"Kockáztattam az életemet a futball tisztaságáért" - interjú Declan Hill-lel, a bundázás doktorával

Declan Hill az oxfordi egyetemen a profi futballban tapasztalható manipulált mérkőzések kutatásával szerzett doktori címet. The Fix című, idén magyarul is megjelenő bestseller könyvének a hatására az UEFA bevezette a korrupcióellenes egységet, több európai futballszövetség pedig nyomozást indított a csalások megelőzése érdekében. Hill az [origo]-nak elmondta, hogyan lehet egy meccset befolyásolni, és arról is beszélt, hogy Ázsiában mindenki tudja: a mérkőzések többsége manipulált, az ottani maffia pedig megjelent Európában is.

- A kutatásai alapján mit gondol, milyen gyakori a bunda ma a labdarúgásban?
- Egyes bajnokságokban nagyon elterjedt, Lengyelországban például egy vezető kormányzati tisztségviselő arról számolt be, hogy az ottani mérkőzéseknek több mint a hetven százalékát manipulálják. Mindez a Bajnokok Ligája-selejtezők korai szakaszában is gyakori, azokat a szegény csapatokat könnyű megvesztegetni, amelyeknek semmi esélyük nincsen a végső győzelemre, de még a csoportkörbe jutásra sem. Ezek a klubok fogadási csalással próbálnak többletbevételhez jutni. A szezon vége felé nagyon sok országban gyakori a meccsek adás-vétele, főleg a kiesés ellen, illetve a feljutásért küzdő csapatoknál. Mindez komoly probléma Olaszországban és Portugáliában, de idén azt vettem észre, hogy az írországi fogadóirodák a bajnokság hajrájában nem teszik fel a tétlapjaikra az északír meccseket, mivel úgy érzik, hogy néhány csapat lefixált mérkőzéseket játszik. Azért fontos megjegyezni, hogy a legtöbb futballmérkőzést még tiszta körülmények között játsszák le, és a sportolók, illetve a sportban dolgozó emberek többsége továbbra is érintetlen szereplőnek számít. Az ő érdekükben is fontos, hogy a korrupciót gyökerestül kiirtsuk a sportból.

- Mit tud azokról a magyar mérkőzésekről, amelyeket gyanúsnak talált a bochumi ügyészség?
- Mindegyik bajnokságban fennáll a veszélye annak, hogy a bűnözők megpróbálják manipulálni a mérkőzéseket. Tavaly Bangkokban egy fogadóiroda vezetőjével beszéltem, aki szerint a csalások új típusa, amikor egyes európai focicsapatok azért bundáznak, hogy az így nyert pénzzel fedezzék a klub költségeit.

- Hogyan zajlik egy megvesztegetés?
- Két típusa van a fogadási csalásoknak. Az első, amikor két klub megegyezik a végeredményről, ez már nagyon régóta ismert. A másik szintén régi, amikor a fogadóirodák is bekerülnek a képbe. De van egy új jelenség, amely szörnyű fenyegetést jelent a sport számára, ez a szerencsejáték és a bundázás világméretű elterjedése. Ázsiában a bundázásra szakosodott bűnözők már teljesen tönkretették a bajnokságokat. Kínában, Malajziában és más országokban is annyi mérkőzést lezsíroztak, hogy az már nevetséges, szégyenletesen rossz vicc. Erről mindenki tud, ezért a drukkerek elkezdtek érdeklődni az európai labdarúgás iránt, már a magyar csapatok eredményeit is követik, és fogadnak is a magyar meccsekre. Az ázsiai bajnokságokat egyszer már leromboló csalók felvették a kapcsolatot az európaiakkal, összefogtak, és együtt manipulálják a meccseket Európában. The Fix című könyvemben erről részletesen írok, előtte soha, senki nem foglalkozott ezzel, nem is próbálta meg az ügyet felgöngyölíteni, és nem magyarázta el a probléma lényegét. Hosszú és roppant bonyolult kutatómunkát végeztem azért, hogy ezeket le tudjam írni. Sikerült lelepleznem az alapvető bundázási struktúra lényegét, a fogadóirodáknál dolgozó, beépült embereket is megismertem.

- Az egyik weboldalának a címe: "Hogyan lehet lefixálni egy focimeccset". Hogyan?
- Képzelje el, hogy a megvesztegető a pók egy háló közepén. A háló egyik fele beleér a sportba, ezért a központi figurának kapcsolatba kell kerülnie játékosokkal, edzőkkel, bírókkal. Ezt a legkönnyebben egy futár közreműködésével hajthatja végre, aki a kapcsolatot tartja a megvesztegető és a játékosok között. Futárnak tökéletesen megfelel egy olyan exfutballista, akiből nem lett edző (vagy edző lett, de nincsen eléggé megfizetve), és több pénzre van szüksége. Ha elismert futballistának számít az öltözőben, és a fiatal játékosok még emlékeznek és felnéznek rá, akkor arra gondolhatnak: "Ha ez a híres játékos azt mondja, hogy 'oké', akkor tényleg nem lehet semmi gond, csináljuk a dolgot, minden rendben lesz."

- Hogyan fest a háló másik fele?
- A másik része a szerencsejáték-piac manipulásáról szól, és mindezt legalább olyan bonyolult véghezvinni, mint a már említett módszert. Olyan ez, mintha a tőzsdén bennfentes tipp alapján kereskednél. Nem könnyű a fogadóirodáknál úgy fogadni, ha valaki állandóan nyer, mert ezt nem nézik jó szemmel, még akkor sem, ha történetesen egy hétköznapi, egyszerűen csak szerencsés vagy ügyes játékos nyerési sorozatáról van szó. A bukmékerek imádják a veszteseket, gyűlölik a nyerteseket, a lefixált meccsekre fogadók pedig egyértelműen győztesnek számítanak, hiszen általában garantált eredményre tesznek pénzt. Éppen ezért el kell titkolniuk, hogy tuti meccsre fogadnak. Ehhez használják fel az úgynevezett "szakállasokat", akik úgy tesznek, mintha hétköznapi fogadók lennének. Pedig ez nem igaz, mert a megvesztegetőknek dolgoznak, az ő tétjeiket teszik meg.

- Ez ellen tudnak bármit tenni a fogadóirodák?
- A szakállasok és a megvesztegetők pengeélen táncolnak Európában. A piac viszonylag kicsi, és olyan országokban, mint Németország, Franciaország és Hollandia csak a kormány által működtetett sportfogadó-irodákon keresztül lehet a téteket megtenni. Ezeket az országokat így ki kell kerülni, ezért kedvelt offshore célpont Anglia, de a bukmékerek ott is alaposan megvizsgálják a fogadásokat.

- Ázsiában mennyire súlyos a helyzet?
- A szerencsejátékok piaca óriási, nagyobb, mint Las Vegas és az európai irodák együttvéve. Hatalmas, és nagyrészt illegális. Úgy működik, mint az Egyesült Államokban a betiltott alkohol, amelyhez csak bűnözőkön keresztül lehetett hozzájutni. Ha valaki fogadni akar Ázsiában, akkor ott is csak az illegális út járható.

- Milyen futballmeccsek a legnépszerűbbek?
- Minél alacsonyabb osztályról van szó, annál könnyebb a csaló dolga. Minél kevesebb embernek kell fizetni, annál könnyebben megy a megvesztegetés. Bár az is igaz, hogy bizonyos szempontból egyszerűbb manipulálni egy nagy meccset. A Real Madrid mérkőzésén biztosan magas tétek forognak, és a madridiakat biztosan nem próbálnák megkörnyékezni a megvesztegetők, akik sokkal könnyebben elérhetik a céljukat, ha az ellenfelet, a kisebb csapatot keresik meg, és arra biztatják, hogy - tegyük fel - nagy gólkülönbséggel kapjon ki. Ezekre a meccsekre - mivel a Real Madridról van szó - sok pénzt tesznek a fogadók, ezért sokkal nehezebb kimutatni, hogy lefixált mérkőzést látunk-e, vagy nem.

- Mit tehetnek a szerencsejátékkal foglalkozó cégek a bundaügyek megakadályozására?
- A FIFA fogadási csalásokat előrejelző rendszere és a fogadóirodák nagyon sok problémával szembesülnek, mert nagy meccseken egyszerűen lehetetlen kimutatni, ha valamelyik kimenetelre többen fogadnak, ehhez túl sok pénz forog az ilyen eseményeken. Amire valójában szükség lenne minden európai ligában: létre kell hozni egy volt rendőrökből álló korrupcióellenes egységet, amely képes lenne az információk és a bizonyítékok begyűjtésére, majd ezeket a hatóságoknak átadná. Mindez félelmet kelthet a csalókban. Ha viszont csak kívülről szemlélik a szerencsejáték-piacot, az olyan, mintha a tőzsdei árfolyamváltozásokat azzal a céllal figyelnénk, hátha észrevesszük a bennfentes kereskedést. Azt így is észre lehet venni, hogy létezik a probléma, de megoldani nem.

- Mit gondol a FIFA és az UEFA szerepéről?
- A könyvem megjelenése után teljesen eltérő reakciók érkeztek hozzám a két futballszervezettől. Az UEFA-é remek volt. A francia kiadó elküldött egy példányt Michel Platini elnöknek, csatoltunk egy levelet is mellé, amelyben azt írtuk: "Segíteni szeretnénk. Ez a könyv nem szenzációhajhász, hanem a sok esetben veszélyes nyomozások során kiderített tényekre épül. Kérjük, tudassa velünk, hogyan segíthetünk!"

- Tudatta?
- Három héttel később az UEFA bevezetett valamit, amit a könyvemben és a médiainterjúimban javasoltam. Ez - mint korábban már említettem - egy teljesen független, jól informált korrupcióellenes egység, amely hatékonyan segíti a megvesztegetések elleni harcot a sportban. Két héttel később az UEFA végrehajtói Genfbe hívtak, ahol ennek a korrupcióellenes egységnek az optimális összetételéről tárgyaltunk. Nem akarom azt mondani, hogy ez a szervezet kizárólag a könyvben megjelentek hatására jött létre, de abban biztos vagyok, hogy volt köze hozzá.

- A FIFA-nál is hasonló fogadtatásban részesült?
- A FIFA válasza nevetséges volt. Máig azt hiszik a nemzetközi fociszervezetnél, hogy a sajtó segítségével megoldható a probléma, konkrét lépéseket pedig egyáltalán nem tesznek. Az "Early-Warning System", azaz időben figyelmeztető rendszer jó egy első lépésnek, de összességében inkább viccnek nevezném. A világbajnokságok meccseire túl sok pénzzel fogadnak ahhoz, hogy ilyen könnyen meghatározható legyen az esetleges manipuláció. Az UEFA reakciója viszont kiváló volt, Platini hatalmas erkölcsi bátorságról és egységre való törekvésről tett tanúbizonyságot a korrupció elleni harcban.

- A Winnipeg Free Press újságírója, Nick Martin azt írja, hogy "lehet, hogy amit Hill mond, igaz. Rendületlenül hisz abban, amit mond, de sok mindent nem tud alátámasztani. Sok sárral dobálózik, hátha abból valamennyi megtapad". Mit gondol erről?
- Nick Martin egy idióta. Kétféle sportújságíró létezik. Az egyik a számítógépe mögött ül, bámulja a televíziót, és semmit nem tesz a sport érdekében. A másik, aki a célja elérése érdekében elmegy a maffiához, titkos felvételeket készít, az élete kockáztatásával kiad egy 380 oldalas könyvet, amely saját nyomozásain, bírósági magnófelvételeken, 220 futballistával készített interjún, sportvezetőkkel - beleértve Sepp Blatter FIFA-elnököt -, játékvezetőkkel, edzőkkel, fogadókkal, bukmékerekkel, rendőrökkel, ügyészekkel és magukkal a vesztegetőkkel folytatott beszélgetéseken alapszik. A könyv hatására az UEFA és számos európai futballszövetség is nyomozásokat tudott elindítani. A bochumi ügyészség és a többi rendőrségi nyomozás is azért kezdődhetett meg, mert a könyvből világosan kiderül, hogy ami benne van, az ellenőrzött, és igaz. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság is konzultálni szeretne velem.

- Szereti még a labdarúgást? Hisz a teljes megtisztulásban?
- A német rendőrségnek köszönhetően ismét elkezdtem hinni benne. Nem így éreztem, amikor az interjúkat készítettem, amikor a saját fülemmel hallottam, amit hallottam, amikor láttam egy bundameccset, amelynek a megakadályozásáért semmit nem tettek a hatóságok. Akkor sokkal nehezebb volt hinni. De én továbbra is imádom a sportot, és kockáztattam az életemet a futball tisztaságáért. Az én célom az, hogy megóvjam a labdarúgást.