Vágólapra másolva!
Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke a futballhuliganizmus elleni küzdelemről rendezett nemzetközi tanácskozáson azt mondta, hogy az MLSZ bevezeti a szurkolói kártyát és a kamerarendszert, hogy a nemkívánatos személyek ne juthassanak be a mérkőzésekre.

A konferenciát a Kriminálexpo 2010 keretében, a magyar labdarúgás napja alkalmából rendezte az Országos Rendőr-főkapitányság és a Magyar Labdarúgó Szövetség.

Csányi Sándor megnyitójában arra hívta fel a figyelmet, hogy Anglia és Németország példája azt mutatja, kellő eltökéltséggel és tisztánlátással kezelhető a futballhuliganizmus problémája. Az elnök szerint az MLSZ véget akar vetni a szurkolói anonimitásnak, éppen ezért bevezeti a szurkolói kártyát és a kamerarendszert, ami lehetővé teszi, hogy a nemkívánatos személyek ne juthassanak be a stadionokba.

Csányi hozzátette: az ultrákra szükség van, de nem olyanokra, akik tüzet gyújtanak, hanem olyanokra, akik akkor is elkísérik és buzdítják a csapatukat, amikor az átlagszurkoló már feladta. "Bízom benne, hogy a mai ultrák jó részét meg tudjuk tartani a futball berkein belül, mert ők gondoskodnak a stadionokban a jó hangulatról" - mondta a sportvezető. "Azokat viszont, akik kezelhetetlenek, el kell távolítani a stadionokból és azok környékéről, mert nemcsak maguk és társaik életét veszélyeztetik magatartásukkal, de távol tartják azokat is a sporttól, akik a futballt választanák."

Az MLSZ elnöke arról is beszélt, hogy az elmúlt négy hónapban a Belügyminisztérium, a rendőrség és az MLSZ szorosan együttműködött a kérdésben, összehangolt munka folyik, amelynek Csányi szerint nem a végén, hanem a közepén vagyunk. Megjegyezte: tárgyalni fognak az ügyről a nemrég létrehozott szurkolói bizottsággal is. Kitért arra is, hogy a futballhuliganizmusnak gazdasági vonatkozása is van, mert akik kárt okoznak, azok "meglopják a fociba befektetőket".

Bohannan: A kerítések nem fékezik a futballhuliganizmust

A konferencián előadást tartott a futballhuliganizmusról David Bohannan, az Egyesült Királyság belügyminisztériumának a képviselője. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a futballhuliganizmus globális jelenség, ám eltérő az egyes országok jogi, kulturális környezete, ez pedig hatással van arra, hogy melyik országban hogyan lehet fellépni ellene.

Kitért arra: Magyarországon az 1990-es években jelent meg a probléma, az Egyesült Királyság azonban 1895 óta küzd vele, és a huliganizmus az 1970-es években érte el csúcsát a szigetországban. Amikor pedig eldöntötték, hogy fellépnek ellene, nem keresték az okokat, csak a jelenség elnyomására koncentráltak, ami utólag hibás módszernek bizonyult.

"Minél erősebben a fizikai megoldásra koncentrálunk, annál több lesz a kerítés, és így a szurkolók széles rétegeit ijesztjük el a meccsektől, és megjelennek bizonyos biztonsági kockázatok is" - jegyezte meg. Emlékeztetett rá, hogy 1985-ben például tűz ütött ki a Bradford City lelátóin, és 56 ember halt meg, mert a biztonsági kapuk zárva voltak. Hillsborough-ban pedig 96 ember halt meg egy nézőtéri tolongásban, mert kerítéseket helyeztek ki mindenhová. Ez megváltoztatta a szakemberek hozzáállását a kérdésben.

A szakember szerint meg kell találni az egyensúlyt az általános értelemben vett biztonság és a szurkolók biztonsága között. Például együtt kell dolgozni a jó szurkolókkal, és marginalizálni kell azokat, akik nem a foci miatt mennek ki a meccsre, hanem a balhéért. "Ezeket a kockázatos személyeket ki kell zárni, el kell tüntetni a stadionokból, ha ugyanis őket kizárják, mások sem lesznek erőszakosak" - mondta.

Bohannan szerint az Egyesült Királyságban nagyon jól működik az a rendszer, hogy a bíróság kizárja - akár három-tíz évre is - a stadionokból a rendbontókat. A tapasztalatok szerint ezeknek az embereknek a 96 százaléka a büntetés letelte után már nem veszélyes a többiekre. A tapasztalatok szerint hatékony, hogy a médiát is felhasználják a legveszélyesebb szurkolók megszégyenítésére, például azzal, hogy a helyi újságban megjelentetik a fotójukat.

Úgy véli, hogy a kluboknak a stadionok infrastruktúrájának a fejlesztésében van szerepük, és hatékony az a rendszer is, hogy a stadionnak külön biztonsági felelőse van, és mindenki - a klub, a rendőrség, a helyi segítők - szerepet vállal a meccs lebonyolításában. Bár - jegyezte meg - az esetek 45 százalékában nincs rendőr a mérkőzéseken.