Társoldalunk:

A középhátvéd lehet a taktikai fejlődés kulcsa

2010.01.15. 11:06

Nehéz elképzelni, hogy komoly szabályváltozások nélkül a jövőben olyan sokat változzon a futball, mint változott az elmúlt harminc évben. A legmagasabb szinten már most is minden négyzetméterért öldöklő küzdelem folyik,  a játékosok feladatköre sokkal összetettebbé vált,  egyre  nehezebb merőben új, egyben hatékonyan működő stratégiai húzásokkal előállni. A taktikai fejlődés persze előbb-utóbb mindig utat tör magának, ennek egyik lehetősége a középhátvéd posztjának újraértelmezése.

Az elmúlt évtized egyik legfontosabb taktikai változása az egycsatáros játékrendszer elterjedése volt. Mindez korántsem jelenti azt, hogy a csapatok kevésbé támadó szellemben futballoznának, éppen ellenkezőleg: a manapság rendkívül népszerű 4-2-3-1-es felállásban ugyan csak egyetlen előretolt éknek jut hely, őt azonban a középpályáról három, kifejezetten offenzív felfogású játékos támogatja. Ha úgy tetszik, a labda birtokában  ezt a taktikát  felfoghatjuk akár háromcsatáros játékrendszernek is, hiszen a szélsők ilyenkor felzárkózhatnak a középcsatár mellé, ha viszont nincs a csapatnál a labda, akkor gyakran még a középcsatár is teljesen visszahúzódik.

Sok csapat alkalmazza azt a szisztémát is, amikor az egyedüli csatár támadásban is mélyen visszajön a labdákért, területet nyitva a második hullámban érkezőknek - ezt a taktikai elképzelést az AS Roma, illetve Francesco Totti fejlesztette szinte tökélyre a 2007-2008-as idényben.

Természetesen minden taktikai váltásra akad ellenreakció. A klasszikus 4-4-2-es formáció módosulásával, illetve a csatárok szerepének átalakulásával az egyik középhátvéd szinte feleslegessé vált. Ahogyan a neves angol sportújságíró, az elsősorban taktikai teoretikusként és a kelet-európai labdarúgás tudoraként ismert Jonathan Wilson fogalmazott: "A taktikai története nem más, mint a pályán szabaddá vált terület manipulálásának históriája" - ami egyben azt jelenti, hogy a háromvédős felálláshoz való visszatérés éppen azt a területet venné el a középpályáról, amit az egyik középpályás hátravonása hozott létre.

A négy hátvéd tehát marad, az egyik középen szereplő játékos azonban sokkal szabadabb feladatot kaphat, és labdabirtoklásnál akár előre is törhet, amivel nagy zavart okozhat az ellenfél soraiban.

Mindez persze nem teljesen új jelenség a világ labdarúgásában: a söprögető, vagy másképpen liberó poszt az 1970-es, 1980-as években fénykorát élte. Franz Beckenbauer vagy Ruud Krol nem csak remek védőmunkájáról volt híres, hanem előretöréseiről is, az 1980-as évek végeztével azonban a klasszikus söprögető ritkasággá vált. A középhátvédek többsége csak a pontrúgásoknál vállalta az előrehúzódás kockázatát, azonban ahogyan manapság a támadóktól is egyre több védekező feladatot várnak el, a védők is több szerepet kapnak a támadásokban.

A trend a szélsőhátvédekkel kezdődött, akik manapság már legalább olyan fontosak a támadásban, mint hátul, és a jelek szerint a középhátvédek sem maradnak ki a sorból. Az egyik úttörő a brazil Lúcio volt, aki rendkívül gyakran vezeti fel a labdát a hátvédsorból megindulva, létszámfölényt teremtve így a középpályán. Mindez főleg a leverkuseni éveiben volt szembetűnő, hiszen ez a jelenség akkor kifejezetten újdonságnak számított, Lúcio 92 bajnokin 15 gólt ért el a Bayer színeiben.

Forrás: MTI

Ő mostanában már nem olyan eredményes, azonban akadnak követői, elsősorban az Arsenal és az FC Barcelona védősorában. A Barcánál Gerard Piqué, az Arsenalnál pedig Thomas Vermaelen az, aki nem csak alapfeladatukat látja el szinte kifogástalanul, hanem megvan a kellő technikai tudása és játékintelligenciája ahhoz, hogy bekapcsolódjon a támadásokba. Piqué csak 2009-ben nyolcszor volt eredményes (négyszer a Barcában, négyszer a válogatottban), és a fenti kitételt alighanem a Real Madrid elleni rangadón szerzett találata demonstrálja a legjobban.


A belga Vermaelen nyári átigazolása óta már öt gólt ért el az Arsenalban, egyszer a BL-ben, négyszer  a bajnokságban talált be; a Wigan Athletic ellen duplázott, és a második gólt bármelyik csatár megirigyelhette volna.


www.global-soccer.eu

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK