Társoldalunk:

Détári világgá kürtölte a magyar foci gondjait

2014.02.15. 12:31

Nemzetközi címlapsztori lett a magyar fociból. A FIFA pénteken megjelent hetilapja Détári Lajos segítségével arra keresi a választ, hogy miért esett vissza a magyar labdarúgás, amelynek 1954-ben még vb-döntős válogatottja volt, ma pedig ott tart, hogy Hollandia 8-1-re legyőzte az idei focivébé selejtezőjén.

Nem csoda, hogy Puskás Ferencről nevezte el az év legszebb góljáért járó díjat a FIFA, hiszen a legendás magyar csatár 85 válogatott meccsén 84 gólt szerzett, ami arányaiban Pelé átlagánál (92 mérkőzés, 77 gól) is jobb - olvasható a terjedelmes címlapsztori bevezetőjében.

De mi történt azóta a magyar focival? A magyarokat akkor körülvevő misztikum elszállt, a válogatott most 46. a világranglistán, és focistáink 1986 óta nem voltak világeseményen, az idei vb egyik selejtezőjén pedig a rossz oldalon álltak: Hollandia 8-1-re legyőzte a magyar csapatot.

A FIFA hetilapja személyesen megkereste az utolsó magyar vb-gól szerzőjét, Détári Lajost, aki ugyan a Honvéd és a Ferencváros edzőjeként is dolgozott, jelenleg azonban a harmadik vonalbeli Felsőtárkányt irányítja.

Harmadrangú lett a magyar futball

Détári csapata épp egy barátságos meccsre készült, és 3-0-ra legyőzte az egykori élvonalbeli Salgótarjánt.

"Harmadrangú lett a magyar futball, és ez szomorúvá tesz" - idézi Détári szavait a főcím, majd a riporter arról kérdezi az egykori világválogatottat, hogy lesz-e még valaha német-magyar döntő egy focivébén.

"Az egy csoda lenne annak tükrében, ami az elmúlt években Magyarországon történt. Nem hiszem, lesz még egy ilyen döntő, én már annak is örülnék, ha egy vb-re vagy Eb-re kijutna a csapat" - válaszolta a Frankfurtban, az Olimpiakoszban és a Bolognában is megfordult egykori klasszis.

"Nagyon sok dolog rossz irányba tart"Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A folytatásban problémaként említi, hogy a mesés Aranycsapatig vissza kell mennünk időben, ha focisikerekről szeretnénk beszélni, miközben a jelen gondjai megoldatlanul maradnak.

"Reneszánszra lenne szükség a magyar futballban. Egykoron Európa-szerte híres volt a magyar támadó foci, de ezt mára elveszítettük. Bár sok a tehetség Magyarországon, nagyon sok dolog rossz irányba tart. Noha vannak futballakadémiáink, nincsen reális, hosszú távú elképzelés arra, hogy egy fiatalból hogyan lehet profi labdarúgó. Az utánpótlás-válogatottjaink többsége megbukott a selejtezőkön, egyedül az U19-es lesz ott a következő Eb-n, de az is csak a rendező jogán."

Détári nem tartja rangon alulinak, hogy magyar élcsapatok után most Felsőtárkányban dolgozik, mivel úgy érzi, itt ugyanazzal az őszinteséggel találkozhat, amit ő is mindig képviselt. "Élvezem ezt a munkát, mert nem irreálisak az elvárások. A csapat szép csendben egyre jobb lesz, és az a cél, hogy feljusson a második osztályba."

A gyerekek inkább otthon maradnak a számítógép előtt

Az 50 éves szakember sajnálatosnak tartja, hogy Magyarországon egyre kevésbé látják szükségét az olyan, egykoron elismert futballisták foglalkoztatásának, mint amilyen ő is. "Nagyon kevés egykori kiemelkedő futballista dolgozik a magyar első osztályú bajnokságban. Divat lett külföldi edzőket és külföldi játékosokat idehozni. Pedig fontos lenne, hogy az olyan egykori válogatottak, mint amilyen én is vagyok, a 6-12 év közötti gyerekekkel megszerettessék a futballt. Mi azt is meg tudjuk nekik mutatni, hogyan kell passzolni, hogyan kell átvenni a labdát, hogyan és mikor kell cselezni, és miként lehet fejleszteni a lövő készséget."

A kedvcsinálásra pedig nagy szükség lenne. "Magyarország többé nem futballnemzet. A gyerekek nem akarnak futballozni, inkább otthon maradnak a számítógép előtt" - magyarázta Détári, hozzátéve, hogy a pályaépítések és stadion-felújításoknak egyelőre nem látni a várt ösztönző hatását.

Kevesli a focistáink számát, hisz míg a 9,5 milliós népességű Magyarországon 80-90 ezer igazolt játékos van, addig a 80 milliós Németországban hétmillióan futballoznak.

A gyerekeknek azt is megmutatná, hogyan kell focizniFotó: Tuba Zoltán - Origo

Az sem tetszik neki, ahogyan a klubok működnek. "A döntéshozók - többnyire futballmúlt nélküli üzletemberek - nagy része jobban tenné, ha mást dolgozna. Klubszinten az elnökök hoznak meg minden döntést és ők maguk akarnak csinálni mindent. Nem kicsi a politikai befolyás a futballszövetségen. Alig van viszont a kluboknak sportigazgatójuk, pedig mindig mondtam, hogy klubszinten igazi szakértőknek kell dolgozniuk."

Úgy véli, hogy a 6 és 12 év közöttieknek csak a technikán kellene dolgozniuk, majd 12 és 16 között kell megtanítani a különféle taktikai formációkat, és a 16-17 éveseknél kell hangsúlyt fektetni a fizikai képességek javítására. Akik mindhárom lépcsőfokon megállják a helyüket, belőlük lehet 18 éves korukra profi játékos.

"De a dolgok nem így történnek Magyarországon, pedig vannak tehetségeink 12-14 éves kor között, de ritkán érik el a bennük rejlő potenciál maximumát. Az edzők még az ilyen fiatal focistáknál is a rövid távú eredményességre törekszenek, pedig ennek semmi jelentősége nincs akkor, amikor később egy fiatalból profi lesz. Az edzéskörülményekből hiányzik a megfelelő egészségügyi és tudományos háttér és támogatás."

A megoldás Détári szerint az lenne, ha megfelelő emberek kezébe kerülne az utánpótlás, a bajnokság és a válogatott irányítása, és ha szoros együttműködés alakulna ki a klubok és a futballszövetség között.

"Mi nem a második vonalhoz tartozunk jelen pillanatban, hanem a harmadikhoz. Hátul kullogunk Európában. Az összes kelet- és közép-európai csapat fejlődött, kivéve Magyarországot. Ez nagyon elszomorít. Ez számomra hihetetlen" – fejezi be az interjút Détári Lajos.