Berúgás, lesvonal, zöld lap - szinte lehetetlen változtatni a foci szabályain

Vágólapra másolva!

A 2022-es katari vb szervezői a nagy hőség miatt felvetették, hogy két félidő helyett három harmadra bontva játszák le a mérkőzéseket. A FIFA cáfolta, hogy ilyen újításra készülne, de a focitörténet tele van extrém szabálymódosításokkal, amelyek közül néhányat ki is próbáltak a gyakorlatban. A berúgást Magyarországon tesztelték, a Collinának is tetsző zöld lap hamar elbukott, de a megnagyobbított kapuból és a lesvonalból sem lett semmi.

Amióta eldőlt, hogy a 2022-es labdarúgó-világbajnokságot Katarban rendezik, rengeteg találgatás jelent meg arról, hogy a szokatlan helyszín milyen hatással lehet a sportágra. Felmerült a lehetőség, hogy a nagy hőség miatt nem a megszokott időpontban, hanem télen rendeznék a tornát, de a FIFA ezt határozottan elutasította. Nemrégiben pedig a katari stadionok hűtésének tervezésével foglalkozó cég, az Arup Associates egyik igazgatója, Michael Beavon árulta el egy konferencián, hogy a nemzetközi szövetség azt tervezi: amennyiben nem sikerül tartósan 32 Celsius-fok alá csökkenteni a hőmérsékletet, akkor a mérkőzéseket nem kétszer 45, hanem háromszor 30 perces felosztásban játszanák.

Szabályváltoztatás csak szabályosan

A sajtó felkapta a hírt, amely hatalmas felzúdulást keltett, noha a FIFA szinte azonnal jelezte, hogy a fenti ötletnek még csak a lehetősége sem merült fel. A nemzetközi szövetség szóvivője kijelentette: "Egy ilyen változtatás azt jelentené, hogy át kell írni a sportág szabályait, márpedig ennek megvan a pontos menetrendje. Első körben az erre hivatott szervezetnek kellene elemeznie és jóváhagynia a tervet."

Ez a szervezet nem más, mint az International Football Association Board (IFAB), amelyet Egyesült Királyság négy szövetsége hozott létre még 1886-ban, hogy egységesítsék a labdarúgás szabályrendszerét. Az IFAB-ban 1953 óta a FIFA-nak is négy képviselője van, a döntéshez háromnegyedes többségre van szükség.

A FIFA akarata ellenére így már nem lehet szabályt módosítani, ugyanakkor a sportág nemzetközi szervezete is csak úgy viheti keresztül az akaratát, ha legalább két brit tagszövetséget sikerül meggyőznie erről. Az International Board minden évben kétszer ülésezik, amelyek közül az első összejövetel szól az esetleges szabályváltozásokról. Az évi rendszeres gyűlés előtt a tagoknak be kell nyújtaniuk, hogy milyen szabálymódosítási elképzeléseket szeretnének a testület elé vinni. Az IFAB tehet arról, hogy a labdarúgás az egyik legkonzervatívabb sportág: a szabályok egységes lefektetése óta, több mint száz éve csak néhány változtatás történt. Az is jelentős részben múlik az IFAB ellenállásán, hogy a videobíró bevezetése időről időre elbukik.

Nem kellett a zöld lap

Olyan javaslatokat is elvetettek azonban, amelyek valószínűleg rosszat tettek volna a sportágnak. Az 1990-es évek közepén például komolyan felmerült, hogy a több gól érdekében megnöveljék a kapuk méretét. Sepp Blatter 1996-ban a német Sternnek nyilatkozva fejtette ki, hogy miként is képzeli el mindezt: "Alapvetően arról lenne szó, hogy a kapu szélességét a labda átmérőjének kétszeresével, azaz mintegy ötven centivel, a kapu magasságát pedig egy labdányival, vagyis körülbelül 25 centivel növelnénk meg." A tervezet el is jutott az IFAB elé, de a szervezet azonnal elvetette, még a tesztelés sem merült fel.

Collina támogatta a zöld lapot, az IFAB nem

Hasonlóan járt az írek 2009-es javaslata is, mely szerint bevezették volna a meghatározott ideig tartó kiállítást. Mindez azt jelentette volna, hogy a pályáról leküldött futballista egy bizonyos idő (az ötlet szerint tíz perc) után folytathassa a játékot. Az írek a rögbit hozták fel példának, ahol a hasonló szabály tökéletesen működik, és állítólag az egykori legendás olasz bíró, Pierluigi Collina is támogatta az elképzelést, amelyet ő zöld lapként emlegetett. Az IFAB hallani sem akart az angolul sin-binnek nevezett ötletről.

Magyarországon tesztelték a berúgást

Két éve a FIFA felvetésére mondott nemet a Board, mely a negyedórás szünetet húszpercesre nyújtotta volna. Egy másik, valamivel jelentősebb szabálymódosítás lehetőségét ugyan nem utasították el kategorikusan, ám további vizsgálatot tartottak szükségesnek: a skót szövetség azt kérte, hogy hosszabbítás esetén még egyet - azaz összesen négyet - cserélhessenek a csapatok. Két év eltelt, de semmi fejlemény nincs az ügyben.

Más ötletek egészen a kipróbálásig jutottak, de csak hogy a gyakorlatban derüljön ki: nem működnek. Ezek egyike a berúgás, azaz, hogy a pályára a bedobás mellett lábbal is vissza lehessen juttatni a labdát. A kilencvenes években Magyarországon, az egyik Szuperkupa-döntőn tesztelték az elképzelést, valamint az 1993-as U17-es vébén, míg Angliában az egyik amatőr bajnokság teljes 1993-94-es idényét így bonyolították le.

Ferencváros - Kispest kupadöntő, berúgás 2:37-nél

A kívánt hatás elmaradt. Az ötletet elvetették, miután 1996-ban a Task Force 2000 nevű, a labdarúgás lehetséges jövőjével foglalkozó bizottság, amelynek Johan Cruyff és Franz Beckenbauer is a tagja volt, kijelentette: a berúgás nem használna a sportágnak.

A lesvonal rövid története

A foci történetében a lesszabály változott a legtöbbet, de sokan még mindig rendkívül elégedetlenek vele, mondván, akadályozza a gólerős játékot. A les megszüntetését az IFAB sosem engedné, viszont az 1970-es években kipróbálta, hogy mi lenne, ha lenne egy lesvonal a pályán, és a szabály csak ezen belül érne. Az 1968-ban indult észak-amerikai profi bajnokságban, a NASL-ban ezt a vonalat a kaputól 35 yardra, körülbelül 32 méterre húzták meg, Skóciában pedig 1973-ban a ligakupában a tizenhatos vonalát hosszabbították meg az alapvonalakig, vagyis a játékosok kaputól 16 méternél távolabb nem állhattak lesen.

A végső szót a lesvonal ügyében a ligakupa döntőjét követően akarták kimondani. A Dundee és a Celtic összecsapására a FIFA akkori elnöke, Sir Stanley Rous is kilátogatott. A Celtic az elődöntőben a Rangerst verte ki, és egyik gólja az eredeti szabályok szerint les lett volna - nem csoda, hogy az ellenfél trénere, Willie Waddell vehemensen ellenezte az ötletet, mondván, az romba döntené a sportágat, mivel mindenki csak átívelné a labdát a középpályán az elöl álló csatárok felé.

Skót kupadöntő, 1973

A kupadöntő a zord időjárás miatt majdnem elmaradt, a stadionban alig voltak drukkerek, sokak szerint csak azért játszották le, mert Rous is ott volt a lelátón. Végül a Dundee nyert egy hosszabbításban szerzett góllal (a rossz minőségű felvételen a lesvonalat is lehet látni), a skót szövetség pedig a meccs után azt kérte az IFAB-tól hogy tovább folytathassa a kísérletezést. A teszt még egy évig tartott, de 1975-ben a Board úgy döntött, ennyi elég volt, a lesvonal lekerült a napirendről.

www.global-soccer.eu