Otthon verhetetlenek a hipnotizált mallorcai focisták

Noha ősszel még a klub várható összeomlásáról írt a spanyol sajtó, a Mallorca ehhez képest a BL-indulást jelentő negyedik helyen áll a bajnokságban, köszönhetően egy szinte egyedülálló sorozatnak. A csapat eddig mind a kilenc hazai mérkőzését megnyerte, amiben az edző sajátos pszichológiai módszereinek is nagy szerepük lehet. 

A Mallorca egy időben nemzetközi szinten is az élcsapatok közé tartozott: 1999-ben és 2001-ben harmadik lett a spanyol ligában, amivel bejutott a Bajnokok Ligájába, és résztvevője volt az utolsó KEK-döntőnek is még 1999-ben.

Az elmúlt években azonban legfeljebb stabil középcsapat volt a spanyol bajnokságban: a legutóbb idényben a kilencedik helyen végzett, ám a mostani szezon előtt egyértelműen a kiesőjelöltek közé sorolták. Nem véletlenül, hiszen a klubnál hatalmas volt a fejetlenség, a játékoskeret is jelentősen meggyengült.

Szélhámos tulajdonosok fosztották ki a kasszát

A klub vezetői már évek óta új tulajdonost keresnek, és bár többször is úgy tűnt, hogy megtalálták az ideális befektetőt, mindegyikről gyorsan kiderült, hogy az ígéretei mögött nincsen realitás. 2008 nyarán például a vízvezeték-szerelőből lett angol üzletember, Paul Davidson tűnt a befutónak, aki 50 millió fontot fizetett volna a klub részvényeinek 96 százalékáért, ám novemberre világossá vált, hogy nincs ennyi pénze - viszont legalább hónapokon keresztül cikkeztek róla Spanyolországban.

Tavaly nyáron a klubvezetés Javier Martí Mingarróban, illetve fiában, Javier Martí Asensióban látta a megváltót. Utóbbi lett az ügyvezető igazgató, és azzal kezdte tevékenységét, hogy 600 ezer eurónak megfelelő összeget leemelt az egyesület számlájáról, míg az ellenkező irányba semmilyen tranzakció nem történt. Emiatt a csapat nem tudta megtartani legjobbjait: a kapus Moyáért és a középpályás Juan Arangóért legalább kaptak összesen 8,6 millió eurót, de David Navarro, Jurado, Lionel Scaloni és Cléber Santana ingyen távozott, mivel ők csak kölcsönjátékosok voltak. Elment a házi góllövőlista első három helyezettje, az első számú kapus és középhátvéd. Új igazolásokról sokáig egyáltalán nem lehetett hallani, és bár végül azért érkezett néhány játékos, erősítést nem nagyon jelentettek; az egész ligában a Mallorca költötte a legkevesebbet a nyáron, még az újonc Xerez is több pénzt adott ki új futballistákra.

A gazdasági helyzet azóta sem változott, a focisták tavaly hónapokig nem kaptak fizetést. A Mingarro családdal kötött üzletet októberben semmissé nyilvánították, azóta ismét Mateu Alemany klubelnök számít tulajdonosnak.

"Martí Asensio az egyesület történetének legsötétebb fejezetét írta" - kesergett Gregorio Manzano, a csapat edzője, aki ehhez képest minden várakozást felülmúlva szerepel a Mallorcával, főként az otthon elért eredményeknek köszönhetően.

A lélektan hatalma

A csapat eddig kilenc mérkőzést játszott hazai pályán, és mind a kilencet megnyerte, márpedig ilyen otthoni mutatóval a topligákban csak a Real Madrid rendelkezik. Kétségtelen, hogy a Mallorca sorsolása sem volt rossz, hiszen az élcsapatok közül eddig csak a Deportivóval játszottak otthon, de a teljesítményük így is figyelemre méltó.

A tanári és pszichológusi diplomával rendelkező Manzanónak sikerült elhitetnie játékosaival, hogy otthon mindenkit képesek legyőzni. A spanyol lapok úgy tudják, esetenként még hipnózist is alkalmaz az öltőzőben, a csapatszellemet pedig azzal próbálja fejleszteni, hogy az edzéseken a játékosoknak néha bekötött szemmel kell gyakorlatokat végezniük.

Mint a fenti példa is mutatja, a "hazai pálya előnye" sokszor főként pszichológiai jellegű, és nagyban összefügg az önbizalommal. A Mallorca labdarúgói nem lesznek egy csapásra jobbak, amikor az Ono Estadiban futballoznak, de sokkal felszabadultabban játszanak, és az egyre jobb eredmények csak tovább növelik ezt az érzést. Persze nagy kérdés, hogy a Real Madrid, a Valencia vagy a Barcelona ellen ez mire lesz elég, de az biztos, hogy a mallorcaiak olyan nagyon már nem eshetnek vissza, hogy a szezon csalódást hozzon a számukra. Az előző idényben 51 pontot szereztek, jelenleg pedig 33 pontjuk van egy fordulóval a szezon fele előtt.

Csak az élvonalhoz elég a jó hazai mérleg

Az elmúlt években nem nagyon volt példa arra a topligákban, hogy egy csapatnál ilyen nagy legyen a különbség az otthoni és az idegenbeli teljesítmény között. Ahhoz, hogy egy együttes az élmezőnyben végezzen, idegenben is gyűjtögetni kell a pontokat, a kiesés elkerüléséhez azonban elég lehet a jó hazai sorozat. A Catania például 2007 és 2009 között, két idényen keresztül mindössze egyetlen találkozót nyert meg vendégként, de megőrizte élvonalbeli tagságát, az évtized elején pedig a francia Bastia szerepelt éveken keresztül a Ligue 1-ben úgy, hogy szinte csak hazai pályán szerzett pontot. Az előző szezonban a Bundesligában a Wolfsburg a 17 hazai mérkőzéséből 16-ot megnyert, ám a bajnoki címhez az is kellett, hogy azért vendégként is szerezzen 20 pontot.

www.global-soccer.eu