Vágólapra másolva!
Hétfőn tette közzé a Lipcsei Egyetem a dopping és a német sport kapcsolatát kutató tanulmányát, mely szerint az 1954-ben focivébét nyert válogatott több tagja pervitin-injekciót kapott, írja a krone.at.

A németek óriási meglepetésre 3-2-re verték a jóval esélyesebb magyarokat az 1954-es futballvébé berni döntőjében. A több egyetem segítségével zajló kutatás futballal kapcsolatos részét a berlini Humboldt Egyetemen végezték, ahol kiderült: a német csapat masszőrje pervitint adott több játékosnak, akik azt hitték, C-vitamint kapnak. A teljesítményt és a koncentrációt fokozó pervitint már a második világháborúban is használták a német katonák. A tanulmány szerint az amfetamin-kutatások megszakítás nélkül folytatódtak a háború utáni NSZK-ban, és az élsportban is alkalmazták a szereket.

A doppingvád nem először merül fel az ellenféllel kapcsolatban, 2004-ben is Németországban röppentek fel ilyen hírek. Buzánszky Jenő, az Aranycsapat játékosa akkor azt mondta, már a vb után hallott a doppingvádakról.

"Úgy tartja a mondás, nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. A döntő után egy-két évvel felmerült, hogy esetleg a németek doppingoltak, mivel feltűnést keltett, hogy néhány játékosuk kórházba került. De ez azután feledésbe merült, egyrészt, mert az ember nem szeret vádaskodni, másrészt azt mondhatták volna nekünk, hogy savanyú a szőlő" - fogalmazott akkor.

Forrás: AFP
Hidegkuti (feketében) gólt lő Kwiatkowski kapusnak az 54-es vb NSZK elleni csoportmeccsén

Pajor-Gyulai László, a Magyar Labdarúgó Szövetség kommunikációs vezetője az [origo] érdeklődésére elmondta, a téma egyelőre nem került az MLSZ napirendjére. "Egyelőre olyan friss, hivatalos megerősítés nélküli, csupán sajtóban megjelent információ ez, hogy érdemben nem foglalkozhatunk vele. Kérdés, 56 év után egyáltalán lehet-e ezzel kezdeni valamit?"

Az egyetemek a Német Olimpiai Bizottsággal és a Sporttudományok Szövetségi Intézetével közösen folytatott kutatásához 450 ezer eurós támogatást kaptak tavaly júliusban. A kutatás célja a német sport és a dopping kapcsolatának feltárása 1950-től napjainkig. A most lezárult első fázisban az NSZK múltját tárták fel, jövőre, a második fázisban az NDK kerül sorra.

Ha valóban pervitin nevű ajzószerrel doppingolták a német futballistákat, akkor is kétséges, büntethető lenne-e ennyi év után a válogatott, hiszen a szer akkor - tiltólista és doppingellenes harc híján - nem volt tiltott.

A doppingolás elleni küzdelem első nagy lépése 1960-ban történt, amikor az Európa Tanács javaslatot nyújtott be a sportban használt doppingszerek ellen. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1963-ban állította össze először a tiltott listát, amely meghatározta a versenyeken, versenyeken kívül és bizonyos sportágakban tiltott szerek és módszerek körét.

Az első doppingellenes törvényt 1963-ban Franciaországban hozták, Belgium 1965-ben csatlakozott. 1967-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) létrehozta a NOB orvosi albizottságát, egy évvel később az 1968-as mexikói nyári, és a grenoble-i téli olimpián első alkalommal végeznek vizsgálatokat.