Blatter végigvinné a 6+5-ös szabályt, az EU közbeszólhat

Joseph Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnöke továbbra is bízik abban, hogy hamarosan bevezethetik az úgynevezett 6+5-ös szabályt, ugyanakkor az Európai Unió tartja magát ahhoz, hogy ez sértené a munkaerő szabad áramlására vonatkozó alapelvet. A Parlamentben szerdán rendezett "A sport autonómiája az Európai Unióban" című nemzetközi sportdiplomáciai konferencia résztvevői egyhangúlag elfogadták a budapesti nyilatkozatot.

"Még nem találkoztam olyan vezetőkkel, akik ne támogatták volna a 6+5-ös szabályt, de mindig elhangzott az is, hogy ez jogszabályokba ütközik. Kérdem én: ha valamit mindenki akar, akkor miért ne lehetne változtatni a szabályokon?" - fogalmazott a Parlamentben tartott beszédében Joseph Blatter A sport autonómiája az Európai Unióban című nemzetközi sportdiplomáciai konferencián.

A sportvezető hozzátette: alapvetően nincs gond a munkaerő szabad vándorlását engedélyező szabállyal, ám mivel a futballban ennek mértéke a 45 százalékot is meghaladja, ezért szerinte rendkívül fontos lenne minél hamarabb megoldást találni az ügyben.

Michal Krejza, az EU Kulturális és Oktatási Igazgatósága sportrészlegének vezetője a konferencián elmondta: az unió rendkívül fontosnak tartja, hogy folyamatos kapcsolatban legyen a sportszervezetekkel, ugyanakkor továbbra sem fogja gátolni a munkaerő szabad áramlását.

A 6+5-ös szabály azt jelentené, hogy minden csapatban egyszerre hat hazai játékosnak kell szerepelnie, s öt lehetne külföldi, azaz nem fordulhatna elő olyan, ami például az Arsenalnál többször is megtörtént, hogy a csapatban egyetlen hazai futballista sem volt a pályán.

A szabály célja nem titkoltan egyfajta kiegyenlítődés a világ futballjában. Azt segítené elő, hogy ne csak a pénz számítson, ne az döntsön, mely klub képes többet költeni a legnagyobb sztárok megvételére, ugyanis így nagyobb hangsúlyt kapna, hogy a kluboknak milyen színvonalú az utánpótlásuk. Az sem elhanyagolható szempont, hogy sok országban a hazai tehetségek az idegenlégiósok nagy száma miatt nem jutnak szóhoz, s a szabály erre is megoldást jelentene.

A konferencián felszólalt Rene Fasel, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, a Nemzetközi Jégkorong Szövetség elnöke, Hasszan Musztafa, a Nemzetközi Kézilabda Szövetség elnöke, Dirk-Reiner Martens, a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség jogi tanácsadója is. Musztafa rövid beszédében méltatta Joseph Blatter elképzeléseit, és azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben a kézilabdában is megpróbálkoznak valami hasonló reformmal.

""Nagyra értékeljük a mai konferenciát, az MLSZ meghívására 38 európai ország tisztelte meg az eseményt" - mondta Kisteleki István, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke. "Az MLSZ rövid- és hosszútávon is maximálisan támogatja a 6+5-ös szabályt, ez élesztheti újjá a futballt, ez szabhatja meg a labdarúgás további fejlődésének irányát. A nemzeti futballnak nagy értéke van, amit jól mutat, hogy az U20-as világbajnokságon szerepelt magyar válogatottra 1,6 millió tévénéző volt kíváncsi"

Schmitt: együttműködve védjük meg a sport autonómiáját!

"A nagykövete leszek annak, hogy a sport védje meg speciális értékeit és önállóságát az Európai Unióban, de mindezt a kormányokkal, az önkormányzatokkal és a döntéshozókkal széles körűen együttműködve kell megvalósítani" - jelentette ki Schmitt Pál, a az Európai Parlament alelnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke.

"A sport a nevelés és a fiatalok jókedvének egyik legfontosabb forrása. A 24. órában vagyunk abban a tekintetben, hogy a döntéshozók figyelmét ismét a sportra irányítsuk. Miközben az uniós államokban a az állami bevételek négy százaléka származik a sportból, a kormányok mindössze legfeljebb költségvetésük egy százalékát fordítják vissza a sportra. Magyarországon még rosszabb a helyzet, itt mindössze fél százalékát. Ezek után felvetődik a kérdés: akkor most ki támogat kit?" - tette fel a költői kérdést Schmitt.

A sportvezető meg van győződve arról, hogy hamarosan fordulat következik, s a politikusok kezdik felismerni a sport sajátos jellegét, értékeit és jelentőségét. Véleménye szerint ezt jelzi az is, hogy az elfogadás előtt álló lisszaboni szerződésben már önálló fejezetet szenteltek a sportnak, mint a nevelés egyik eszközének.

Az EU alelnöke arról is beszélt, hogy a sport szabályait a sportági szakszövetségeknek kell meghatározniuk és abba más, külső szervezeteknek nem lehet beleszólásuk. Például abba, hogy egy csapatban hány hazai és hány külföldi játékos lép pályára. A sportvezető-politikus azért tartja fontosnak, hogy a csapatokban minél több hazai állampolgárságú játékos legyen, mert ez minden EU-s tagállam sportjának kedvez, elősegíti az országok utánpótlás-nevelését, példaképeket teremt a fiataloknak, és ezen keresztül hozzájárul egy egészségesebb generáció felnövéséhez is.

Schmitt kiemelte: a sport autonómiájáért úgy kell küzdeni, hogy közben széles körűen együtt kell működni a kormányokkal, az önkormányzatokkal, a döntéshozókkal, a médiával és mindeközben tiszteletben kell tartani az EU törvényeit, szabályrendszerét is.