Társoldalunk:

A csatár, aki hidegrázást kapott a labdától

2015.01.21. 17:26

Hajdú B. István klasszikussá vált kérdésére („A háló rezeg-é?”) David Trezeguet karrierje során leggyakrabban igennel válaszolt: a Juventus legendája ha pályára került, mindig megszórta az ellenfeleket. Megpróbáljuk illendően elintegetni az – állítólag – visszavonuló játékost, aki hidegrázást kapott a labdától. 

Kezdjük azzal, hogy megmagyarázzuk a bevezető utolsó mondatát. Aki végignézte David Trezeguet pályafutását, és elégszer látta játszani, annak biztosan feltűnt, hogy az argentin származású center nem szerette, ha nála volt a labda.

Nem is erőltette a dolgot, gyakorlatilag nagyítóval kell keresni azokat a jeleneteket, amikor 1-2 érintésnél tovább a lábán volt a labda. A dajkálgatást rábízta azokra, akik ebben jobbak voltak nála, így több energiája jutott arra, amiben viszont ő volt a legjobb.

A Kobra (el sem kezdjük felsorolni a többi becenevét) türelmesen várt, és amikor eljött a lehetőség, lecsapott. Íme 22 percnyi gyönyör azoknak, akik értékelik az ilyesmit. 

Nehéz kezdet Torinóban

Miután Thierry Henryval a francia futball trónjára segítették a Monacót, jó barátja a Juventushoz igazolt, de nem várta be őt. Henry stílusa nem is lehetett igazán sikeres Olaszországban, és ezt gyorsan belátta Luciano Moggi is: a Juve sportigazgatója gondolkodás nélkül elengedte a sztárt az Arsenalhoz (később karrierje legnagyobb hibájának nevezte, holott lehet, hogy nem ez volt az), és lecsapott a Monaco másik csatárára, David Tregezuget-re.

Ez biztos furcsa érzés voltForrás: AFP/Martin Hayhow

A francia válogatott támadót elég fagyosan fogadták Torinóban, miután néhány héttel az alapozás megkezdése előtt karrierje egyik legszebb góljával eldöntötte a francia-olasz Európa-bajnoki döntőt.

Ennél tipikusabb Treze-gól talán nincs isForrás: Origo

Henryhoz hasonlóan Trezegoal karrierje sem indult jól Torinóban, az akkor még kezdő edző Carlo Ancelotti inkább Pippo Inzaghit favorizálta Alex Del Piero éktársaként, de miután zsinórban két bajnokságot bukott el a Juventusszal (a 2000-es ráadásul igen megalázó körülmények között), a torinóiak nem tartóztatták se őt, se Inzaghit, és Marcello Lippi keze alatt végre kiteljesedhetett a Juve történetének egyik legjobb csatárkettőse.

Úton a legendastátusz felé

Lippi első szezonjában bajnoki címet szerzett, Trezeguet 24 góllal gólkirály lett, és az év játékosának választották. A Juve tarolt Olaszországban a következő években is, sőt 2003-ban a Bajnokok Ligája döntőjébe is bejutott a csapat, de az elődöntőben a – klub történetének egyik legnagyszerűbb mérkőzésén – Pavel Nedved kisárgázta magát, így a Milan elleni fináléról mindenkinek a méla unalom ugrik be. Egyeseknek talán az is, hogy Trezeguet egyike volt a három torinói hibázónak a büntetőpárbajban.

Bár világ-, és Európa-bajnok, a válogatottban kevésbé futott a szekér, mert ott nem olyan társa volt, mint Del Piero, és nehezen viselte, hogy versenyeznie kell az akkor divatos 4-2-3-1-ben Henry-val a centerposztért. A Juvéban azonban megbízhatóan rugdosta a gólokat, de mielőtt a Juve visszatérhetett volna az európai klubfutball trónjára, történt valami.

Jaj, gól!Forrás: AFP/Paco Serinelli

A 2006-os bajnoki szezon végén a Juventust egy meglehetősen ellentmondásos vizsgálat eredményeként kizárták a Serie A-ból, és elvették a 2006-os és 2005-ös bajnoki címét. A Serie B rémétől fenyegetett sztárok sorra inaltak el Torinóból, és szíve szerint velük tartott volna Trezeguet is.

Nesztek, itt a 15 gólotok!

Bár az imádat és az idő sok mindent elfeledtet, és Treze igazi legenda Torinóban, ő egyike azoknak, akik nem jószántukból maradtak a Juvénál a másodosztályban. Ibrahimovic, Zambrotta, Emerson, Cannavaro, Thuram és Capello mellett Treze is menni akart, de a klub nem engedte el az akkor 29 éves csatárt, aki végül beállt a sorba, és szépen termelt a Serie B-ben is.

A Juve azonban lecserélte a teljes vezetését is (kénytelen volt…), és Jean-Claude Blanc-ék már kevésbé tisztelték a klub nagy alakjait, mint elődeik. A 9 pont hátrányból kiharcolt feljutáshoz ugyan 15 góllal járult hozzá Trezeguet, de ez a bizonyos tizenötödik egy emlékezetes gólörömöt is hozott magával.

A Serie B-szezon végén már folytak a tárgyalások a hosszabbításokról, és később Trezeguet elmondta, hogy megalázó ajánlatot tettek elé a vezetők, akik egyúttal azt is szóvá tették, hogy nem ártana eljutnia legalább 15 gólig a másodosztályban. Treze végül június 10-én a Spezia ellen érte el a 15-öt, de gólöröm helyett a lelátón ülő vezetőség felé küldött üzenetet.

Levezetés

Miután a Juve visszajutott, egy darabig még elvitte a hátán a klubot a Nedved, Camoranesi, Del Piero, Trezeguet négyes, de lassan mindenkinek kitelt az ideje. Treze végül 10 év után, egy botrányosan rossz, 7. helyen végző Juventusból igazolt a Hercules Alicantéba, ahol szintén nem termelt rosszul, sőt aztán a River Plate-ben is megállt a helyét. Amikor távozott a Juventustól, egy év még hátra volt a szerződéséből, de az új elnök, Andrea Agnelli nem tartott igényt a szolgálataira, és felbontotta a szerződését.

2014 januárjában egy Roma elleni meccsen hazalátogatottForrás: AFP/Marco Bertorello

Nem biztos, hogy Trezeguet is olyan jó szívvel emlékszik az egész Juventusnál töltött időszakára, mint a szurkolók, de a vezetőséggel folytatott viták ellenére a szurkolók szeretete soha nem kérdőjeleződött meg irányába.

A valaha volt egyik legnagyszerűbb center vonul vissza a futballtól személyében, de talán nem túlzás azt állítani, hogy ha kicsit szerencsésebb, most nem csak a Juventus szurkolói gondolnák róla ezt, hanem az egész futballvilág.