Társoldalunk:

Mezítláb akart játszani a brazil vb-gólkirály

2010.05.31. 20:11

Az 1938-as franciaországi labdarúgó-világbajnokságon a magyar válogatott ezüstérmet nyert, ám a fináléban az olaszok elleni 4-2-es vereséghez a szövetségi kapitány érdekes húzásai is hozzájárultak - csakúgy, mint Benito Mussolini távirata.

A legtöbb gól a tornán a Brazília-Lengyelország nyolcaddöntőn született, ahol a dél-amerikaiak hosszabbítás után 6-5-re nyertek. A lengyel Ernst Wilimowski mesternégyest ért el, a másik oldalon Leónidas triplázott a hivatalos FIFA-jegyzőkönyv szerint (egyes források neki is négy gólt adnak). A brazil csatár a második félidőben, 3-2-es vezetésnél egy váratlan ötlettől vezérelve levette cipőjét, és mezítláb kezdett el futballozni, amit a játékvezető, a svéd Ivan Eklind persze nem engedélyezett, és utasította, hogy vegye vissza a stoplist. Amíg Leónidas a pálya szélén öltözködött, a lengyelek egyenlítettek - a csatár a hosszabbításban aztán két góllal tette jóvá hibáját. Ennek ellenére a szövetségi kapitány, Ademar Pimenta kihagyta őt a csapatból az olaszok elleni elődöntőben, mondván, már a fináléra pihenteti - ahová azonban Olaszország jutott be.


A vb-mezőny ismét nem lehetett teljes, mert Argentína helyett Franciaország kapta a rendezés jogát, ami annyira felháborította a dél-amerikaiakat, hogy a kontinensről először csak Brazília nevezett. A selejtezőket Ausztria is sikerrel vette, de a történelem közbeszólt: 1938 márciusában jött az Anschluss, így az osztrák futballisták csak a német csapatban szerepelhettek a vébén, amelyen így 15 válogatott indult - Svédország játék nélkül jutott a legjobb nyolc közé.

Meglepetésekben nem volt hiány: Kuba kiverte Romániát, Svájc pedig Németországot. A magyar válogatott a Holland-Indiák, Svájc és Svédország kiverésével jutott a döntőig, ahol Olaszország volt az ellenfele. A címvédő korábban Belgiumot, Franciaországot és Brazíliát búcsúztatta, a fináléban pedig 4-2-re diadalmaskodott. A gólkirály a brazil Leónidas lett hét találattal.

Győzni vagy meghalni

A döntő előtt nagy meglepetést jelentett, hogy a magyar csapatból kimaradt az erőszakos Toldi Géza, mivel dr. Dietz Károly szövetségi kapitány attól tartott, hogy a vehemens csatárt könnyen kiállíthatják. Erre szolidaritásból Turay József és Korányi Lajos is beteget jelentett, a magyar együttes így korántsem a legjobb összeállításában játszott. Ráadásul köztudott volt, hogy az olasz állam vezetője, Benito Mussolini az alábbi táviratot küldte csapatának a mérkőzés előtt: Vincere o morire, azaz "Győzni vagy meghalni". A magyar kapus, Szabó Antal állítólag a 4-2-es olasz győzelemmel végződött találkozót követően így nyilatkozott: "Lehet, hogy négy gólt kaptam, de megmentettem az olasz futballisták életét." Szabó nem tudta, hogy a Mussolini által küldött mondatot Olaszországban biztatásként használták, nem kellett szó szerint venni, bár abban a korszakban sohasem lehetett tudni.


 

Pályázók: Belgium, Franciaország, Hollandia.
Odaítélés időpontja: 1936. augusztus 15., FIFA-kongresszus, Berlin.
Nevezési határidő: 1937. február 15.
Nevezett országok száma: 37 (Európa 24, Észak- és Közép-Amerika 6, Dél-Amerika 3, Afrika 3, Ázsia 1).
A selejtező sorsolása: 1937. március 14., Párizs.
Selejtező kezdete: 1937. június 16., Svédország-Finnország.
Selejtező vége: 1938. május 1., Svájc-Portugália.
A torna sorsolása: 1938. március 5.
A torna időpontja: június 5-19.
Helyszín: 9 város (tíz stadion, Párizsban két helyszínen is voltak mérkőzések).
Legnagyobb hiányzók: Argentína, Uruguay, Anglia, Ausztria, Spanyolország.
Hiányzó sztárok: A német válogatottban nem volt hajlandó pályára lépni az osztrák Matthias Sindelar; de nem volt Franciaországban a legendás angol szélső, Stanley Matthews és az Arsenal gólgyárosa, Ted Drake; a minden idők legjobb paraguayi játékosának tartott Arsenio Erico.
Legnagyobb meglepetés: Kuba megismételt mérkőzésen legyőzte Romániát.
Legnagyobb csalódás: A német válogatott már az első körben kiesett Svájc ellen.
Edzők a kispadon, de háttérben: A magyar szövetségi kapitány, dr. Dietz Károly segítője a korábbi évtizedek legendás csatára, Schäffer Alfréd volt, aki később dolgozott a Bayern Münchennél is.
Fő- és mellékszereplők: A tornán 211 futballista lépett pályára, közülük 40-en szereztek gólt.
Nézőszerepre kárhoztatva: A brazil Ninginho korábban az olasz állampolgárságot is megkapta, de amikor behívták katonának, visszatért Brazíliába. Emiatt viszont hiába volt ott a keretben, az olasz szövetség nem engedélyezte a játékát, mivel katonaszökevénynek tartották.
Ki adta át a világbajnoki trófeát: Jules Rimet, a FIFA elnöke.
Nézőszám: 398 ezer fő.
Átlagnézőszám: 22 ezer fő.
Bevétel: 5 846 227 frank (154 867 dollár).
Álomcsapat: Planicka (csehszlovák) - Domingos (brazil), Rava (olasz), Zézé (brazil), Andreolo (olasz), Locatelli (olasz), Nyberg (svéd), Meazza (olasz), Leónidas (brazil), Sárosi (magyar), Titkos (magyar).
Legidősebb gólszerző: A svéd Tore Keller 33 éves és 159 napos volt, amikor a Kuba elleni negyeddöntőben mesterhármast ért el.
Extrák: A Brazília-Csehszlovákia mérkőzés bordeaux-i csata néven vonult be a futballtörténelembe. A mérkőzés magyar játékvezetője, Hertzka Pál három piros lapot osztott ki, ezen kívül a csehszlovák kapus Frantisek Planicka, a második félidőben törött kézzel volt kénytelen védeni.
Jubileumok: A lengyel Ernst Wilimowski a világbajnokságok történetében először szerzett mesternégyest.
Gólok: A tornán 84 találat született, ez mérkőzésenkénti 4,6-os átlagot jelent.



www.global-soccer.eu

KAPCSOLÓDÓ CIKK