogy a válogatott első, második vagy harmadik lesz, vagyis még annak a lehetősége is fennállt, hogy lemarad a pótselejtezőről is. Az írek végül másodikak lettek, azaz még kijuthatnak a vébére, vagyis a szövetség döntése nem ütött vissza, ráadásul alighanem az is motiválta őket, hogy Trapattoni még a fizetésének csökkentését is elfogadta.

www.global-soccer.eu