"Az ilyen meccsekért érdemes élni" - kezdődik a Real-Barca áradat

Négy felvonásos futballklasszikus veszi kezdetét szombat este tíz órakor, a futballvilág két spanyol óriásklubja, a Real Madrid és az FC Barcelona ugyanis tizenhét napon belül négyszer - a bajnokságban, a kupadöntőben és kétszer a Bajnokok Ligájában - is összecsap egymással, ami szinte példátlan széria a két csapat történetében. Legutóbb kilencvenöt éve történt hasonló, az akkori meccsdömping botrányos véget ért. A mostani sorozatnak egyebek mellett körülbelül huszonöt millió euró megszerzésének reményében vágnak neki a csapatok.

A legkisebb tétje talán éppen a szombati bajnokinak lesz, hiszen a címvédő és listavezető Barcelona nyolcpontos előnnyel vezeti a tabellát (José Mourinho már le is mondott erről az aranyról), esetleges győzelmével gyakorlatilag bebiztosítaná az újabb bajnoki címét, egyszersmind olyasmit tennének, amit eddig még sosem: zsinórban hatodszor vernék a Realt, illetve egymás után harmadszor nyernének bajnokin a legnagyobb rivális otthonában. Erre minden esélyük megvan, ugyanis Josep Guardiola vezetőedzői pályafutása során eddig mind az öt Real elleni meccsén győzelemre vezette csapatát, az összesített gólkülönbség 16-2, ami félelmetes, 3,2-es barcelonai gólátlagot jelent. Legutóbb, tavaly novemberben 5-0-ra hengereltek a katalánok, az örökmérleg azonban még mindig a Real felé billen, az eddigi 212 rangadóból kilencvénnégyet nyert meg szemben a nyolcvanhét Barca-sikerrel.

Messi Puskás rekordjára tör

A nagy mérkőzés a liga két legeredményesebb futballistájának, Cristiano Ronaldónak és Lionel Messinek a párviadaláról is szól, előbbi 28, utóbbi pedig 29 gólt szerzett már a bajnokságban. Ha Messi betalál, akkor idénybeli 49. gólját szerzi, amivel beállítja Puskás Ferenc rekordját, az Aranycsapat kapitánya az 1959/60-as idényben szerzett ennyi gólt a a Real Madrid színeiben.

Fabio Capellót, az angol válogatott szövetségi kapitányát megkérdezték, hogy Messit vagy Ronaldót látná-e szívesebben a csapatában. "Lássuk csak" - töprengett az olasz. "Cristiano tud angolul, Messi viszont futballul" - hangzott a különös nyilatkozat.

Roberto Carlos, a Madrid egykori balhátvédje másképp vélekedik. "Szerintem Ronaldo meghatározóbb játékos, mint Messi. Nem azért, mintha jobb labdarúgó lenne, csak éppen rá nagyobb szüksége van a Madridnak, mint Messire a Barcelonának" - vélekedett az Anzsi Mahacskala orosz csapatban futballozó Roberto Carlos. "Messinek jobb segítőtársai vannak, mint Ronaldónak, ezért nem hárul rá akkora teher, mint a portugálra."

Ronaldo már be van sózva

Habár Cristiano Ronaldo eddig már hatszor találkozott a Barcelonával a Manchester United és a Real Madrid játékosaként, még sohasem tudott gólt rúgni a katalánoknak, ennek ellenére optimistán nyilatkozott a Corriere dello Sportnak. "Az nem lehet, hogy a futballtörténelem legnagyobb klubja három évet végigcsináljon trófea nélkül. Valamit biztos nyerünk idén, hogy ez a bajnokság, a Bajnokok Ligája vagy a Király-kupa lesz, még nem tudom. Nem vagyok ideges, csak fel vagyok dobva. Az ilyen meccsekért érdemes élni" - lelkendezett a portugál.

Hriszto Sztojcskov, a Barcelona egykori aranylabdás bálványa sohasem titkolta mérhetetlen elfogultságát. "A bajnoki cím sorsa már régen eldőlt, teljesen mindegy, mi lesz szombaton, a Barca már mindenképpen bajnok. Egyetlen játékost sem fogadnék el a Madridból, a Barcelona minden poszton a világ legjobbjával rendelkezik" - közölte harciasan.

Ronaldo Dani Alves elől visszi el a labdát

A fogadóirodák szerint a Barcelona az esélyesebb a szombati rangadón. A Betclicnél például a katalánok győzelmére egy euróért 2,4 eurót lehet kapni, a Real Madridéra pedig 2,7-et.

Huszonöt millió euró a tét

A három hét alatt lejátszandó négy meccs pénzben kifejezett tétje a két klub számára huszonöt millió eurót, azaz hat és fél milliárd forintot is meghaladhatja.

A Király-kupa győztese egymillió eurót kap a spanyol szövetségtől, amelyik csapat bejut a Bajnokok Ligája döntőjébe, annak 5,6 milliót utal az UEFA, és ha meg is nyeri a trófeát, az további kilencmilliót jelent. Ehhez járul az úgynevezett "market pool", a televíziós bevételekből származó piaci részesedés. Ez a mostani szezonra még nem ismeretes, de azt tudjuk, hogy 2009-ben, amikor legutóbb BL-győztes volt, a Barcelona nyolcmillió eurót kapott, és akkor még nem beszéltünk a jegy-, illetve a spanyolországi tévés bevételekről.

Mindez az öt-hat százalékát teszi ki a két klub éves bevételeinek, ami már csak azért sem elhanyagolható, mert jelenleg ők ketten számítanak világ két leggazdagabb egyesületének. A lista első helyén a Real Madrid áll a 2009-2010-es idényben besöpört 438,6 millió euróval, míg a Barcelona folyószámlájára ezen idő alatt 398 millió érkezett.

Realos bírók?

Mint arról már korábban részletesen is írtunk, Spanyolországban a sportsajtó is jelentős mértékben megosztott klubszimpátia szerint, egyes újságok pedig nem mennek a szomszédba az összeesküvés-elméletekért, ha a másik csapatról van szó. A barcelonai El Mundo Deportivo statisztikusai kimutatták, hogy César Muniz Fernández, a szombati rangadó bírója tízéves élvonalbeli pályafutása során eddig tíz büntetőt ítélt a Real Madrid javára, és csak egyet a Barcelonának. A lap szerint ugyancsak árulkodó adat, hogy a most folyó bajnokságban a Real tíz, míg a Barca mindössze három tizenegyest rúghatott.

Kilencvenöt éve botrányos véget ért a Real-Barca dömping

Tizenhét napon belül még sosem játszott négy meccset a Real és a Barca, hasonló meccsdömping is csak egyszer fordult elő a történelemben, 1916 tavaszán, amikor 21 nap telt el a két csapat első és negyedik meccse között. Akkor mind a négy mérkőzést ugyanazért a trófeáért vívták, a spanyol kupa döntőjébe jutás volt a tét.

Először Barcelonában meccseltek, az Espanyol stadionjában - a Nou Campot csak 1957-ben nyitották meg -, a katalánok 2-1-re győztek, pedig 1-0-ra még a Real vezetett az akkor húszéves Santiago Bernabéu, a későbbi legendás elnök góljával. A visszavágót simán 4-1-re nyerte a Real az Athletic de Madrid stadionjában, de nem akárhogyan. A Barca kilenc emberrel kezdte a meccset, mert a szakvezetés arra várt, hogy a vasúti balesetbe keveredett két kulcsember, Massana és Vinals befusson. Nem futottak be, ezért a 15. percben Costa szállt be, a harmincadikban pedig Bru, miközben a barcelonai Baonzát megdobták egy naranccsal. Hiába nyert három góllal nyert a Madrid, akkoriban a gólkülönbség még nem számított, így jöhetett a harmadik összecsapás, amely nem akármilyen fordulatokat tartogatott: 4-4-gyel ért véget a rendes játékidő, 6-6-tal a hosszabbítás. Bernabéu és Paulino Alcántara, a Barcelona 19 éves zsenije három-három gólt rúgott, José Ángel Berraondo, a gyalázatosan bíráskodó játékvezető három büntetőt ítélt a Madridnak, de ezekből kettőt kivédett Lluís Bru - az egyiket a fejével!

Akárhogy is, jöhetett a negyedik csata, harmadszor is Madridban. Megint Berraonda fújta a sípot, a vendégeknél már ez kiverte a biztosítékot, hát még az, hogy kiderült, a Madrid egyik játékosának, Zabalának a Real Unionhoz szólt az igazolása. A korabeli források szerint Bernabéu lesről egyenlített 1-1-re, majd 2-1-es vendégvezetés után Alcántara gólját - amellyel már 3-1-re mentek volna a vendégek - les címén nem adta meg a bíró. Megint jött a hosszabbítás, amelyet Aranguren lesgólja döntött el a hazaiak javára. Ezt már nem bírták cérnával a látogatók, és bár még néhány perc hátra volt a hosszabbításból, Santiago Massana csapatkapitány vezérletével levonultak a pályáról.

A döntőt 4-0-ra nyerte az Athletic Bilbao a Real Madrid ellen.

Felturbózott Real Madrid, foghíjas Barcelona - taktikai húzások az első klasszikus előtt