Társoldalunk:

Nem tudjuk megúszni az újabb Barca-Realt

2012.03.17. 8:09

Van-e esélye a Bajnokok Ligája meglepetéscsapatának, az APOEL-nek a Real Madrid ellen? Miben lehet jobb a Milan a címvédő Barcelonánál? Mi lesz a Benfica-Chelsea párharc kimenetele? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat, amikor különböző szempontok alapján összehasonlítottuk a negyeddöntőben összeakadó csapatokat, majd megtippeltük, mi lesz az idei sorozat végkimenetele.

Negyeddöntők:
APOEL (ciprusi) - Real Madrid (spanyol)

Védelem: Az APOEL nem véletlenül jutott el a számukra a Csodák Palotájának beillő negyeddöntőbe, a ciprusi csapat nagyon összeszedetten védekezik, az eddigi nyolc meccsén mindössze hét gólt kapott, ami a Budapest-bajnokságban is dicséretes statisztika, nemhogy a Sahtar, Porto, Zenit, Lyon négyes fogat ellen (és ehhez adalékként hozzátehetjük, hogy a ciprusiak a selejtezőben játszott hat meccsen is csak két gólt kaptak).

De akkor mit mondjunk a Realról, amely a nyolc fellépésén négyszer engedte sikerélményhez jutni az ellenfeleket? Mourinho mindig nagyon összerántja csapatai védekezését, és a Real még azt is elbírja, hogy Pepe gyakran mindenbe belerúg, ami elég közel kerül hozzá. 1-0 a Realnak.

Középpálya: Különdíjat érdemelne, aki az APOEL középpályájáról legalább három játékost fel tud sorolni, persze ha puskázunk, akkor láthatjuk, hogy Manduca már három gólnál jár, és Nuno Morais neve sem hangzik teljesen ismeretlenül, meg Haralambidesz sem lehet túl rossz, ha tízes mezben játszik. A viccet félretéve ezt a kategóriát is elég nagy fölénnyel elviszi a Real, hogy csak egyetlen adatot mondjunk ennek alátámasztására: a mértékadónak számító www.transfermarkt.de szerint Özil piaci értéke majdnem a tízszerese az APOEL középpályássorának, amely a Lyon elleni visszavágón kifutott a pályára. 2-0 a Realnak.

Csatársor: Az APOEL-t dicsértük az olaszokat idéző védekezési hatékonysága miatt, és a ciprusiak teljesítményét még egy polccal magasabbra helyezhetjük, ha hozzátesszük, hogy úgy száguldottak el a negyeddöntőig, hogy mindössze hét gólt sikerült összekaparniuk. Az biztos, hogy a Real védőinek figyelniük kell Aíltonra, aki három góljával Manducával osztozik a házi gólkirályi címen, Mourinhót ismerve Ramosék a párharc előtt azt is tudni fogják, milyen színű alsógatyát visel a brazil. A ciprusi védőknek kicsit nehezebb dolguk lesz, az a szerencséjük, hogy Mourinho a C. Ronaldo, Higuaín, Benzema hármasból egyszerre csak kettőt szokott használni. 3-0 a Realnak.

Edző: Biztosak lehetünk benne, hogy az APOEL-szurkolók istenként tisztelik Ivan Jovanovicot, aki kétszer is BL-be vezette szeretett csapatukat, emellett pedig két bajnoki és kupaarannyal okozott irigységet a fémgyűjtőknek. A szerb mester életműve a két BL-kaland miatt már akkor is tiszteletre méltó, ha többé nem nyer semmit, a másik oldalon viszont egy olyan férfiú koptatja a melegítőjét a kispadon, aki két csapattal is végigpusztított a mezőnyön. 4-0 a Realnak.

Forrás: AFP
Az APOEL meseszerű menetelése a negyeddöntőben ér véget

Egyéb tényezők: Ha csak a motiváltságot nézzük, akkor ikszes a csata, a ciprusiak még írnának egy ütősebb fejezetet az így is vaskos arany oldalakba, a Real pedig 2002 óta hozzá sem szagolt a trófeához. Ha a leterheltséget, szintén nehéz dönteni, az APOEL-nek még ki kell osztania odahaza egy-két maflást a keménykedő riválisoknak, hogy jövőre is odaférjen a nagyok húsosfazékjához, a Realnak pedig hiába van tíz pont előnye, mivel a Barca szaggat utána, nem lazíthat. A BL-rutin és az egyéniségek azonban ezt az összehasonlítást is eldöntik a spanyolok javára.

A végeredmény: 5-0 a Realnak.

Olympique Marseille (francia) - Bayern München (német)

Védelem: A BL-ben mindkét csapat elsőrangúan takarított a saját portája előtt, a franciák hat, a németek hét alkalommal voltak kénytelenek végignézni az ellenfelek gólörömét, a Bundesligában a Bayern a 0,68-as kapottgól-átlaggal - 17 gól 25 meccsen - is csak harmadik a Dortmund mögött, a Marseille otthon kicsit engedékenyebb, mert 27 bajnokin ugyanennyiszer kapitulált. Ami a Bayern javára billentheti a mérleget: Lahm személyében egy olyan védőjük van, aki a támadásokat is aktívan és hatékonyan segíti. 1-0 a Bayernnek.

Középpálya: A Bayern egyik legnagyobb erőssége a Robben, Ribéry, Kroos trió, amely nemcsak osztogat, a befejezést is magára vállalja. Hasonló potenciállal az OM nem rendelkezik, ebben a leosztásban a franciák annak is örülhetnek, ha néha elrontják a bajorok játékát. 2-0 a Bayernnek.

Csatársor: Valbuena + A. Ayew + Rémy + Brando < Gomez. A Bayern csatára Pippo Inzaghi német reinkarnációja, valószínűleg soha nem fog egy cselnél többet megcsinálni meccsenként, de elképesztő érzéke van ahhoz, hogy ott legyen, ahol gólt lehet szimatolni. Gomez az idén tíz gólt szerzett hét meccsen a BL-ben, az említett marseille-i négyes összesen nyolcat, persze a különbségben komoly szerepe van a középpályásoknál már citált kiszolgálószemélyzetnek is. 3-0 a Bayernnek.

Forrás: AFP/Guenter Schiffmann
Ketten a Bayern legveszélyesebb játékosai közül: Robben és Gomez

Edző: Heynckes nyert már BL-t a Real Madriddal, Deschamps 2004-ben egy meccsre volt a végső sikertől edzői karrierje első csapatával, a Monacóval, a bajnoki cím mindkettőjüknek összejött, talán a franciáé valamivel értékesebb, mert a Marseille közel sem emelkedett ki annyira a francia mezőnyből kerete alapján, mint amennyire a Bayern szokott a Bundesligában. Heynckes lassan kifelé megy a szakmából, Deschamps viszont mindenhol nyomot hagyott maga után, nem tudunk dönteni. 4-1 a Bayernnek.

Egyéb tényezők: Motivációban egyik oldalon sincs hiány, a Bayern hazai pályán vívhatná a döntőt, ha eljutna odáig, a Marseille pedig egy meglepetést már okozott az Inter kiejtésével, érthető okokból nem akarja még behúzni a kéziféket. A Bayernnek a bajnoki címért, a Marseille-nek a dobogóért kell kepesztenie a bajnokságban, úgyhogy egyikük sem tud csak a BL-re koncentrálni, és bár a németek gyakoribb vendégek voltak az utóbbi tíz évben a végjátékban, mint a franciák, ez a kategória is inkább ikszes.

A végeredmény: 5-2 a Bayernnek.

Benfica (portugál) - Chelsea (angol)

Védelem: A Chelsea négy gólt szedett csak be a hat csoportmeccsen, aztán a Napoli ellen két meccsen sikerült ugyanennyit, igaz, utólag elmondhatják, ez is belefért. A Benfica szintén meggyőző volt, a csoportkörben a kapott gólok háromnegyedét a MU ellen könyvelhették el, és bár a Zenit ellen idegenben nem álltak a helyzet magaslatán, az otthoni nullázás továbbjutást ért. A Chelsea védelmét azért érezzük erősebbnek, mert van egy belső emberük, méghozzá David Luiz, aki tud infókat szolgáltatni az ellenfél gyenge pontjairól, mivel éppen a Benficától érkezett. 1-0 a Chelsea-nek.

Középpálya: Könnyű lenne rámondani első blikkre, hogy a Chelsea középpályája kiüti a nyeregből a Benficáét, de a portugáloknál nagyon jól eltalálták a gürizős játékosok és a pengésebbek arányát, Gaitan például öt gólpasszt adott, amivel Benzemával holtversenyben az élen áll. A Chelsea-ben jól megoszlanak a terhek, de ha Lampard nem fog ki jó napot, hiánycikk a kreativitás. 1-1.

Csatársor: Ha Matát a támadósorban vesszük számításba, akkor itt viszont a Chelsea felé billen a mérleg nyelve, a Valenciától érkezett spanyol nagyon jó igazolás volt, remek meglátásai vannak. Ha Drogba is olyan napot fog ki, hogy van kedve játszani, akkor ketten együtt bármelyik védelmet befűzhetik, míg a túloldalon Cardozo ugyan általában meglövi a gólját, de elöl nem igazán van társa, abban bízhat, hogy a középpályáról valaki odaér a kapu elé. 2-1 a Chelsea-nek.

Forrás: AFP/Glyn Kirk
Drogba a Napoli ellen hatalmas odaadással harcolt

Edző: Amikor André Villas-Boas a Chelsea-hez érkezett, mindenki azt várta, hogy a Porto után Londonban is maradandót alkot, ehhez képest a csapat vezérbikái ellene fordultak, neki pedig távoznia kellett. A helyére lépő Di Matteo irányításával teljesen felszabadult a csapat, a Napoli elleni visszavágón pont a Villas-Boast megfúró Drogba, Terry, Lampard trió vitte a hátán a csapatot. Úgyhogy bár Jorge Jesús tapasztaltabb, rutinosabb edző, Di Matteo csapatra gyakorolt, pálfordulást okozó hatása miatt a Chelsea ezen a téren is jobban áll. 3-1 a Chelsea-nek.

Egyéb tényezők: A Benfica rég nem látott vendég a nyolc között, hiszen 2006 óta nem jutott el ilyen messzire, a Chelsea viszont jó ideje megszállottan üldözi a BL-t, Abramovics addig nem nyugszik, míg be nem teheti a vitrinbe a BL-serleget. A lisszaboniak öldöklő csatát folytatnak a Portóval a bajnoki címért, úgyhogy nekik több frontra is figyelniük kell, igaz, a Chelsea sem lazsálhat a bajnokságban, ha oda akar érni a BL-t jelentő negyedik helyre, és még az FA-kupa megnyerésére is van esély. A hazai pálya hangulata a szenvedélyes szurkolás miatt a portugálok javára dönthetné el ezt a kategóriát, de a BL-rutin, az utóbbi évek sok emlékezetes párharca visszabillenti a mérleget egálra.

A végeredmény: 4-2 a Chelsea-nek

Milan (olasz) - Barcelona (spanyol)

Védelem: Meg lehet-e verni egy olasz csapatot védekezésben? A régi sztereotípia már vesztett erejéből, de emlékezhetünk arra, hogy a Milan a csoportkörben az Inter módszerét másolva betömörült a saját tizenhatosa elé, és el is vitt egy pontot a Nou Camból, igaz, ehhez két gólt is kellett szereznie, nem egy keserves 0-0 lett a vége. Ha van a Barcának gyenge pontja, akkor az leginkább a védelme, és a Milan mellett szól, hogy Thiago Silva szép lassan kinőtt tanítómestere, Nesta árnyékából, és manapság méltán emlegetik a legjobb védők között. 1-0 a Milannak.

Középpálya: Az Iniesta, Xavi páros olyan minőségi különbséget jelent, amelyet a Milan nem tud ellensúlyozni, pedig Nocerino hihetetlenül eredményes szezont fut, Van Bommel már nem akar mindenkit kettétörni, és nagyon hasznos játékot nyújt, Aquilani pedig maga mögött hagyta a sérülését. A Barca kisembereit látva az az ember érzése, hogy ha mindkettőjük szemét bekötik, és percekig pörgetik őket, akkor sem tudnak lassan és pontatlanul passzolni. 1-1.

Csatársor:Az Arsenal elleni első meccsen látszott, mennyit számít, ha Boateng is a pályán van, márpedig a ghánai fenegyerek a Barcelona ellen már bevethető lesz, és emlékezhetünk rá, milyen csodagólt szerzett a San Siróban a csoportkörben. Vele megtámogatva Ibrahimovicék is sokkal hatékonyabbak, a svéd torony amúgy is hegyezi magát a Barcára, nem lettek nagy haverok az őt egy idő után jegelő Guardiolával. Messiről semmi újat nem lehet elmondani, a kis argentin gyakorlatilag egy egyszemélyes hadsereg, felesleges készülni belőle, marad az imádkozás, ahogy Thiago Silva mondta. Miatta ezt az összevetést is a Barcának adjuk. 2-1 a Barcelonának.

Forrás: Action Images
Nem lennénk a védők helyében, ha a pályán vannak: Ibrahimovic és Boateng

Edző: Allegri és Guardiola is a fiatal generáció tagja, előbbi hét év után bajnokot csinált a Milanból, utóbbi viszont nem csak odahaza tette a fejére a koronát, európai hódításba fogott, sőt, a világ tetejére vezette a Barcát, amely mindent megnyert vele. A Guardiola-mágia kicsit fakulóban van, hiszen a Real már megágyazott a hatalomátvételnek a Primera Divisiónban, és sokan a szemére hányták korábban, hogy egy ilyen korszakos csapattal nem nehéz halomra nyerni a kupákat. Persze Guardiola szerepét nem lehet elvitatni a Barca tarolásában, és ami még mellette szól, hogy képes meccs közben is változtatni a szerkezeten az ellenfélhez igazodva, míg Allegri hajlamos belealudni a meccsbe. 3-1 a Barcelonának.

Egyéb tényezők: Még egyetlen csapatnak sem sikerült megvédenie a címét, és mivel a Barca lassan elbúcsúzhat a bajnoki aranytól, nyilván még erősebben ragaszkodik majd a BL-hez. A Milannak még a bajnokságra is oda kell figyelnie, bár a vezetőség a szezon előtt a BL-sikert jelölte meg prioritásként, most, hogy a csapat megelőzte a Juvét, nem fogják levenni a lábukat a gázpedálról. A két csapat egymás elleni BEK/BL-örökmérlege szintén döntetlenközeli, a Milan négyszer, a Barca ötször nyert, a gólarány 19-18 a katalánok javára. Amennyivel jobb ebben a spanyol csapat, annyival nagyobb előnyt jelentenek a Milannak az ultrák, az olaszoknál szerencsére még nem ment ki a divatból a szurkolás, a színházat idéző hangulat helyett valódi futballmeccsen érezheti magát az ember, bár ettől még Messiék valószínűleg nem kezdenek majd el remegni.

A végeredmény: 4-2 a Barcelona javára

Elődöntők:
Bayern München (német) - Real Madrid (spanyol)

Mi dönthet a Bayern javára?
Továbbra is hatalmas lélektani pluszt adhat a tudat, hogy a döntőt otthon játszhatná a Bayern, ha ezt sikerül meglovagolni, nagyon nehéz dolga lesz a Realnak. Mivel Marcelo elég sokat járkál fel a támadásokhoz, Robben és Lahm elég komoly bonyodalmakat okozhat a Real bal oldalán. A bajoroknak jól megy a Real ellen, a BEK/BL-ben játszott tizennyolc meccsből tízet a németek nyertek, a statisztika magabiztosságot adhat számukra. Ha a Bayern az elődöntőig nem tud közelebb férkőzni a Dortmundhoz, akkor teljes erővel a BL-felé fordulhat, és ne felejtsük el a Gomez-faktort, a zsákszámra szórt gólok ellenére alulértékelt csatár akkor is tud gólt lőni, ha előtte 70 percig láthatatlan embert játszik.

Mi szólhat a Real mellett?
Mourinhónak nagyobb a merítési lehetősége, mivel a spanyolok kerete jóval erősebb. A Bayern fel szokta vállalni a támadófutballt, a Real pedig imád gyors ellencsapásokat vezetni, ha fellazulnak a bajorok, Ronaldóék könnyen megbüntethetik őket ezért. A visszavágót a Real vívja hazai pályán, márpedig Mourinho csapatai nagyon ritkán szoktak botlani saját pályájukon, és ami a Bayernnek Gomez, az a Realnak C. Ronaldo, a portugál nem nagyon szeret passzolni, de ha már sokat van nála a labda, legalább lő minden helyzetből, ennek is köszönhető, hogy tartja gól/meccs átlagát a Realban.

Forrás: AFP
Ronaldo annak is tud örülni, ha nem ő szerzi a gólt

Mit várunk mi?
Bayern-vezetést Gomez révén, ideges, de a hajrában egyenlítő Realt Münchenben, majd Ronaldo-tizenegyest, Di María-villanást és semmit sem érő Ribéry-szólógólt a Bernabéuban. Összesítésben egygólos különbséggel megy tovább a Real.


Chelsea (angol) - Barcelona (spanyol)

Miben bízhatnak a Chelsea-szurkolók?
A két csapat 2009-ben is az elődöntőben meccselt, és akkor a norvég Övrebö többször is a Chelsea kárára tévedett, végül Iniesta legvégén szerzett góljával vergődött tovább a Barca. Biztos, hogy ez a találkozó élénken él az angolok emlékeiben, főleg Drogbáéban, aki a kamerába káromkodva adta ki magából a kiesés okozta fájdalmat, úgyhogy, ha az elérhető közelségben lévő BL-döntő nem lenne elég motiváló, a bosszúvágy is hajthatja a Kékeket. A Napoli ellen látszott, milyen az, amikor mindenki odateszi magát a Chelsea-nél, a továbbjutás pedig adhat akkora lendületet, ami akár az elődöntőig is kitarthat. Ráadásul a Barcelona tudja, hogy nem mehet biztosra a londoniak ellen, a BL-ben eddig négy döntetlen mellett mindkét csapat három-három meccset nyert.

Mi dönthet a Barcelona javára?
Ha a Real jut be a másik ágról, külön pikantériát jelent számukra, hogy a nagy rivális ellen kísérelhetik meg a címvédést. Bár elég sok pontot elszórtak a bajnokságban, még mindig egyenletesebb formát mutatnak, mint a Chelsea, amely szeszélyes, akár az áprilisi időjárás. A Chelsea 2009-ben remekül megvalósította, amit Guus Hiddink kitalált - tömörülés, fegyelmezett védekezés, mellé Essien hatalmas távoli gólja egy jól eltalált lövésből -, de a védekezés közben elfelejtett támadni a csapat, és a Barca nyomása, állandó labdabirtoklási fölénye előbb-utóbb összeroppantja az ellenfelet. Ráadásul az sem valószínű, hogy 180 percet ki lehet bekkelni Messiék ellen, ha pedig a Chelsea bátrabb játékot vállal fel, az kapóra jöhet a katalán precíziós gépezet számára.

Mit várunk mi?
Rengeteg sárga lapot, sok elrontott Barca-helyzetet és 1-1-es végeredményt az első meccsen, majd 2-0-s katalán sikert és Chelsea-kiállítást a visszavágón.


A döntő:
Real Madrid (spanyol) -  Barcelona (spanyol)

Mi dönthet a Real javára?
A tavalyi kupadöntőben már igazolta, hogy meg tud birkózni a Barcelona-fóbiával, vagyis a recept adott, csak alkalmazni kell. Kapusposzton erősebb a Real, Casillas jobb, mint Valdés, és az is kiderült, Mourinho nem bánja, ha játékosai Pepével az élen folyamatosan faragják az ellenfeleket, kérdés, a keménykedés nem sülhet-e el fordítva, hiszen a madridiak többször fejezték már be emberhátrányban a meccset. A tavaly decemberi bajnokin az első félidőben nagyon bejött a Realnak, hogy a játékosok folyton zavarták a Barca labdakihozatalát, ha ezt az időszakot a második félidőre is át tudja menteni a csapat, akkor azzal alaposan le tudja fárasztani az ellenfelet.

Forrás: AFP/Lluis Gene
Messi minden Real elleni meccsen kiemelt figyelemre számíthat

Mi szólhat a Barca mellett?
A kupadöntő kivételével az összes párharcból jól jött ki a Barca, ez azért rendesen megdobhatja az önbizalmat, amelyet talán kicsit megtépázott, hogy a Real tíz ponttal vezet a bajnokságban, pedig Xaviék ebben a szezonban bajnokin és kupameccsen is nyerni tudtak a Bernabéuban. A kupanegyeddöntő madridi felvonásán a belső védő Puyol, valamint a balhátvéd Abidal szállította a két gólt, ami bizonyíték arra, hogy a Barcelona sokkal kevésbé kiszámítható, nem elég Messire, Xavira vagy Iniestára figyelni.

Mit várunk mi?
Az első félidőben egy-egy gólt hozó, a másodikban agyontaktikázott meccset, közben folyamatos fetrengést, majd hosszabbítást és Real-katarzist Higuaín fejese után.

KAPCSOLÓDÓ CIKK