Megtartották pénteken a Bajnokok Ligája negyeddöntőinek sorsolását. Nem állítjuk, hogy nem lehetne még izgalmasabb, de azért van egy spanyol házirangadó (Barcelona–Atlético Madrid), a Real Madrid megkapta a tavalyi elődöntős ellenfelét, a Dortmundot, a Paris SG–Chelsea párharcban szembekerült José Mourinho és Zlatan Ibrahimovic, és összejött a Bayern–Manchester United klasszikus is.
A Bajnokok Ligája történelmében először fordult elő, hogy minden csoportgyőztes bejutott a legjobb nyolc közé is, ráadásul mondhatjuk, hogy ezek Európa jelenleg legjobb csapatai is. Vitatni talán csak a Manchester United helyét lehet, de azt érdemes szem előtt tartani, hogy a csapat a mostani sorozatban mindössze egy vereséget szenvedett, és csak a Chelsea, illetve az Atlético kapott kevesebb gólt (4-4) nála. Hiányozhat talán a Manchester City, de láttuk, hazai pályán hogyan mosta le a Bayern, és a Barca elleni nyolcaddöntőn sem mutatott semmit, ki is kapott mindkétszer.
A Juventus még eddig sem jutott, a Conte-éra első igazi kudarcát mutatta be a csapat azzal, hogy már a csoportkörben elbukott a Galatasaray elleni ki-ki meccsen. Végül ott az Arsenal: bár messze a MU előtt jár a bajnokságban, az egymás elleni meccsen kikapott tőle. A közelmúltja sem igazolja, hogy a szűk elithez tartozna: utoljára 2010-ben jutott el a negyeddöntőig.
A mezőnyre tehát nem lehet panasz, abból a szempontból sem, hogy három spanyol, két angol, két német és egy francia csapat van a legjobb nyolc között – a topligák közül csak az olasz maradt ki.
A BL elmúlt évtizedének statisztikái arra is választ adnak, melyik bajnoki cím ér többet Európában, és melyik a kontinens legjobb csapata. A 2003–04-es BL-szezon óta (ami tizenegy szezont jelent) 32 csapatnak sikerült legalább egyszer bejutni a sorozat legjobb nyolc csapata közé. Anglia és Spanyolország a meghatározó szereplő; ez a két ország gyakorlatilag ugyanannyi alkalommal adott csapatot a legjobb nyolc mezőnyének, mint Európa összes többi országa (43:45).
Történelmi léptékkel nézve a sikerekhez két faktor járult hozzá leginkább: az erős pénzügyi háttér és a kiélezett versenyhelyzet, ezeknek a környezeti feltételeknek pedig Anglia felel meg leginkább.
A kétezres években számtalan milliárdos befektető jelent meg a bajnokságban, és a PL-közvetítések jogdíja is az egekbe nőtt, a legutóbbi szerződés már 5,2 milliárd fontról (majdnem 2000 milliárd forint) szólt. A versenyhelyzet pedig nemcsak lokális szinten jelentkezett (Arsenal–Chelsea; MU–Liverpool), hanem Észak- és Dél-Anglia között is.
A vizsgált időszakot foglalja össze az alábbi grafikon (a kurzort az oszlopokra húzva a pontos értékeket is leolvashatjuk):
A következő ábra már bontásban mutatja a négy nagy európai bajnokság szereplőit a legjobb nyolc között, a diagramból pedig az is kiolvasható, hogy ugyan összesített részvételben a Premier League vezet, de a spanyol bajnokság adta a legtöbb csapatot a legjobb nyolc mezőnyének, ami szintén fontos fokmérője egy bajnokság erőviszonyainak.
A további sorrend:
Franciaország (9 alkalom, 5 különböző csapat): Lyon (2010, 2006, 2005, 2004), PSG (2014, 2013), Marseille (2012), Bordeaux (2010), Monaco (2004)
Portugália (4 alkalom, 2 csapat): Benfica (2012, 2006), Porto (2009, 2004)
Törökország (2 alkalom, 2 csapat): Galatasaray (2013), Fenerbahce (2008)
Hollandia: PSV (2007, 2005)
Ukrajna: Sahtar Donyeck (2011)
Oroszország: CSZKA (2010)
Ciprus: APOEL (2012)
Ha az egyes csapatokat vizsgáljuk, akkor a Barcelona a listavezető. Az elmúlt tizenegy szezonból nyolcszor jutott el a BL-negyeddöntőig, 2008 óta folyamatosan jelen van, és 2004 óta háromszor is megszerezte a végső győzelmet. Legnagyobb kihívója a Chelsea, a két csapat párharca több klasszikussá váló BL-meccset is produkált az elmúlt idényekben, miközben kettőjük csatája a futball örök csatája is: támadófutball a kontrafutballal szemben.
Ha a csapatok mögött álló edzőket nézzük, akkor José Mourinho a legeredményesebb az elmúlt tíz évben. Négy különböző ország csapatával is bejutott a legjobb nyolc közé (Porto, Chelsea, Internazionale, Real Madrid), és 2004 óta csak három olyan szezon akadt, amikor ez nem sikerült. Kétszer a sorozatot is megnyerte (2004 – Porto, 2010 – Internazionale), és csak ezzel előzi meg Carlo Ancelottit, aki szintén nyolc szezonban jutott el négy különböző csapattal a negyeddöntőig (Milan, Chelsea, PSG, Real Madrid), de a vizsgált időszakban csak egy BL-trófeát (2007 – Milan) nyert. Ha viszont az idén nyerni tud a Real Madriddal, akkor minden vizsgált mutatóban beéri majd José Mourinhót, a Chelsea edzőjét.
