Társoldalunk:

100 BL-meccs és 700 millió font - így csinált Abramovics BL-győztest a Chelsea-ből

2012.05.21. 8:27

A müncheni BL-győzelem nemcsak Didier Drogba vagy Frank Lampard számára volt hatalmas elégtétel, hanem a klub tulajdonosának, Roman Abramovicsnak is, aki szintén magasba emelte a trófeát. Az orosz üzletember kilenc éve vette meg a Chelsea-t, és éveken keresztül rendre a cél közelében bukott el az együttes, hogy végül akkor nyerje meg a Bajnokok Ligáját, amikor már senki sem számított rá.

Mielőtt Roman Abramovics megvásárolta a Chelsea-t 2003 nyarán, a londoni klub mindössze egyszer szerepelt a Bajnokok Ligájában - az 1999-2000-es kiírásban a negyeddöntőben esett ki az FC Barcelona ellen. Az elmúlt kilenc szezonban azonban a londoniak mindig továbbjutottak a csoportkörből, hatszor voltak ott a legjobb négy között, ám a végső diadal eddig elkerülte őket - pedig sokszor nagyon közel álltak hozzá.

Crespóval, Verónnal, Forssell-lel köszöntött be az új korszak

A Chelsea az 1990-es évek második felétől tartozik az európai élmezőnyhöz, hiszen 1998-ban KEK-et nyert, majd két évvel később negyeddöntős volt a Bajnokok Ligájában, miközben a Premier League-ben is rendre a dobogó környékén végzett.

A minőségi változáshoz azonban kellett Roman Abramovics színrelépése, aki 2003 nyarán vette meg a klubot a korábbi elnöktől, Ken Batestől. Abramovics 60 millió fontot adott az egyesületért, és ezen kívül kifizette a londoniak mintegy 80 millió fontot adósságát.

Ráadásul a költekezés ezzel nem ért véget, mert az új tulajdonos rögtön az első átigazolási időszakban közel 150 millió fontért vett új játékosokat. Olyan klasszisok érkeztek, mint Hernán Crespo, Damien Duff, Juan Sebastián Verón vagy Claude Makelele.

Forrás: AFP/Adrian Dennis
Abramovics nem sajnálta a pénzt a Chelsea-re

A csapat még az Abramovics-éra előtti utolsó szezonban kvalifikálta magát a Bajnokok Ligájára, és a selejtezőben 2003 augusztusában a szlovák Zsolna ellen az alábbi összeállításban lépett pályára: Cudicini - G. Johnson, Desailly, Terry, Bridge - Geremi, Verón, Lampard, Duff - Gudjohnsen, Forssell. Már ebben a csapatban is öt új igazolás szerepelt, de jellemző, hogy kilenc évvel később, amikor a Chelsea sokadik próbálkozásra megnyerte a BL-t, a fentiek közül mindössze két olyan futballista van még mindig a klubnál, akik az Abramovics-éra előtt is ott játszottak: Frank Lampard és John Terry.

Mourinho egy szellemgól miatt bukott el

Pedig nem sok kellett volna ahhoz, hogy rögtön az első nekifutásra meglegyen a BL-trófea, mert Claudio Ranierivel a kispadon a csapat eljutott az elődöntőig, ahol esélyesnek számított a Monaco ellen. Az első meccsen elszenvedett 3-1-es vereséget követően a visszavágón a Stamford Bridge-en már 2-0-ra vezetett, de Ranieri furcsa cseréi megkavarták az együttes, a franciák egyenlítettek, a Chelsea pedig kiesett.

Így aztán a bajnokságban hiába lett második a csapat, Ranierinek mennie kellett, és Abramovics olyan edzőt keresett, aki képes BL-győzelemre vezetni klubját - ezért leigazolta José Mourinhót. A portugál friss BL-győztesként érkezett, és arroganciával vegyes magabiztosságával lenyűgözte a brit közvéleményt. Mourinho szabad kezet kapott a keret kialakításánál, és így két volt játékosát is magával hozta a Portótól, a Chelsea pedig újabb 140 millió fontot fizetett az erősítésekre - ekkor érkezett többek között Didier Drogba és Petr Cech is.

Mourinho így tudott örülni egy Drogba-gólnak:


A bajnokságot megnyerte a csapat, de a BL-ben ismét az elődöntő jelentette a végállomást, és megint csak nüanszokon múlt a siker. A Liverpool 1-0-s összesítéssel verte ki a londoniakat egy olyan góllal, amit azóta is rengeteget vitatnak - Mourinho szerint nem is volt az.

Ha Terry nem csúszik meg

A Bajnokok Ligája lassan amolyan Szent Grállá változott a Chelsea, illetve Abramovics számára: a trófea, amit annyira szeretnének megszerezni, de elérhetetlen. Pedig a tulajdonos nem fukarkodott, még ha az első évekhez képest kicsit visszafogottabban is költekezett, azonban éppen a legdrágább igazolás, Andrij Sevcsenko bizonyult a legnagyobb buktának - nem csak azért, mert az ukrán csatár nem vált be, hanem mert részben az ő személye okozott kenyértörést Abramovics és Mourinho között.

Forrás: AFP
Sevcsenko meg sem közelítette azt a formát, amit a Milanban mutatott

A portugál azért még egyszer eljutott az elődöntőig, azonban 2007-ben a Liverpool ellen büntetőkkel ismét elbukott a csapat. Egy évvel később viszont döntőt játszhatott, mert az ideiglenesen kinevezett Avram Grantnak sikerült az, ami Mourinhónak nem - de az i-re ő sem tudta feltenni a pontot.

Pedig megint nem hiányzott sok: csupán annyi kellett volna, hogy John Terry berúgja a büntetőpárbajban az utolsó tizenegyest, azonban a szakadó moszkvai esőben a középhátvéd elcsúszott, a kapufát találta telibe, és végül a Manchester United játékosai emelhették magasba a trófeát.

A moszkvai büntetőpárbaj:

 

A következő szezonban a Chelsea volt az első számú kiemelt a BL-ben, köszönhetően az öt év alatt elért remek eredményeknek - de a londoniak alighanem ezt elcserélték volna egyetlen árva BL-győzelemre.

A sors mindent visszaadott

Abramovics azonban továbbra sem adta fel, és újabb sikeredzőben látta a megoldást, azonban Luiz Felipe Scolarival alaposan melléfogott, a brazil már a 2008-2009-es idény közben távozott. A helyére érkező Guus Hiddinkkel megint elérhető közelségbe került a nagy cél. A hollanddal a csapat megint az elődöntőig jutott a BL-ben, és ott csak pár perc választotta el a továbbjutástól az FC Barcelona ellen.

A londoniak több elmaradt tizenegyest is reklamáltak a játékvezetőnél, Tom Henning Övrebőnél, a Barca pedig Andrés Iniesta góljával az utolsó percben kiharcolta a döntőt.

Övrebö nem lopta be magát a Chelsea-drukkerek szívébe:


Drogba magából kikelve tajtékzott a lefújást követően, amiért eltiltást kapott, és minden jel arra mutatott, hogy a nagy Chelsea-generációnak ez volt az utolsó esélye a BL megnyerésére. Mert bár Carlo Ancelottival a kispadon a csapat 2010-ben megint bajnok lett, a BL-ből már a nyolcaddöntőben kiesett az Inter ellen, egy évvel később pedig a negyeddöntőben volt kénytelen búcsúzni a Manchester United ellen kettős vereséggel.

Az újabb edzőváltás sem jött be, André Villas-Boas szerződtetése zsákutcának bizonyult, ám a londoniak éppen akkor jutottak el a végső diadalig, amikor már senki sem számított rá. Mintha a sors ebben a szezonban mindent visszaadott volna a korábbi kudarcokért: Lampardék páratlan küzdeni tudásról tettek tanúbizonyságot, de Fortuna gyakorlatilag az egyenes kieséses szakasz mindegyik párviadalában fogta a kezüket.

Elpusztíthatatlan volt a Chelsea a müncheni döntőben:


Roman Abramovics pontosan 3193 napot várt a végső sikerre, miközben több mint 700 millió fontot költött új igazolásokra, ám a 100. Bajnokok Ligája-mérkőzést követően végre ő is magasba emelhette a trófeát.

www.globalsoccerapp.com

KAPCSOLÓDÓ CIKK