Társoldalunk:

Hatalmas lyuk tátong a magyar foci utánpótlásában

2011.06.23. 19:30

Ötévnyi kimaradás van a magyar utánpótlásban Koman Vladimirék korosztálya mögött az [origo] által megkérdezett labdarúgóedzők szerint. Júniusban a magyar U19-es válogatott nem tudott kijutni az Európa-bajnokságra, az U21-esek nem élték túl a csoportkört Toulonban, az U17-esek pedig már tavasszal kiszálltak az Eb-részvételért zajló küzdelemből. Bár egyre több az akadémia, a magyar bajnokságok már nem tudják befogadni az onnan kikerült fiatalokat, Both József úgy véli, idővel mindez a nagyválogatottra is komoly hatással lehet.

"Hosszú, sajnálatos folyamat eredménye, hogy ott tart jelenleg a magyar utánpótlás, ahol tart. Az 1989-es születésűek a csúcson voltak, amikor 2006-ban kijutottak az U17-es csehországi Eb-re, később U19-ben is elérték ezt a bravúrt, majd az U20-as világbajnokságon is kitűnően szerepeltek, de mögöttük öt év kimaradt" - sommázta a helyzetet az [origo]-nak Both József, a harmadszor is elindított Bozsik-program szakmai igazgatója, aki a Németh Krisztián és Koman Vladimir nevével fémjelzett korosztály szövetségi edzője volt az U17-es válogatottnál.

Both szerint a nyolcvankilencesek útját egyengető rendszer felbomlott, ezután nem tudtak kitermelődni azok a korosztályok, amelyek egymásra épülve tudták volna hozni az eredményeket. "Az elmúlt öt évben nem volt szakmai folytonosság" - jegyezte meg a szakember, utalva arra, hogy a Bozsik-programot 2006-ban, második alkalommal is megszüntették, míg az MTK példáját követő akadémiák csak később nyíltak meg.

Németh Krisztiánék generációja az U19-es Eb-n Sisa Tiborral, az egyiptomi világbajnokságon pedig már Egervári Sándorral szerepelt, utóbbi később a magyar válogatott szövetségi kapitánya lett, és Koman Vladimir már beépítette a felnőttcsapatba, amelyben a legutóbbi két mérkőzésen Németh is szerepet kapott. A többi U20-as vb-bronzérmes a koránál fogva még bizonyíthat ősztől az U21-es Eb-selejtezőkön Olaszország, Törökország, Írország és Liechtenstein ellen. A touloni főpróba felemásra sikerült, Kína sima legyőzése után, Mexikó ellen lehangoló játékot nyújtott Róth Antal csapata, amely az utolsó csoportmeccsén sokáig győzelemre állt a házigazda franciák ellen, ám végül egy, a lefújás előtti pillanatokban kapott gól miatt nem sikerült továbbjutnia.

A két év múlva U21-ben szereplő korosztály az U19-es Eb-selejtezők elitkörében harmadik lett a törökországi csoportban, vagyis nem jutott ki a kontinensbajnokságra. Szepessy László csapata két súlyos vereségbe is beleszaladt, Németországtól 3-0-ra, Törökországtól 6-1-re kapott ki, az utóbbi meccsen három magyart is kiállítottak. "Tanulnunk kell ebből a meccsből, a hibáinkból, le kell vonni a tanulságokat, elsősorban azt, hogy a nemzetközi élfutball egészen más, mint amihez a játékosok hozzászoktak" - mondta a mérkőzés után a szövetségi edző a Magyar Labdarúgó Szövetség honlapjának.

Az U17-es korosztálynak sem sikerült az idén kijutnia a korosztályos Eb-re, pedig Magyarországon rendezték a selejtező utolsó körét. A Bene Ferenc szövetségi edző vezette csapat végül Románia és Oroszország mögött a harmadik helyen zárt a csoportban, csupán Izlandot előzte meg. 

Az akadémiákról kikerülőknek már nincs helyük

Simon Attila, a szombathelyi Illés Akadémia szakmai igazgatója szerint ugyanakkor a magyar utánpótlás már elkezdte pótolni a korábbi mulasztásait. "Ismerve az akadémiák előtti időszak szervezetlenségét, minőségben sokkal jobb munka zajlik napjainkban a magyar utánpótlásban. A korosztályos válogatottjaink mostanában elért eredményei talán ellentmondanak ennek, de tudni kell, hogy az akadémiai rendszernek kifutási ideje van. Türelemmel kell lenni, két-három év, és már nem az elitkörig jutnak majd a csapatok. A mostani U15-ös korosztály az, amely az 1989-es születésűekhez hasonló eredményeket érhet el, és az utánuk jövők rendre Eb-döntős szereplésre esélyesek lesznek" - mondta az [origo]-nak.

Forrás: AFP

A szakemberek szerint éveket kell majd várni a Németh Krisztiánék eredményeihez mérhető utánpótlássikerekre 

Az akadémiai képzést az MTK honosította meg Magyarországon, az Agárdon 2001 óta működő Sándor Károly Akadémia eleinte ontotta a tehetségeket, az 1984-es születésűek közül Kanta József, Balogh Béla és Rodenbücher István, az 1989-esek közül Németh Krisztián is pillanatok alatt a Hungária körúti klub kezdőcsapatában találta magát.

A folyamat látszólag lelassult, ugyan továbbra is kerültek ki játékosok az akadémiáról, de nem tudnak berobbanni az NB I-be, ráadásul az MTK az idén kiesett a Monicomp Ligából. "A szakemberek előre megjósolták, hogy az MTK-nak gondjai lesznek" - magyarázta Simon. "A klubnak az lett a problémája, hogy egy idő után nem tudták biztosítani a játékosok folyamatos fejlődését, mert összetorlódtak az évfolyamok. Az agárdi akadémia évente három-négy jó focistát termelt ki, de volt olyan korosztály, hogy tízet is. Kanta József vagy Németh Krisztián az akadémia után az MTK kezdőcsapatába került, de az évek múlásával már nem fért be mindenki a keretbe, így az NB II-es klubok csaptak le rájuk. Azonban a másodosztályú csapatok sem tudnak minden tehetségnek helyet szorítani, így a labdarúgók - köztük több utánpótlás-válogatott - csapat nélkül maradnak az akadémia után, motiválatlanná válnak, és elkallódnak. Az MTK kerete az elmúlt években nem nagyon változott, Tischler Patrikon és Eppel Mártonon kívül kevesen fértek be rendszeresen a kezdőbe, így nem voltak riválisok, akik jobb teljesítményre késztessék Kantáékat".

Both József szerint az eredménykényszer is közrejátszik abban, hogy az akadémiákról kikerülő tehetségek nem kapnak szerepet a klubokban, és így megrekednek a fejlődésben. "Ezeket a gyerekeket nem merik az edzők, nemhogy a kezdőbe, de még a keretbe se tenni. A profi futballban eredménykényszer van, Magyarországra pedig ez hatványozottan igaz, még az utánpótlásban is."

Forrás: Sandorkaroly.hu

Az agárdi Sándor Károly Akadémia

A fentiek ellenére napjainkban már szinte minden magyar profi klubnak van saját akadémiája, így a szülők a saját régiójukban is találnak futballiskolát a gyerekük számára. Simon Attila szerint minden akadémia számára az MTK volt a modell, de mindenhol próbálják egyedivé tenni a viszonyokat. "Minden szakmai igazgató a saját habitusa szerint próbálta alakítani az akadémiája stílusát. Szombathelyen azzal változtattunk, hogy egy koedukált iskolába olvadtunk be, egy meglévő közösségbe, amely jó hatással van a gyerekekre. Egy másik különbség a többiekhez képest, hogy nem lehet minden hétvégén hazamenni, mivel az ország egyik végében vagyunk."

Both József szerint akkor tudja egy akadémia kihozni a maximumot a labdarúgóiból, ha megtalálja az egyensúlyt a foci és a tanulás között. "A fiatalok reggel hétkor kelnek és este tízkor esnek be az ágyba. A sport és az oktatás egészséges arányát kell megtalálni, hogy ne legyenek kifacsarva." 

Forrás: AFP/Valery Hache

Futács Márkó az NB I helyett fiatalon külföldre igazolt

Nem ritka, hogy a labdarúgók úgy igazolnak külföldre az akadémiákról, hogy egyszer sem léptek pályára a magyar bajnokságban. Legtöbbször ezek a játékosok csekély nemzetközi tapasztalattal, de komoly meccshiánnyal térnek haza, hogy újrakezdjék pályafutásuk építését. "Nem támogatom, hogy a fiatalok az akadémiákról külföldre igazoljanak. Idehaza nagy változások lesznek, óriási jövőt jósolok a Bozsik-programnak, 340 szakember járja majd az országot, hogy akár a legkisebb falvakból is kiemeljék a tehetségeket. A legjobbak pedig Telkiben játszhatják be magukat a korosztályos válogatottakba" - mondta Both József a Bozsik-programról, amely keretein belül júniusban már volt válogató Telkiben, ahol az U13-as és U14-es korosztályból érkező gyerekek között több tehetség is feltűnt.

Gondozásukra már csak azért is nagy szükség van, mert a fentebb említett ötéves kimaradás Both szerint a magyar felnőttválogatottra is komoly hatással lehet. "Napi kapcsolatban vagyok Egervári Sándor szövetségi kapitánnyal. Mondtam már neki, hogy el vagyok keseredve, hogy a korosztályos válogatottak milyen színvonalon vannak. Szerencsés esetben két-három játékos beépülhet korosztályonként a felnőttválogatottba, de könnyen lehet, hogy semmilyen eredményt sem érünk el velük."

Akiktől a sikereket várják

Simon Attila és Both József is a jelenlegi U15-ös válogatottat alkotó fiatalokat említette, mint a jövő nagy magyar tehetségeit, akik nemrégiben megnyerték a többnyire az olasz utánpótlásbázisok csapatait felvonultató, alpignanói tornát.  

"A cél az volt, hogy a játékosok olyan viadalon ismerkedjenek meg a labdarúgás szépségeivel, amelyen klasszikus tornarendszerben zajlanak a mérkőzések" - értékelte az alpignanói tornagyőzelmet Hegedűs Gábor szövetségi edző az MLSZ honlapjának. "Teljesen új oldalukról ismertük meg a játékosokat, akiken végig látszott a motiváltság, és meccsről meccsre javult a teljesítményük. Bemutatót kaptunk az olasz futballból, és szerb riválissal is mérkőztünk, a jövőben is az ilyen jellegű mérkőzéseket szeretnénk előtérbe helyezni, hogy a következő egy évben, az Eb-re való felkészülés során tovább fejlődhessünk."

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK