Társoldalunk:

Fejlesztik, de elszigetelik a fociakadémiák a fiatalokat

2011.10.19. 15:50

Kifakadt a magyar fociakadémiákra az FTC korábbi legendás labdarúgója, Keller József. A kezdetben sikertörténetként elkönyvelt bentlakásos focisulik megítélése egyre vegyesebb: több szakember szerint eljárt az idő a módszer felett, ráadásul itthon túlságosan vaskalapos módszerekkel folyik a képzés, mások szerint a magyar intézmények bizonyos tekintetben még jobbak is a nyugatiaknál, és csak így verhet gyökeret a magyar társadalomban a foci.

"Külföldön most szűnnek meg az akadémiák, itt most gyarapodik a létszámuk, tízéves késésben vagyunk" - jelentette ki nemrég Keller József a Sport TV egyik műsorában, amikor arról beszélt, hogy az FTC-nél - ellentétben több hazai klubbal - miért nem alapítanak futballakadémiát.

A Fradi utánpótlásában dolgozó korábbi balhátvéd az [origo]-nak az akadémiák szerinte legfőbb problémáját is kifejtette. "Amikor Gyulán, a Grosics Gyula Akadémián dolgoztam, nagyon érződött a gyerekeken, hogy háromhetes ciklusokat teljesítenek távol az otthonuktól. Teljesen el vannak szigetelve, nem találkoznak lányokkal, nem élik a fiatalok életét. Tapasztalataim szerint ez törést okoz náluk, amikor kikerülnek, mert ekkor szembesülnek a valódi élettel. Az lenne az igazi, ha este hazajárnának, vagy legalább koedukált kollégiumban laknának, és normál iskolába járhatnának, mert a család és a suli hatásai kellenek nekik."

"Napellenzős a rendszer"

Keller szerint ennek a törésnek döntő hatása van a játékosok profi pályafutására is. "Ilyen szintű képzés után természetesen azt várnánk, hogy a fiatalok az NB I-ben helyt kapjanak, de nem azt látjuk. Egy-két kivételtől eltekintve az alacsonyabb osztályokba kerülnek, vagy elkallódnak a tehetségek. Ebben szerintem nagy szerepe van annak, hogy az akadémiáról kikerülve nehezen vagy egyáltalán nem tudnak beilleszkedni az új közegbe. Elismerem, hogy a vidéki focisták esetében kell a bentlakás, de nekem az a tapasztalatom, hogy ez a túlzottan szigorú, vaskalapos, napellenzős rendszer, ami az akadémiákat jellemzi, nem tesz jót a gyerekek fejlődésének, akiket nem csak a labdarúgásra, hanem az életre is kellene nevelni."

Az [origo]-nak korábban Sallói István is úgy fogalmazott, hogy "Nyugaton a bentlakásos akadémiákat már elavultnak tartják, mondván, a bezártság nem hasznos", a gyerekek a kollégiumok helyett közeli családoknál laknak. Véleményét megalapozhatja, hogy például a Manchester City tervezett akadémiáján négyszáz játékost foglalkoztatnak majd, ám ebből csak negyven lakik majd a helyszínen. Hasonló törekvések Magyarországon is vannak, ahogy arról az Illés Akadémiát irányító Simon Attila is beszámolt az [origo]-nak, Szombathelyen a diákokat koedukált iskolába járatják, mert "a meglévő közösség jó hatással van a gyerekekre".

Ami másnak vaskalapos, Tamási szerint veszélyektől véd

Az itthon legkorábban létrejött agárdi akadémiánál viszont máshogy közelítik meg a kérdést. "A mai világban a 14 éves kortól kezdve éri a legtöbb olyan veszélyes inger a fiatalokat, ami könnyen eltérítheti őket" - állítja az immár tíz éve bentlakásos rendszerrel és külön iskolával működő Sándor Károly Akadémiát irányító Tamási Zsolt. "Nem tudom, miért sajnálják, ha éppen ebben az időszakban segítjük a gyereket ezzel a rendszerrel, hogy a helyes úton maradjon."

Forrás: MTI/Illyés Tibor
Tamási Zsolt az agárdi akadémia edzőtermében

Az igazgató szerint a kevés akadémiának az egész ország területéről kell toboroznia, így a játékosokat szükségszerűen kollégiumi rendszerben kell elhelyezni. "Angliában valóban elterjedt módszer, hogy családoknál laknak a focisták, de nálunk ennek nincs hagyománya, ahogy például Ausztriában vagy más országokban sem, így nem vagyunk egyedül a bentlakásos rendszerrel. Nem magyar találmányról, hanem általánosan elterjedt képzési rendszerről van szó."

Mezey: A BL-nyolcaddöntőig ráérünk kinyitni a bukszát

Az akadémiai rendszer Mezey György szerint világszerte mérvadó marad, ám a kiemelkedő szereppel bíró angliai képzés váltásra kényszerül. "A 15-20 éve Angliában beindult akadémiáknak politikai szerepe volt, ugyanis a külföldi focisták térnyerését akarták vele ellensúlyozni. Előírt célja volt a projekteknek, hogy versenyképes angol futballistákat kell képezniük. Ám a világfutball rendre bizonyítja, hogy csak a hazai tehetségekre támaszkodva nem lehet a legjobbak között lenni. Így az angolok kénytelenek visszajönni a politikai szintről a szakmai szintre, és komoly szerepet kapnak náluk más nemzetek képviselői is."

Forrás: MTI/Illyés Tibor
Mezey György az Orbán Viktor által létrehozott felcsúti akadémiát irányította korábban

Mezey szerint ugyanakkor a magyar foci a jelenlegi fejlettségi fokán még nem szembesül ezzel a dilemmával. "Messze vagyunk még attól a ponttól, amikor már csak a külföldiek érkezése hozhat előrelépést. Nálunk egyelőre azt kell elérni, hogy legalább 200 ezer gyereket be tudjunk vonni a labdarúgásba a jelenlegi 60-70 ezerrel szemben, ehhez kell a Bozsik-program. Amikor már a Bajnokok Ligájában nyolcaddöntős csapataink lesznek, akkor jön el a pillanat, hogy ki kell nyitni a bukszát, és külföldi klasszisokat kell hozniuk a kluboknak."

Hamarosan a kínai foci is felpöröghet

A hazai akadémiákat nem csupán a tanulók elzártsága miatt éri kritika. A Wolverhamptonnál játékosmegfigyelőként dolgozó Sallói István az [origo]-nak kifejtette, hogy a hazai akadémiai képzés elavult, és a "poroszos rendszerben elvesznek az egyéniségek", ezen kívül úgy látja, az angolok által tesztelt magyarok nem tudnak helyezkedni, "labda nélkül nem hasznosak".

A korábban a felcsúti Puskás Akadémiát irányító Mezey ezt teljesen másképp látja. "Személyesen ismerem a világ több jelentős műhelyét, köztük a Manchester United, a Milan, a Valencia és a Sporting akadémiáját, így nyugodtan mondhatom, hogy a terjengő hírekkel ellentétben nincs gond a hazai képzéssel. A módszerek nem titkosak, világszerte minimális különbségek vannak, a magyarok is ezt az utat járják, és összességében mindenképpen előrelépett az utánpótlásunk az akadémiák megjelenésével. Ráadásul az infrastruktúrát tekintve nálunk helyenként magasabb a színvonal egy-két újításnak köszönhetően, főleg a Puskás Akadémián igaz ez."

Mezey szerint a jövőben maga a képzés már nem lesz döntő versenytényező, az akadémiák általános elterjedése miatt. "Nemrég találkoztam Svájcban a kínaiak vezetőivel, akik hamarosan át fogják venni a legmodernebb módszereket, és bizony meg fognak ugrani kegyetlenül, ha ehhez bevetik a több százmilliós bázisukat. Egyetlen gondjuk van, ugyanaz, mint a japánoknak, hogy a braziloknál például meglévő gyökereket nem lehet átvenni egyik napról a másikra, ehhez nagyon sok idő kell."

A hazai akadémiák és a külföldi példák

A világ futballjába többek közt Johan Cruyffot, Luis Figót, David Beckhamet, Lionel Messit és Cristiano Ronaldót is bevezető akadémiai szintű képzés Magyarországon 2001-ben jelent meg. A Várszegi Gábor alapította Sándor Károly Akadémia évekig egyedüli volt Magyarországon, a klub adatai szerint a képzésből az elmúlt tíz évben ötven élvonalbeli játékos került ki, illetve húszan igazoltak külföldre, közülük több focista - mint például Németh Krisztián, Gulácsi Péter, Simon András vagy Pintér Ádám - értékesítése jelentős bevételt hozott az akadémiának.

Az MTK példáját némi késéssel kezdték követni a többi hazai klubnál, 2006-ban létrejött a felcsúti Puskás Akadémia, egy évvel később pedig Szombathelyen (Illés Béla Akadémia), Győrben (Fehér Miklós Akadémia) és Kispesten (Magyar Futballakadémia) is hasonló lépés történt. Két éve nyitották meg Gyulán a Grosics Gyula Akadémiát, idén a Kecskemét és a Pécs is beindította saját intézményét, jövőre pedig a Debrecen melletti Pallagon is beindul a képzés.


Garami: A körülmények harminc évig a béka feneke alatt voltak

Garami József, az agárdi intézményre építő MTK vezetőedzője szerint kár belemenni ezekbe a vitákba. "Három fő célnak kell teljesülnie: nagy létszám, jó szakemberek és minél több edzés. Lehet az akadémiák ellen vagy mellettük ágálni, de ha ezeket a célokat elérjük, a hogyan másodlagos. A siker nem azon múlik, hogy hívják a helyet, ahová a gyerekek járnak."

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Garami szerint az általa felsorolt célok jó esetben teljesülnek egy akadémiánál, de szerinte "másfajta képzést is meg lehet jól szervezni". Az akadémiák jelentőségét leginkább abban látja, hogy újra fókuszba hozták a hazai utánpótlást. "Nagyjából három évtizedes kiesés volt az utánpótlásképzésben, a körülmények pedig a béka feneke alatt voltak egészen mostanáig. Az első akadémia ráirányította a figyelmet a képzésre, jó példát adott a többi klubnak, hiszen az agárdi tehetségekre építve az MTK-val előbb sorra nyertük a különböző bajnokságokat, és végül az NB I-ben is bajnokok lettünk."

Műfű a betonketrecekbe, kerületenként három nyitott pálya

Az MTK mestere ezzel együtt még mindig nagy problémának tartja, hogy kevés a focista és kevés a gyakorlás amiatt, hogy nincs elég pálya. "Egy gyereknek sokszor kilométereket kell utaznia, hogy focizhasson. Budapesten például kerületenként kellene három, bárkinek ingyen használható pályát építeni, és a lakótelepi betonketreceket is le kellene fedni műfűvel. A focinak ugyanis társadalmi jelentősége van, komoly tényező lehetne a közegészségügy terén. A múlt alapján a többi sportágnak is segíthetne, hiszen korábbi olimpiai bajnokaink mindannyian éveket fociztak gyerekkorukban, ott szerezték meg az állóképességük alapjait."

Garami szerint a bázis szélesítésére is komolyabb erőt kellene fordítani. "A kedvenc mondásom Baróti Lajosé, aki annak idején úgy fogalmazott, irigyli a sportlövő szövetséget, amiért kötelező mindenkinek lőnie az országban, mert így egyetlen tehetség sem veszhet el. Valahogy ezzel a hatékonysággal kellene a fociban is felkutatni a tehetségeket."

Nem garancia az NB I-re, de akár ötven is működhetne

Az akadémiák megítélését az is rontja, hogy az onnan kikerülő tehetségek közül kevesen tudják megszilárdítani helyüket az élvonalbeli vagy külföldi csapatoknál. (Az akadémistákra épülő, Eb- és vb-bronzot nyert utánpótlás-válogatottak háttérbe szorulásáról korábban az [origo] is készített összeállítást.) Az MTK-nál éveken át nem volt ilyen probléma, 2004-től kezdve folyamatosan áramlottak a tehetségek a 2001-ben létrejött agárdi akadémiáról a nagycsapatba, amely egy bronz- és egy ezüstérem után 2008-ban bajnok lett. Ettől az évtől kezdve azonban a futball-adattar.hu adatai szerint az időközben az NB I-ből is kiesett első csapatba kevesebb játékos jött az új korosztályokból, miközben az egy szezon alatt pályára lépők száma jelentősen megnőtt, ami igazolni látszik azt a véleményt, hogy feltorlódtak a korosztályok a klubnál.

Forrás: MTI/Illyés Tibor

A fenti problémákat Tamási Zsolt is elismerte, ám szerinte nem is lehet úgy tekinteni egy akadémiára, mint az NB I-es szereplés zálogára. "Attól még, hogy valaki bekerül egy akadémiára, nem garantált, hogy első osztályú focista lesz. Nálunk a képzésen nem múlhat a sikere, de sok más tényező is van, és azt is figyelembe kell venni, hogy vannak gyengébb korosztályok. Jó megoldást ad az olaszoknál például, hogy a harmadik ligába kerülnek az akadémiák játékosai, ahogy nálunk is a fiókcsapatok elindítása az NB II-ben."

Az angliai helyzet hasonlóságáról árulkodik egy, az Illés Akadémia honlapjára felkerült cikk, amelyben a West Ham akadémiáját irányító Mark Harrison elmondja, hat év alatt hat játékost sikerült az első csapatba bejuttatniuk.

Egy a West Ham United szurkolói oldalán megjelent elemzés megpróbálta összegyűjteni a világ öt legeredményesebb fociakadémiáját. Ennek alapján a Barcelona akadémiáján nevelkedett Xavi, Victor Valdes, Puyol, Iniesta, Messi, Pedro, Busquets, Reina és Fabregas is. A Sportingnál: Cristiano Ronaldo, Simao Sabrosa, Nani, Quaresma, Nuno Valente, Luis Figo. Az Ajaxnál: Cruyff, Bergkamp, Rijkaard, Seedorf, Kluivert, Van der Vaart, Sneijder, Stekelenburg. A Manchester Unitednél: Giggs, Scholes, Gary Neville, Beckham, Welbeck, Phil Neville, Hughes. A West Hamnél: Lampard, Ince, Ferdinand, Zamora, Richardson, Defoe, Joe Cole, Carrick, Terry.


Tamási ugyanakkor nem ért egyet azzal, hogy megtorpanás lenne a magyar akadémiai képzésben. "Egyszerűen arról van szó, hogy a tőlünk kikerült játékosok még nem kész labdarúgók. Azt is figyelembe kell venni, hogy ma már több akadémia között oszlanak meg a tehetségek, ami miatt kevesebb jut egy-egy akadémiára, illetve a legjobbak így nem egy helyen készülnek, amivel pedig korábban pozitív hatással voltak egymásra [...] Az egyszerűen nem lehet vitatéma, hogy mennyi akadémia lenne az ideális a magyar focinak, mert aki jót akar, nem kívánhat mást, mint hogy minél több legyen". Tamási szerint "lehet húsz vagy akár ötven, vagy akár minden városnak egy, nem fog megártani. Az akadémiával járó infrastruktúra mindenhol jól jön."

KAPCSOLÓDÓ CIKK