Tanulnak-e a brazilok a Barca focisulijából?

A Santos nem volt komoly ellenfele az FC Barcelonának a klubvilágbajnokság fináléjában, pedig sokan arra számítottak, hogy a brazilok nagyobb küzdelemre késztetik majd a BL-győztest. Brazíliában utólag már mindenki elismeri a két csapat közötti tudáskülönbséget, a kérdés csak az, hogy levonják-e a megfelelő tanulságot a 4-0-s vereségből.

A klubvilágbajnokság döntőjétől sokan várhatták azt, hogy a Santos megszorongatja a Barcelonát, ám Lionel Messiék rendkívül simán intézték el Dél-Amerika legjobb csapatát. Mindez főleg a brazilok számára lehetett kellemetlen, hiszen a meccs előtt hatalmas volt a felhajtás a Santos legjobbjának tartott Neymar körül, Pelé egyenesen odáig ment, hogy kijelentette: a fiatal brazil jobb futballista Messinél.

Neymar 55 másodpercig birtokolta a labdát

A meccs ezek után kijózanító pofon lehetett a Santos hívei és persze a futballisták számára, még ha ezt a találkozót követően igyekeztek is leplezni. Az edző, Muricy Ramalho például így nyilatkozott: "Semmi szégyen nincs abban, hogy kikaptunk a Barcelonától. Nehéz arról beszélni, hogy miként lehet megverni a katalánokat, sok csapat megpróbálta, de többnyire nem sikerült. A Barcelonát szinte lehetetlen megverni." Maga Neymar hasonlóan szerény volt: "Ma nagyon sokat tanultunk arról, hogyan is kell ezt a játékot játszani. Nem tudom, hogy a Barcelona verhetetlen-e, de az biztos, hogy most a világ legjobb csapata".

A brazil lapok többsége meglehetősen tényszerűen számolt be a klubvébé eseményeiről, kevés olyan újság volt, amelyik igyekezett valamiféle magyarázatot találni az eredményre. Az egyik országos sportnapilap, a Lance azt emelte ki, hogy a találkozón Neymarnál mindössze 55 másodpercig volt a labda, míg Messinél 3 perc 29 másodpercen keresztül. Ugyanez az újság azt vetette Muricy Ramalho szemére, hogy egy olyan taktikát alkalmazott a fináléban, amelyet korábban csak nagyon ritkán. A döntőben ugyanis a brazilok nem a megszokott 4-4-2-ben játszottak, hanem 3-5-2-es szisztémával, ráadásul kihagyta a kezdőből azt az Elanót, akinek az egész csapatból a legnagyobb rutinja van az európai ellenfelekkel szemben, elvégre megfordult a Sahtar Donyeckben, a Manchester Cityben és a Galatasarayban.

Rohanás helyett türelemjáték

Az egyik brazil futballblog, a brazilfooty.com azt emelte ki, hogy nemcsak a Santos és a Barcelona, hanem a dél-amerikai és európai labdarúgás közötti különbség is megmutatkozott. Elemzésükben kiemelték, hogy míg a Bajnokok Ligájában a focisták mérkőzésenként átlagosan 13 kilométert futnak, addig a Libertadores-kupában vagy a brazil bajnokságban csupán 10 kilométert. Európában a játék sokkal nagyobb intenzitású, nagyobb sebesség mellett kell megcsinálni ugyanazokat a cseleket, nem csoda, hogy a Santos a Barca ellen erre nem volt képes. Az egyik hazai sportcsatorna jóvoltából itthon is lehetett látni a brazil bajnoki mérkőzéseket, és aki rendszeresen nézte a találkozókat, az megerősítheti ezt az állítást. A Santosnak már az elődöntőben is akadtak problémái a japán Kasiva Reysollal - a végeredmény ugyan 3-1 lett, de mindhárom brazil gól a tizenhatoson kívülről, egyéni villanásokból született.

A Barcelona a Santos ellen közel 71 százalékban birtokolta a labdát, köszönhetően annak, hogy csupa olyan középpályással állt fel, akiknek fő erénye nem a fizikai tulajdonságaikban, hanem a labdabiztonságban, a pontos passzolásban van. A katalánoknál a védőket leszámítva csak Sergio Busquets magasabb 180 centiméternél, pedig a modern brazil iskola szerint a középpályán csupa jól megtermett játékosra van szükség, akiknek nem az a fő feladatuk, hogy technikásak legyenek. Amikor a brazil válogatott az 1982-es vébén rendkívül látványosan futballozott, de elbukott, akkor az az általános nézet alakult ki Brazíliában, hogy a modern gyors futballban nem lehet sokat passzolni, hanem villámgyors kontrákra van szükség - ezért képezték a rengeteg támadó szellemű szélsőhátvédet, illetve kőkemény védekező középpályást.

"Brazíliában nem kedvelik a játékosok, ha az edzésen a labdatartást kell gyakorolni. Nálunk a csapatok a labdaszerzés után egyből előrerohannak, miközben a Barca azzal nyeri a meccseket, hogy addig járatja labdát, amíg meg nem találja a rést a védelmen" - nyilatkozta Rivaldo, akinél jobban kevesen tudják összevetni a Barcelona futballfilozófiáját, illetve a brazil focit, hiszen korábban öt évig erősítette a Barcát, idén pedig még a Sao Paulóban szerepelt. A közvetlen élmény talán ráébreszti a brazil szakembereket arra, hogy a katalánok módszerénél nincs eredményesebb.

www.global-soccer.eu