Szeretnék dolgozni, de félnek tőlem

25 éve még Glázer Róbert volt az egyik legünnepeltebb magyar edző, akinek irányításával 1988-ban a korábban bundacsapatnak tartott Veszprém feljutott az NB I-be. Négy mérkőzés erejéig irányíthatta a magyar fociválogatottat, 2002-ben még Magyar Kupát nyert az Újpesttel, napjainkban azonban csak Balatonfüreden tartanak igényt a munkájára. Pedig fiatalnak tartja magát, és vágyik még komoly feladatra. Nem érti, egy Verebes József miért nem dolgozhat a magyar futballban, a külföldi edzőt és játékost pedig egyet sem alkalmazna. Szerinte a klubvezetők félnek tőle, pedig csak őszinte.

1969 és 1982 között a Győr labdarúgójaként egy bajnoki címet és egy magyar kupagyőzelmet szerzett. Mi volt a legemlékezetesebb élménye?

Amikor Szusza Feri bácsi először szólt, hogy bemehetek az öltözőbe. És amikor Orbán Árpád megengedte, hogy tegezzem. Azon a meccsen 18-20-szor is köszöntem neki, már zavarta is. Apám azt mondta, becsüljem meg, hogy egy olimpiai bajnok ezt megengedte. Hihetetlen edzőkkel dolgozhattam együtt, Hidegkuti Nándorral, Palicskó Tiborral, Mészáros Dodó bácsival, Kovács Imrével, Verebes Józseffel, vagy a belgiumi időszakom alatt Tomislav Iviccsel. De a játékostársaimat se hagyhatom ki, Keglovich Lászlót, Palotai Károlyt vagy idősebb Somogyi Józsefet, akinél kevés jobb futballista volt Magyarországon. Nekem megadhatta a sors, hogy 305 bajnokin 75 gólt szerezzek az ETO színeiben, hogy olyanok ellen futballozzak, mint Bene, Göröcs vagy Albert.

Melyik meccsére emlékszik vissza a legszívesebben?

Az 1979 októberében játszott Juventus elleni KEK-mérkőzésre. Hihetetlen játékosok ellen játszottunk, ott volt Zoff, Gentile, Tardelli, Bettega. Idegenben 2-0-ra kikaptunk, a visszavágón csak 2-1-re nyertünk. A 6. percben az én fejesemmel szereztünk vezetést, de a gólvonalon Furino még beleért, így elvették tőlem a találatot, és az ő öngóljának írták be.

Ha a Győrről beszélünk, Verebes József személye megkerülhetetlen. Milyen hatással volt önre, akár játékosként, akár később az edzői pályán?

Minden edzőmmel jó viszonyom volt, még a szigorú Kovács Imrének is el mertem mondani a véleményemet. Verebestől a profi gondolkodást tanultam meg. Azt a módszert, amit ő tud, kevesen tudják. Neki még most is edzősködni kellene, ha tudna nyelveket, akkor külföldön biztosan alkalmaznák is még. Az ő módszere a dinamikára épült, a 30-40 méteres való gyors mozgást és a letámadást ő valósította meg itthon.

Glázer Róbert őszintén beszélt játékospályafutásáról is Forrás: Veol.hu

Igaz a legenda, hogy az első edzésen után a csapat csak nézett rá, hogy ki ez az őrült, aki szerint mi vagyunk a legjobbak?

Egyértelmű, hogy meglepett bennünket az edzésmódszerével, és bár gyakoroltuk a taktikát, sok hiba becsúszott, és sok gólt kaptunk az edzőmérkőzéseken. Emlékszem, Pozsonyban kikaptunk 4-1-re az Inter Bratislavától, erre Józsi az öltözőben felírt a táblára: 1-2-3. Kérdezte, tudjuk-e mi ez. Néhányan mondtuk, hogy az első három hely valamelyikét kell megszereznünk a bajnokságban. Bólintott. Aztán kikaptunk 5-1-re Szombathelyen. Ismét felírta a három számot, majd letörölte a kettest és a hármast. 'Most már csak elsők lehetünk' - közölte. És mi ezt egyre jobban elhittük. Olyan edző volt, aki olvasta a futballt. Emlékszem, a Bábolna ellen edzőmeccset játszottunk, és akkor még a kapus megfoghatta a hazaadást. Az ellenfél gyakran játszotta ezt, a kapus kigurította a labdát, visszatették neki, felvette. Józsi szólt Szentes Lázárnak, hogy ne csináljon semmit, csak helyezkedjen a kapus és a mezőnyjátékos közé. Hatszor szerzett így labdát és hat gólt lőtt. A bajnokságban végül 21 vagy 22 gólig jutott, és ötöt-hatot ugyanígy szerzett.

Az 1982-83-as idényben a belga Eendracht Aalst együttesében játszott, hogyan sikerült külföldre szerződnie?

Azt is Verebesnek köszönhettem. Évek óta vittek volna, a Charleroi nagyon akart, de hiába volt diplomám, hiába volt megfelelő meccsszámom, a 25 válogatottság hiányzott. A bajnoki cím utáni banketten Verebes azt mondta Horváth Edének, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatójának, ha nincs más megoldás, akkor nyisson egy üzemet Belgiumban, és Glázert vigye ki üzemvezetőnek. Aztán persze majd inkább focizni fog. Két héten belül minden papír rendben volt, igaz végül csak a másodosztályú Aalsthoz kerültem. Sok gólt lőttem, jól ment a játék, de fél év után megsérültem, és ez a pályafutásom végét is jelentette.

Készült az edzői pályára?

Olyannyira, hogy a mérnöki és a mérnök-oktatói diplomám mellé még Győrben megcsináltam a középfokú edzőit. Amikor megsérültem, volt időm, és jártam az Ajax, a Feyenoord és az Anderlecht edzéseire tanulni. Amikor elkezdtem az edzősködést, Ajkán 50 nézőből 1500-at csináltunk, úgy ment a csapatnak. Akkor a Győr felajánlotta, hogy dolgozhatok az utánpótlásban, de végül más kapta meg a munkát. Mélypontra kerültem, szerencsére Kelemen Vince felkarolt, és Ménfőcsanakra kerültem. A helyi TSZ-ben üzemgazdászként dolgoztam, és közben a focicsapatot is felépítettem. Ott ért a veszprémi ajánlat, és kezdődött életem egyik csúcskorszaka.

Pont 25 éve, hogy a Veszprémet az NB I-be juttatta. Mi volt a csapat titka?

Hihetetlenül együtt voltunk, olyan sikereket értünk el, amit senki se gondolt volna. Amikor odamentem, bundacsapatnak tituláltak bennünket, pedig nem volt igaz, becsületes srácokkal dolgoztam együtt. A semmiből csináltunk egy nagyon nagy közösséget, egy idő után ki se kellett volna mennem edzést tartani, akkor is elvégezték volna a munkát. Az NB I-ben az első szezonban tizedikek, a másodikban hatodikak lettünk, és a negyedik helyen álltunk, amikor távoztam. Ott is 150 nézővel kezdtünk, de a Fradi ellen 12-15 ezren jöttek a meccsre.

Először bundacsapatnak tartották a Veszprémet, majd 15 ezren is kimentek a meccsükre Forrás: Veol.hu

A Veszprémben végzett szakmai munka felkeltette Mészöly Kálmán figyelmét is, aki a válogatotthoz segítőjének hívta.

Mészöllyel addig csak afférom volt. Még játékos koromban volt egy meccs, ahol csúnyán sípcsonton rúgtam, majd a lefújás után a közös fürdésnél nekem támadt, és a maga vehemenciájával mondta: 'Te taknyos, mit képzelsz?!' Aztán már edzőként volt egy Vasas-Veszprém meccs, ahol 2-0-ra vezettünk, amikor Bimbó Tomit lerúgták. Végh Zoli kirúgta taccsra a labdát, mire Mészöly mondta játékosainak, ne adják vissza. Claude ebből fejelt gólt, végül 2-2 lett a meccs. Amikor Mészöly kapitány lett, Kaszás Gábort szerette volna segítőnek felkérni. De jött a tragikus autóbaleset, ezért Kálmán engem választott, eljött Veszprémbe, leültünk beszélgetni, és megállapodtunk. Hihetetlen, de szinte mindig, mindenben egyetértettünk, nagyon jó volt a szakmai kapcsolatunk.

Hogy emlékszik vissza a válogatottnál megbízott kapitányként töltött négy meccsre?

Nem akartam elvállalni, én akkor Győrben dolgoztam, és klubedző akartam lenni. De Kálmán biztatott, én meg úgy voltam vele, edzőként mégiscsak a szövetségi kapitányi poszt az, amiről mindenki álmodik. Kálmán utolsó meccse akkor egy szovjet-magyar 2-2-es Eb-selejtező volt, ahol Kiprich szerzett két gólt, és mindkét hazai gól les után született. Leszakítottam Kálmán szarvasbőr kabátjának az ujját, úgy tudtam csak visszafogni, mert megölte volna a partjelzőt. Meccs után azt mondta, vállaljam el a kapitányságot, ő egy év után visszatér, és folytatjuk együtt. Végül októbertől januárig vállaltam, de novemberben már tudtam, hogy a szövetség Jenei Imrével tárgyal. A válogatottnál megégtem, négy mérkőzésből egyet sem nyertünk, közben Győrből kirúgtak.

Dolgozott ezt követően a Haladásnál, Pécsen, Zalaegerszegen, Kispesten, de a legnagyobb sikert 2002-ben az Újpestnél érte el.

Azért vittek Újpestre, hogy kupát nyerjünk és csapatot építsek. Nyolc fiatalt szerepeltettem, megnyertük az MK-t, mégis elküldtek, csak azért, mert képes voltam kihagyni a Magyar Kupa-döntőn Túliót. Utólag kijelenthetem, a menesztésemmel rossz döntést hoztak az ottani vezetők, hiszen látni lehet, azóta se tart sehol a csapat. Rólam viszont kialakult egy vélemény, hogy nehéz eset vagyok, hogy nem lehet velem dolgozni.

Nehéz eset?

Őszinte vagyok, és ez nem mindenkinek tetszik. Nekem apám azt mondta, olyan ember legyek, ha reggel borotválkozom, merjek saját magammal szembenézni a tükörben. Mi nem merünk arról beszélni, miért kevés a néző. Évek óta az utánpótlás fontosságát szajkózzuk, de hiába beszélünk róla, ha sohasem értjük utol magunkat. Szegény Bicskei Berci mondta egyszer, hogy öt évre gondolkodunk előre, de 25 év a lemaradásunk. De én például egyetlen külföldi edzőt sem hoznék Magyarországra, szerintem azért kellenek ők, és nem a magyarok, mert minden klubnál rendezetlenség van. Annak idején megmondtam a Honvédnál dolgozó finn Martti Kuuselának is, hogy nagyon tisztelem a megszállottságát, de olyan edző, mint ő, Magyarországon is sok van.

Miként élte meg, hogy idén bajnok lett újra a Győr?

Hihetetlenül boldog voltam, Tarsoly Csaba és Pintér Attila is fantasztikus munkát végzett. Mégis csak 5000 néző kíváncsi a meccsekre, míg a mi időnkben 20-25 ezren jártak ki. Egyszerűen rossz a magyar futball megítélése.

Milyen érzés azt látnia, hogy a Győrben annyi légiós játszik?

A légiósok szerződtetését nem értem. Persze, akad egy-két jó külföldi, de akkor minek vannak az akadémiák? Azért, hogy ötévente kitermeljenek egy játékost? Az én időmben kellett három év, hogy hozzászoktassanak az élvonalhoz, és bekerülhessek a csapatba. Most ennek a lehetőségét sem adják meg. És ha ezt elmondom, akkor ellenség vagyok. Én másban hiszek, szerintem az átlagos légiós helyett a fiatalokat kellene játszani, 15-20 percnyi játékidőkkel már fel lehetne építeni egy futballistát. De ha nincs meg ez a lehetőség, akkor hogy mondhatom el hitelesen egy fiatalnak, hogy dolgozzon, mert micsoda óriási érzés 30 ezer néző előtt gólt fejelni az Üllői úton?

Glázer Róbert most gyerekekkel dolgozik Forrás: Veol.hu

Volt kedvenc játékosa?

Mindig csapatban gondolkodtam, én annak örültem, hogy sok játékosom eljutott a válogatottságig. Tudta, hogy Király Gabi nálam védett először az NB I-ben? De ha mondanom kell valakit, nekem Csomai Józsi az egyik kedvencem volt Veszprémben, pedig ő azt hitte, pikkelek rá. De nagyon sokra tartottam, mert őszinte ember volt.

Napjainkban Balatonfüreden a Balatoni Kölyök Klubban dolgozik. Hogy érzi magát?

Ha emberileg kérdezi, akkor nagyon jól érzem magam, szép család vesz körül. Szakmailag azonban nagyon rosszul, hiszen amióta a hévízi futballcsapattól eljöttem, senki sem keresett. Fiatal vagyok még, szeretnék dolgozni, de a mostani klubvezetők félnek a magamfajta szókimondó, őszinte embertől. Érzem még magamban erőt az NB I-hez vagy az NB II-höz, korábban két csapatot is felvittem az élvonalba, a Veszprémet és a Haladást. De a napi harc és a veszekedés nem hiányzik.

Glázer Róbert
Születési idő, hely: 1950. január 21., Győr
Posztja: csatár
Klubjai játékosként: Rába ETO (1969-1982), Eendracht Aalst (1982-1983), Tapolcai Bauxitbányász (1982-1983)
Klubjai edzőként: Ajkai Hungalu (1985-1986), Győr-Ménfőcsanak (1986-1987), Veszprém (1987-1990), magyar válogatott (1990, pályaedző), Rába ETO (1991), magyar válogatott (1991, szövetségi kapitány), Haladás (1992), magyar válogatott (utánpótlás kapitány, 1992-1993), Haladás (1993-1994), Veszprém (1994), magyar válogatott (1994-1995, pályaedző), Veszprém (1996-1997), Pécs (1998), Dunakeszi (1998-1999), Újpest (1999), Zalaegerszeg (2000-2001), Veszprém (2001), Kispest-Honvéd (2001), Újpest (2002), Haladás (2002-2003), Kecskemét (2004), Veszprém (2004-2005), Hévíz (2005-2009), Vecsés (2010-2011, pályaedző), Balatonfüred (2012-)
Sikerei játékosként: bajnok (1981-82), bajnoki bronzérmes (1973-74), Magyar kupa (MNK)-győztes (1979)
Sikerei edzőként: Magyar Kupa-győztes (2002, Újpest)

Válogatott mérkőzések Glázer Róbert irányításával:
1991. október 9.: Magyarország - Belgium 0-2 (barátságos)
1991. október 30.: Magyarország - Norvégia 0-0 (Eb-elejtező)
1991. december 4.: Mexikó - Magyarország 3-0 (barátságos)
1991. december 8.: Salvador - Magyarország 1-1 (barátságos)