Társoldalunk:

MLSZ-terv: a régió legjobbja lesz a magyar foci

2011.03.07. 14:11

A Magyar Labdarúgó Szövetség a múlt héten nyilvánosságra hozott egy tíz évre szóló stratégiai tervet, amelyben számos konkrét célkitűzést is megfogalmazott. Ha minden az MLSZ tervei szerint alakulna, Magyarország tíz éven belül a régió legeredményesebb futballnemzetévé válna, az NB I meccsein pedig több néző lenne, mint a hetvenes években.

Az MLSZ 45 oldalas stratégiai tervezete számos konkrét célt  megfogalmaz a magyar futball számára a következő tíz évre, rengeteg számot és adatot tartalmaz, ugyanakkor több olyan eleme van, amely az elmúlt évek, illetve más európai országok példái alapján szembemegy a realitásokkal. Az egyik ilyen elképzelés az NB I nézettségére vonatkozik, eszerint a bajnoki meccsek jelenlegi átlagban 2800-as nézőszámát évente ezer fővel emelve 2018-ra el kell érni a mérkőzésenként tízezer szurkolót. Hasonlóan optimista terv, hogy a következő öt világversenyből kettőn ott kell lennie a magyar válogatottnak.

"Ezt én már átéltem a szocializmusban" - reagált az [origo]-nak Csank János, a ZTE vezetőedzője a felvázolt célokra. "Volt olyan, hogy az éves tervben előírták az elvtársak, mennyi pontot kell szereznie egy csapatnak. A Vasast irányító Illovszky Rudolfnak még azt is a szemére vetették, hogy nem tervezett be vereséget, mire ő úgy válaszolt, hogy a vereséget nem kell tervezni, jön az magától. Nem rossz dolog a stratégia felállítása, és nagyon bízom Csányi úr munkájában, de én inkább a realitások talaján maradok."

Kelet-Európa záslóshajója lenne Magyarország

Az egyik legmerészebb elképzelés a klubcsapatok nemzetközi szereplésére vonatkozik. A terv szerint a következő idénytől kezdve minden szezonban legalább egy csapatnak túl kell jutnia a selejtezőkön, vagyis be kell verekednie magát a csoportkörbe a Bajnokok Ligájában vagy az Európa Ligában. Mindez nem tűnik lehetetlennek, hiszen az előző két idényben a Debrecennek sikerült teljesítenie, a távlati cél viszont az MLSZ szerint az, hogy 2015-től kezdve évente nem egy, hanem két csapat kerüljön be a csoportkörbe, és legalább az egyik jusson is túl azon, vagyis érje meg a tavaszt a nemzetközi kupákban. Figyelembe véve, hogy 1986 óta ez mindössze egyetlen csapatnak jött össze (szintén a Debrecennek az UEFA-kupa 2003-2004-es kiírásban), ez igencsak derűlátó elképzelés.

A legutóbbi öt idényt vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a sorozatos tavaszi kupaszereplés mindössze tizenegy nemzetnek adatott meg, és ezek között csak egyetlen kelet-európai volt: Oroszország. Még Ukrajna sem tudta ezt megvalósítani, nem is beszélve Csehországról vagy Romániáról: 2006 óta a cseheknek két, a románoknak pedig három kupacsapata jutott túl a csoportkörökön, míg a szerbeknek, a horvátoknak, a szlovákoknak és szlovénoknak ez egyszer sem sikerült. A táblázat azt mutatja, hogy az elmúlt öt évben melyik ország melyik sorozatban hány csapattal volt versenyben tavasszal.

2010-2011  2009-2010  2008-2009  2007-2008  2006-2007
Anglia BL (4), EL (2) BL (3), EL (3) BL (4), EL (3) BL (4), EL (3) BL (4), EL (3)
Ausztria - EL (1) - - -
Belgium EL (1) EL (3) EL (1) EL (1) EL (1)
Csehország EL (1) - - EL (1) -
Dánia BL (1) EL (1) EL (2) - -
Fehéroroszország EL (1) - - - -
Franciaország BL (2), EL (2) BL (2), EL (2) BL (1), EL (4) BL (1), EL (2) BL (2), EL (4)
Görögország EL (2) BL (1), EL (1) BL (1), EL (1) BL (1), EL (2) EL (1)
Hollandia EL (3) EL (3) EL (3) EL (1) BL (1), EL (3)
Izrael - EL (1) - - EL (3)
Lengyelország EL (1) - EL (1) - -
Németország BL (2), EL (2) BL (2), EL (4) BL (1), EL (4) BL (1), EL (5) BL (1), EL (3)
Norvégia - - - EL (2) -
Olaszország BL (3), EL (1) BL (3), EL (2) BL (3), EL (4) BL (3), EL (1) BL (3), EL (2)
Oroszország EL (4) BL (1), EL (1) EL (2) EL (2) EL (2)
Portugália EL (4) BL (1), EL (2) BL (2), EL (1) BL (1), EL (3) BL (1), EL (2)
Románia - EL (1) - - EL (2)
Spanyolország BL (3), EL (2) BL (3), EL (4) BL (4), EL (2) BL (3), EL (3) BL (3), EL (4)
Skócia EL (1) - - BL (1), EL (2) BL (1), EL (1)
Svájc EL (2) - - EL (2) -
Svédország - - - EL (1) -
Ukrajna BL (1), EL (2) EL (1) EL (3) - EL
Törökország EL (1) EL (2) EL (1) BL (1), EL (1) EL (1)


Kevés a futballista

A szövetség szerint a fejlődés egyik alapja a sportág tömegbázisának megteremtése, és az MLSZ által közzétett számok jól mutatják, hogy a regisztrált futballisták számában Magyarország elmaradása hatalmas a környező országokhoz képest.

A dokumentum szerint hazánkban jelenleg 85 ezer felnőtt férfi futballozik szervezett keretek között, regisztrált labdarúgóként, ami a népesség mindössze 0,8 százaléka. A szomszédos országokban a szövetségek adatai szerint mindenhol magasabb a regisztrált játékosok száma, még ott is, ahol a lakosság kevesebb mint a fele a magyarnak - Szlovákiában például a teljes lakosság hét százaléka regisztrált futballista. A különbség még akkor is megdöbbentő, ha figyelembe vesszük, hogy az MLSZ adatai megkülönböztetik a férfi és a női focistákat, míg a külföldi szövetségek honlapján ez nincs feltüntetve.

A magyar szövetség azt szeretné elérni, hogy 2018-ra, de legkésőbb a tízéves terv végére megduplázza a szervezett keretek között futballozók számát, vagyis 160 ezer felnőtt férfi legyen regisztrálva. Ez még mindig csak a teljes lakosság mintegy másfél százalékát jelentené, míg Csehországban, ahol a népesség közel félmillió fővel nagyobb, mint nálunk, a cseh szövetség nyilvántartása szerint 600 ezernél is többen futballoznak.

Az ország neve után a lakosság száma millió főben, a regisztrált futballisták száma, majd a kettő aránya olvasható.

Magyarország 10 014   85 000 0,8%
Horvátország   4 403 118 316 2,0%
Szerbia   9 856 122 854 1,0%
Szlovákia   5 433 428 968 7,0%
Csehország 10 515 625 552 5,0%

A tízezres átlagnézőszám az 1970-es években is ritkaság volt

A bajnoki mérkőzések nézőszámáról az MLSZ dokumentuma nem teljesen pontos adatokat közöl. A szövetség stratégiájában ez áll: "Évről évre jelentős csökkenést mutatva 2009-ben már csak alig 2800 fő volt egy NB I-es meccsen az átlagos nézőszám. A szomszédos országok mindegyikében magasabb a nézőszám! Ausztriában 9000 felett, Romániában 6000 körül, Csehországban 5000-hez közelítő, de még Szlovákiában is 3000 felett van."

A jelek szerint az MLSZ-nél a 2008-2009-es idény adatait vették figyelembe, amely egy árnyalattal sötétebb képet fest. A legutóbbi szezonban ugyanis egyrészt az élvonal átlagnézőszáma a Ferencváros visszakerülésének köszönhetően kissé emelkedett, 2920 volt, Szlovákiában viszont például csökkent (2417). Ugyanígy a többi, példaként felhozott bajnokságban is kevesebben mentek ki a mérkőzésekre: Ausztriában átlagosan 7873-an, Romániában pedig 4902-en.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Újpesti lelátó a Fradi 2009 októberi 3-ai vendégjátéka után 

Mindez persze a lényegen nem változtat: az NB I nézőszáma valóban rendkívül alacsony. A szövetség célja a stratégia szerint az, hogy 2018-ra elérje a tízezret az átlagnézőszám, márpedig erre a sokat emlegetett 1970-es években is mindössze egyszer volt példa: az 1975-76-os szezonban (10 088). Ehhez többek között az kellett, hogy a Ferencvárosnak 29 400, a Honvédnak 14 000, az Újpestnek 14 533, a Vasasnak pedig 13 567 volt az átlagnézőszáma, és a legalacsonyabb látogatottsággal rendelkező Csepel meccseire is átlagban 3547-en jártak. Arról nem is beszélve, hogy az előző idény adatait figyelembe véve jelenleg Európában mindössze tíz országban magasabb ez a szám tízezernél: Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Oroszország, Skócia, Spanyolország és Svájc.

"A nézőszám emelkedéséhez nem csupán fűtött pályák, de fűtött és fedett nézőtér is kellene" - kommentálta a célkitűzést Csank. "Továbbá fizetőképes emberek, akiknek nem a mindennapi túlélés a legfőbb gondjuk, valamint az hogy a televízióban ne sorjázzanak a magyar bajnoki közvetítések, és a jobbnál jobb külföldi meccsek. Mert amíg így lesz, addig inkább otthon maradnak a nézők. Azt pedig nem mondhatjuk nekik, hogy fekvőtámaszt kell csinálniuk, ha nem jönnek ki a tervben meghatározott létszámban."

Forrás: MTI/Kollányi Péter

Ellentmondás a szövegben

A nézőszám növeléséhez a megfelelő körülmények megteremtése elengedhetetlen, érthető, hogy az MLSZ a létesítmények fejlesztését is igyekszik kiemelni. A szövetség nemcsak a bajnoki, hanem a válogatott mérkőzéseken is több szurkolót szeretne látni, és ennek érdekében egyik fő feladataként az új Puskás Ferenc stadion felépítését tűzte ki. A dokumentum nem fejti ki ennek a részletes tervét, csupán annyit említ meg, hogy a pályainfrastruktúra fejlesztéséhez mintegy 105 milliárd forint szükséges. Ennek egy részéből, 80 milliárdból "lehetséges megvalósítani négy UEFA elvárásoknak is megfelelő kisméretű stadion rendelkezésre állását, valamint a Puskás Stadion projektjét". A szövegben egy ellentmondás is benne maradt, hiszen a maradék 25 milliárdból az MLSZ 40 milliárdot költene (huszonötöt az amatőr pályákra, tizenötöt pedig profi klubok létesítményeire fordítana). 

A cseheknek nem kell nemzeti stadion

A környező országokban korántsem tartják mindenhol szükségesnek, hogy legyen egy Puskás-stadion méretű létesítmény, amely csak a válogatott mérkőzéseinek ad otthon, és alkalmas nemzetközi kupadöntők, tornák megrendezésére is. Csehországban például egyáltalán nincsen ilyen, a szövetség többször is vidéken rendezi az A válogatott mérkőzéseit. Prágában leginkább a Sparta nemrégiben felújított stadionját, a Generali Arenát (az egykori Letnát) veszi igénybe a szövetség, amelynek kapacitása 20 854 fő. A másik jelentős prágai klub, a Slavia a közelmúltban kapott vadonatúj stadiont, a 21 ezres Synot Tip Arenát 2008 májusában adták át. Prága legnagyobb stadionját, az egykoron szpartakiádoknak is otthont adó, 56 ezres Strahovot manapság csak koncertekre használják.

Hasonló a helyzet Szlovéniában is, ahol a válogatott vagy a Maribor otthonában, a Ljudski vrtben, vagy pedig az Olimpija Ljubljana pályáján, a Stozice stadionban játszik. Utóbbit 2010 augusztusában adták át, és 16 038-an férnek el benne, míg a Ljudski vrt 12 882 férőhelyes. A horvát válogatott általában a zágrábi Maksimir stadionban játssza hazai meccseit: a létesítmény egyben a Dinamo Zagreb otthona is, utoljára 1997-ben újították fel. A stadion a város tulajdonában van, és bár a szövetség többször is tervezte a modernizálását, Zágráb önkormányzata egyszer sem járult ehhez hozzá: a polgármester, Milan Bandic legutóbb 2008 decemberében jelentette ki, hogy a stadion felújítása túlságosan drága lenne.

Forrás: AFP/Adrian Dennis
A zágrábi Maksimir stadion

A román nemzeti stadion 63 milliárd forintba került

Szlovákiában a kormányzat korábban hozzájárult ahhoz, hogy a teljesen lepusztult, jelenleg használaton kívüli Tehelné Pole stadiont (amely évtizedeken keresztül volt a válogatott otthona) teljesen újjáépítsék. A Fico-kabinet e célból 69,12 millió eurót különített el, de a kormányváltás után az új miniszterelnök, Iveta Radicová, illetve a sporttal is foglalkozó oktatásügyi minisztérium úgy döntött, hogy az összeget másra kell fordítani. Radicová elismerte, hogy az országnak szüksége lenne egy nemzeti stadionra, arra azonban jelenleg nincsen pénz. Pozsony városa így saját erőből próbálja megoldani a létesítmény felépítését, és a legfrissebb hírek szerint az új aréna nem a Téglamezőn, hanem a főváros Petrzalka (Pozsonyligetfalu) negyedében épülhet.

A szomszédos országok közül egyedül Románia az, amely nemcsak beszélt a nemzeti stadion modernizálásának fontosságáról, hanem tett is valamit ennek érdekében. A korábban ezt a célt szolgáló Lia Manoliu stadiont 2007 végén rombolták le, és rögtön meg is kezdődött az új létesítmény, a Stadionul National felépítése. A stadiont a tervek szerint hivatalosan augusztusban, egy Románia-Argentína barátságos mérkőzéssel adják át,  2012-ben pedig itt rendezik majd az Európa Liga döntőjét, vagyis gyakorlatilag a Puskás Ferenc stadionhoz hasonló létesítményről van szó. Becslések szerint a teljes építési költség 234 millió euró, ami a jelenlegi árfolyamon 63 milliárd forintot jelent.

Nagy egyetértés a magyar játékosok favorizálásában

A dokumentum szerint az MLSZ nagy hangsúlyt fektetne arra is, hogy az elkallódó magyar tehetségek megfelelő játéklehetőséghez jussanak. Ennek érdekében a szervezet a költségvetéséből azokat a klubokat támogatná jobban, amelyek meghatározott számú, Magyarországon nevelt fiatal játékost szerepeltetnek.

"Az biztos, hogy komoly változások kellenek, mert Magyarországon jelenleg hiába folyik az utánpótlásképzés, a fiatalok egyszerűen nem jelennek meg a piacon. Ha azt veszem, hogy négy akadémia működik, elvileg évente száz új játékosnak kellene érkeznie, de őket hiába keressük"  - mondta Sisa Tibor, a Kaposvár edzője, aki  korábban Eb-bronzérmet nyert az U20-as válogatottal.
 
"Valóban mérsékelni kellene a külföldi játékosok számát, de az EU-ban diszkriminációnak minősülhet, ha valaki kevesebb pénzt kap, mert nem magyarokat játszat" - tette hozzá Csank. "Gondoljunk csak a Bosman nevű úr által fémjelzett szabályra, aki egyébként már maga is bánja, hogy megtette, amit tett" - fogalmazott a korábbi szövetségi kapitány, hozzátéve, hogy Magyarország az első közt oldotta fel azt a tilalmat, mely szerint csak három külföldi szerepelhetett egy csapatban.

"Én úgy gondolom, hogy nekünk előbb szakmai szemszögből kell megfogalmazni a kívánt szabályozási hátteret, ezután jöhet az a lépés, hogy a jogi szakértők ezt egyeztetik az érvényes európai szabályozással" - reagált az [origo]-nak Csank felvetésére Mészöly Géza, az Újpest edzője.  "Azt sem szabad elfelejteni, amit a külföldi példák mutatnak, mert amikor én légiós voltam, elvárták tőlem, hogy többet nyújtsak a hazaiaknál. Ezt a szemléletet nyugodtan át lehet vennünk. Emellett fontos, hogy több eszközünk legyen a legjobbjaink marasztalásához, és ne kelljen egy Simon Krisztiánt mindössze tizenhat NB I-es meccs után elengednünk külföldre."

www.global-soccer.eu

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK