Vágólapra másolva!
Ukrajna topcsapatai mögött egy-egy milliárdos oligarcha áll, de ők ellentétes pénzügyi és politikai érdekeket képviselnek, így Janukovics bukása után az új elit a labdarúgó-bajnokságot is átrendezheti. Számolniuk kell a bérhuligánok ellen közösen fellépő szurkolókkal is.

Január 21-én kezdődött minden, amikor a Dinamo Kijev és a Dnipro Dnipropetrovszk ultrái összefogtak, hogy megvédjék a Majdan tüntetőit. Az ő tömörülésükhöz további kilenc csapat (Zorija Luganksz, Metaliszt Harkiv, Metalurg Zaporozsja, Tavrija Szimferopol, Vorskla Poltava, FK Szevasztopol, Csernomorec Odessza, Karpatija Lviv, Sahtar Donyeck) ultrái csatlakoztak. Olyan szurkolócsoportok, amelyek békeidőben utálják egymást.

Még nem látni a nemzetközi konfliktussá dagadt ukrán helyzet végét, de a helyi futballviszonyok már így is alaposan meg lettek bolygatva. Márpedig az egész kelet-európai labdarúgás szempontjából sem mellékes, mi történik a régió legtöbb pénzből gazdálkodó klubjával, a Sahtar Donyeckkel, és újra felvirradhat-e a Dinamo Kijevnek.

A Dinamo a szovjet időkben Moszkva, vagyis a moszkvai klubok riválisának számított, a rendszer időről időre tett is róla, hogy a Kijev ne tudjon tartós fölényt kiharcolni a szovjet labdarúgásban. A Szovjetunió ugyan már rég felbomlott, de a jelenség Ukrajnán belül is tovább él. Leegyszerűsítve: a Dinamo Kijev az ukrán foci zászlóshajója, a Sahtar Donyeck pedig az orosz többségű Kelet-Ukrajnáé.

Oligarchák a klubok mögött

A Dinamo jelenlegi elnöke, Ihor Szurkisz a K7 néven is ismert kijevi klán egyik vezetője. Céghálózatán keresztül a K7 keze mindenben benne van, ami számít: olaj, villamos energia, földgáz, dohánytermékek. A klub pozícióját tovább erősíti, hogy az Ukrán Labdarúgó-szövetség elnöke nem más, mint Hrihorij Szurkisz, Ihor Szurkisz bátyja.

A túloldalon, vagyis a Sahtar Donyeck élén viszont Ukrajna leggazdagabb embere, Rinat Ahmetov áll, akinek 16-18 milliárd dollárra becsülik a vagyonát. Az ő kezében van Ukrajna legnagyobb cége, az SCM ipari és pénzügyi holding, melynek 300 ezer alkalmazottja van. Politikailag Viktor Janukovics, az Oroszországba menekült, megbuktatott ukrán elnök holdudvarához tartozik. Bár persze ez viszonyítás kérdése, és lehetséges, hogy inkább Ahmetov volt az, aki diktált Janukovicsnak.

Rinat Ahmetovval nemzetközileg is jegyzett csapattá vált a Sahtar Forrás: AFP/Sergei Supinsky

Miért fontos az oligarcháknak a futball?

Az ukrán milliárdosok ismertek arról, hogy rengeteg pénzt költenek a labdarúgásra, de ez nem csak hobbi. Azért teszik, mert az emberek életében fontos szerepet tölt be a futball, a drukkerek potenciális szavazópolgárok, és így a legkönnyebb érzelmi kapcsot kialakítani velük.

A foci szerepe társadalmilag is fontos, hiszen a lelátón hangosan és nagy tömegben ki lehet mondani mindent. Simon Kuper: Football Against the Enemy című díjnyertes könyvében például leírja, hogy ha közvetett módon is, de annak idején Lengyelországban vagy a Szovjetunióban nagy szerepük volt az ultráknak a rendszerváltásban. Örményországban ma is egyedül a stadionban elfogadott a káromkodás. Mert az szabad hely.

Bérhuliganizmus

A Szovjetunióban egyenesen volt egy mondás, amely szerint szurkolónak lenni annyit tesz, mint összegyűlni másokkal, és együtt szabadnak lenni. Erre láthattunk példát az Euromajdan eseményei alatt is. De vajon mi kovácsolta össze az egyébként egymást utáló ultrákat?

Ukrajnában létező intézmény a "bérhuliganizmus". A felbérelhető huligánok a tituskik, ők a nevüket Vadim Tituskóról kapták, aki tavaly májusban egy kormánypárti megmozdulás után megvert egy újságírónőt, és annak fotósként dolgozó férjét. Később kiderült, hogy a tüntetés "biztosításáért" pénzt kapott. A tituskik között egykori küzdősportolók éppúgy vannak, mint kilátástalansággal küzdő, elkeseredett fiatalok. A csoportnak sokszor fogalma sincs, éppen ki ellen vagy miért vetik be őket, a lényeg a rendzavarás, a provokáció, a vandalizmus. A tituskik nagyságrendileg 300 hrivnya napidíjat kapnak, ami 6000 forintnak felel meg (az ukrán havi átlagkereset kb. 90 ezer forint). Az Euromajdan eseményei alatt őket a Régiók Pártja, vagyis Viktor Janukovics pénzelte.

A tituskik legnagyobb ellenségei a futballultrák. Ők egyrészt azt állítják magukról, hogy mindig elvből cselekszenek, nem pénzért, másrészt nem szeretnék, ha a két csoport identitása összemosódna a közvélemény szemében. Ezért döntött úgy januárban az említett tizenegy csapat tábora, hogy félreteszik létező konfliktusaikat, és a tituskikkal szemben megvédik a Majdan tüntetőit. Eközben hangsúlyozták, hogy akciójuk politikai szándéktól mentes, ők egyszerűen a civil lakosságot szeretnék megvédeni a bérencek agressziójával szemben.

A februári megmozdulásban különösen a Sahtar Donyeck ultráinak szerepvállalása érdekes, hiszen klubjuk tulajdonosa, Rinat Ahmetov szoros kapcsolatban áll Janukoviccsal, ráadásul az ország keleti részén fekvő Donyeck a megbuktatott ukrán elnököt támogatók fellegvára. A napokban több ezer ottani tüntető követelte az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazás kiírását.

A Metaliszt Harkiv és a Dnipro Dnipropetrovszk is kelet-ukrajnai csapat. Előbbi tulajdonosa a februári események után ismeretlen helyre távozott milliárdos Szerhij Kurcsenko. Utóbbi elnöke pedig Igor Kolomojszkij, aki viszont kedden Dnipropetrovszk megye élén kormányzói posztot kapott.

Már helyezkednek

Az ukrán klubfutball jövője tehát részben a finanszírozó pénzemberek politikai betagozódásán múlik. Rinat Ahmetov máris közeledni kezdett az új ukrán vezetéshez, amikor az oroszok krími jelenlétéről kijelentette: 300 ezer dolgozóját is bevetheti az orosz nyomás ellensúlyozására, mert "elfogadhatatlan az országon kívüli erő alkalmazása és a törvénytelen fellépés."

Erre is van magyarázat. Szergej Stukarin ukrán politológus szerint "az oligarchák úgy gondolják, hogy üzleti érdekeiket sértené egy kettészakadó Ukrajna, ők pedig sok embert tudnak mozgósítani, hogy mellettük tüntessenek". Erős ütőkártya, ha valaki nemcsak a saját alkalmazottait, hanem egy nagy klub szimpatizánsait is képes a saját céljaira felhasználni.

A folyamatot egyelőre bonyolítja, hogy az EU befagyasztja az ukrán korrupciós ügyletek haszonélvezőinek külföldi bankszámláit, tehát az sem garancia a sikerre, ha valaki jól lavíroz a hazai vizeken – ebből kiindulva a nemzeti szimbólumnak számító Dinamo Kijeven kívül szinte minden ukrán nagycsapat jövője veszélyben lehet. Meglehet, eljön még az idő, amikor a Sahtarnak nem lesz lehetősége tíz első vonalbeli brazil légiósra.