Társoldalunk:

MLSZ-elnökség: Csányinak udvarolnak, egy bróker érdeklődik

2010.03.10. 18:14

Tizenhét éve még tizenheten pályáztak a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöki székére, az idei kampány azonban a lehető legnagyobb csendben zajlik. A posztra eddig csupán egy pénzügyi tanácsadó jelentkezett, közben a háttérben az OTP elnök-vezérigazgatójának, Csányi Sándornak a felkérését készítik elő, de hivatalosan még nála sem érdeklődtek. Meglehet, Csányit illetően sincs konszenzus a vezetők között, a korábban mellette érvelő George F. Hemingway ugyanis szerdán kilépett az elnökjelöltek felkutatására alakult bizottságból.

"Leülünk a bizottsággal, megállapodunk, ki az a személy, akit mi, a profik és amatőrök felkérünk arra, vállalja el a posztot" - sommázta a Kisteleki István lemondása után alakult ötfős bizottság feladatkörét Helmeczy László, a bizottság elnöke, aki szerint az eddigi két megbeszélésükön nem jutottak olyan döntésre, "amelyet a nyilvánosság elé kellene tárni, így az sem érdekes, hogy mit csináltunk hétfő délután".

A bizottság egyik tagja, az NB II-es klubokat képviselő Kutasi Róbert azonban az [origo]-nak elárulta, a tagok egyetértettek abban, hogy elsőként  Csányi Sándor OTP-vezért keresik meg, és tájékozódnak elképzeléseiről.

A teljes egyetértést ugyanakkor megkérdőjelezi, hogy  George F. Hemingway szerdán kilépett a bizottságból. "Elképzeléseim alapvetően nem egyeztek a bizottság elnökének elképzeléseivel több, számomra fontos témában. Ilyenkor a helyes út, ha az ember nem terheli a bizottságot konfliktusokkal" - áll a Honvéd tulajdonosának közleményében.

Próbáltuk megkérdezni Hemingwayt arról, pontosan miben nem értett egyet Helmeczyvel, ő azonban nem reagált a megkeresésünkre. Az élvonalbeli klubokat képviselő NB I-es bizottság vezetője ugyanakkor már tavaly decemberben kijelentette, ha rajta múlna, az OTP-vezér lenne az MLSZ következő elnöke. "Olyan ember, akinek már a jelenléte is üzenet a többi üzletembernek, hogy a magyar labdarúgás igenis egy fontos nemzeti és sportpolitikai tényező, amelybe érdemes befektetni" - érvelt blogjában Csányi mellett Hemingway.

Saját beosztottja ellenőrizné Csányit

Csányi Sándor neve már 1997-ben is felmerült a posztra, de végül sem akkor, sem később nem jelöltette magát, cégvezetőként eddig főként az utánpótlás-fejlesztés támogatásával vállalt szerepet a magyar futballban.

"Magánvéleményem szerint nagyszerű elnök lenne, de nagyon sok egyeztetésre van még szükség" - mondta az [origo]-nak Kutasi Róbert, hozzátéve, hivatalosan még nem keresték meg az OTP elnökét. 

Ha Csányi vállalná a felkérést, az elsők között máris egy összeférhetetlenségi kérdést kellene tisztáznia. Az MLSZ legutóbbi közgyűlésén ugyanis Kecskés Lászlót, az OTP egyik vezetőjét választották meg a felügyelőbizottság élére, vagyis ha Csányi lenne a szövetség elnöke, úgy saját beosztottjának kellene ellenőriznie a MLSZ élén folytatott gazdálkodását.

Távozik a főtitkár

Bordás György, az MLSZ főtitkára munkaviszonya megszüntetését kérte a szövetség elnökségétől. Felmondását a legközelebbi, március 19-i elnökségi ülésen nyújtja be, a felmondási ideje három hónap lenne, de már csak április 15-ig szándékozik ellátni a főtitkári teendőket.

Bordás a tavaly júniusban távozott Elbert Gábort váltotta a poszton, Kisteleki István lemondott MLSZ-elnök irányítása alatt ő volt a nyolcadik főtitkár a szövetségben.


Mit mondanak Felcsúton?

"A politikával is egyeztetni kell" - mondta Helmeczy az MLSZ legutóbbi közgyűlésén, utalva arra, hogy az elnökség az új kormány támogatását is élvezni szeretné. 

"Mindenki arra vár, mit mondanak Felcsútról" - írta le a helyzetet az MLSZ egyik elnökségi tagja, aki szerint a szövetség már egyértelműen az országgyűlési választások utáni időszakra készül, az új elnök pedig biztosan "jó viszonyban lesz majd Orbán Viktorral".  

Csányi Sándor feltétlenül megfelelne ennek a "kritériumnak", hiszen rendszeresen együtt nézi a Videoton mérkőzéseit a Fidesz elnökével a Sóstói Stadion díszpáholyából, míg a felcsúti Puskás Ferenc Akadémiát - amelynek Orbán az alapító elnöke - több olyan cég is támogatja, amelyben Csányi is érdekelt.  

Genzweint már nem érdekli

Kérdés persze, hogy egyáltalán sikerül-e rávenni Csányit az elnökségre, ha nem, akkor a bizottságnak tovább kell kutakodnia, túl sok idő azonban már nincs hátra a májusra tervezett tisztújító közgyűlésig.

A lehetséges jelöltek között tartották számon Genzwein Ferencet is, aki korábban háromszor is megmérette magát. 1994-ben és 2006-ban az utolsó pillanatban visszalépett a jelöléstől, 1998-ban pedig veszített Kovács Attilával szemben.

Az üzletember Genzwein, aki korábban edzőként is dolgozott, az [origo] érdeklődésére cáfolta, hogy szerepet vállalna a szövetségben. "Ezek csak pletykák, bár tény, voltak olyanok, akik bennem gondolkodtak. De én nem szeretnék MLSZ-elnök lenni, két okból sem. Egyrészt edzői pályára vágyom, másrészt olyan helyre nem megyek, ahol választással dől el minden." "Az biztos, hogy nem könnyű az elnök dolga, nehéz lehet olyan koncepciót kialakítani, ami mindenkinek megfelelne" - felelte arra a kérdésünkre, hogy szerinte a mostani választás előtt miért nincs tolongás a pozícióért.

"1994-ben túl fiatal voltam, akkor Benkő Laci javára léptem vissza, legutóbb, 2006-ban pedig úgy éreztem, a megváltozott szabályok miatt az elnöki poszthoz szükséges 67 százalék elérésére sem nekem, sem Kisteleki Pistának nem lenne esélye. A bonyolultabb, többkörös választást pedig nem akartam vállalni" - hívta fel a figyelmünket Genzwein a választási rendszer nehézségeire.

A régi elnökséggel kell dűlőre jutnia az új elnöknek

Ahhoz, hogy valaki elnökjelölt lehessen, 35 ajánlást kell összeszegyűjtenie az egyesületektől; aki erre képes, indulhat az elnökválasztáson. "Addig senki sem tekinthető hivatalos jelöltnek, amíg a közgyűlés időpontját ki nem jelölik"  - mondta Helmeczy. "Ha mi találunk egy konszenzusos jelöltet, ám jelentkezik még két önjelölt, aki megszerzi a szükséges ajánlást, akkor három elnökjelölt közül kell választani."

Abban az esetben, ha senki sem vállalná a jelöltséget, akkor a szövetség elnök nélkül, a három alelnök - Helmeczy, Nemes Ferenc és Dunai Antal - vezetésével működne tovább.

A küldöttgyűlés rendszerint egyszerre választ elnököt és elnökségi tagokat, egymástól nyilvánvalóan nem függetlenül. Kisteleki lemondásával azonban az a helyzet állt elő, hogy jövő év február 27-ig elnökség van, csak az elnök hiányzik, így a rendkívüli közgyűlésen megválasztott új vezetőnek ugyanazzal az elnökséggel kell tovább dolgoznia.

Feltettük a kérdést, mi történik, ha az új elnök alapszabályt szeretne módosítani, hogy közvetlenül választhassa meg az elnökség tagjait. Helmeczy szerint ez lehetetlen, mert ez "a demokrácia arculcsapása lenne".

Forrás: MTI

A Mol és az OTP a Bozsik-program keretében korábban komoly összeggel támogatta a magyar labdarúgást

Eddig egy bróker jelentkezett

Hivatalos elnökjelölt jelenleg még nincs, Helmeczy azonban nem gondolja, hogy érdektelenség övezné posztot. "Nevetni fog, de már van jelölt. Láttam egy pályázatot, korrekt önéletrajz, iskolai végzettségekkel, nyelvtudással. Viszont van olyan érzésem, a pályázó nem tudja, ez a poszt nem jár tiszteletdíjjal, az MLSZ elnöke társadalmi munkában dolgozik."

Megkerestük az eddigi egyetlen jelentkezőt, aki azt kérte, a nevét ne hozzuk nyilvánosságra, azt azonban elmondta magáról, hogy pénzügyi és biztosítási tanácsadással foglalkozik a saját kft.-je ügyvezető igazgatójaként. "Érdekel a foci, négy éve bérletes vagyok az Üllői úton, korábban az FTC gazdasági igazgatójának is jelentkeztem, de nem jött össze dolog" - mondta a 38 éves, korábban vendéglátással foglalkozó pályázó.

Arra a kérdésünkre, hogy miért akar az MLSZ elnöke lenni, a kevés érdeklődőre és a  magyar foci megosztottságára hivatkozott. "Láttam a tévében, hogy elnököt keresnek, de egyelőre senkit sem találnak, csak ütik-vágják egymást mindenütt" - fogalmazott. Mint mondja, tisztában van vele, hogy Kisteleki fizetés nélkül vezette az MLSZ-t,  de emlékeztetett arra is, hogy a korábbi elnök azt ajánlotta az utódjának, hogy változtasson ezen a gyakorlaton.  

"Egyelőre nem jártam utána, mi kell ahhoz, hogy jelölt lehessek, a szakmai dolgokba pedig nem szólnék bele, ez a szövetségi kapitány dolga" - ismertette elképzeléseit a pénzügyi tanácsadó. 

Forrás: [origo]

Volt, hogy tizenheten próbálkoztak

Míg Kisteleki távozása után lasszóval kell fogni az elnökjelölteket, addig az elmúlt húsz év elnökválasztásai előtt szinte mindig többen aspiráltak a posztra.

1993-ban, dr. Laczkó Mihály mandátumának lejártát követően eredetileg tizenheten pályáztak, futballszakemberek (Izsó Ignác, Kereki Zoltán, Kisteleki Antal) mellett Pősze Lajos, a Szerencsejáték Rt. akkori vezetője, a Jobbik jelenlegi kancelláriaminiszter-jelöltje, és egy volt tűzoltó, id. Pindák László is próbálkozott.

Az elnök végül Laczkó maradt, de a szavazáson kapott voksot az a Lantos István is, aki holland állampolgársága miatt a posztot be sem tölthette volna.

1998-ban is akadt nyolc jelölt, köztük Páva Zoltán országgyűlési képviselő, Hauk László számítástechnikai mérnök és Takács László, egy dombóvári ruhaüzlet-hálózat tulajdonosa, a befutó azonban meglepetésre Kovács Attila, a Soroksári TE elnöke lett.

1999-ben első körben 23 elnökjelölt nevét ismerhette meg a közvélemény, de mire hivatalossá vált a versengés, már nem lehetett hallani Herényi Károly, Lévai Tibor, Mészáros János, Bicskei Bertalan vagy Puhl Sándor kandidálásáról.

2005-ben Bozóky Imre egyedül indult, egy évvel később Kisteleki István a Lothar Matthaus oldalán ismertté vált Pellady Péter és a választás előtt visszalépő Genzwein Ferenc ellenében lett elnök.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK